A protozoonok egysejtű eukarióta organizmusok, amelyek számos fertőző betegséget okozhatnak emberekben és állatokban egyaránt. A fertőződés történhet szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztásával, rovarcsípéssel és közvetlen érintkezéssel is. A protozoonok által okozott betegségek, mint például a malária, az amoebiasis és a trichomoniasis, komoly egészségügyi problémát jelentenek világszerte.
A protozoon-ellenes hatóanyagok különböző módokon hatnak, leggyakrabban a paraziták anyagcsere-folyamatait vagy DNS-szintézisét gátolják, illetve a sejtfalukat károsítják. Az új protozoon-ellenes szerek kutatása és fejlesztése folyamatos, mivel a gyógyszerrezisztencia egyre növekvő kihívást jelent a fertőzések hatékony kezelésében.
A protozoon-fertőzésekről bővebben itt olvashat.
A protozoon-fertőzések osztályozása
A protozoon-fertőzéseket csoportosíthatjuk aszerint, hogy a protozoon milyen típusú fertőzést okoz és mely szerveket érinti.
Bélprotozoonok okozta fertőzések az alábbiak:
- amoebiasis vagy amőbás dizentéria (pl. Entamoeba histolytica);
- giardiasis (pl. Giardia lamblia).
Vérben és szövetekben élő protozoonok okozta fertőzések az alábbiak:
- malária (pl. Plasmodium-fajok);
- trypanosomiasis vagy afrikai álomkór (pl. Trypanosoma brucei);
- Chagas-kór vagy amerikai tripanosomiasis (pl. Trypanosoma cruzi);
- leishmaniasis (pl. Leishmania-fajok).
Urogenitális protozoonok okozta fertőzés:
- trichomoniasis (pl. Trichomonas vaginalis).
Agyat és központi idegrendszert érintő protozoonok okozta fertőzések az alábbiak:
- toxoplazmózis (pl. Toxoplasma gondii);
- amoebás meningoencephalitis (pl. Naegleria fowleri).
A protozoon-ellenes szerek hatásmechanizmusa
Számos protozoon-ellenes szer létezik, melyek a legkülönbözőbb hatásmechanizmusokkal képesek elpusztítani a kórokozókat. Ezek a mechanizmusok általában a protozoonok specifikus biokémiai folyamataira irányulnak, amelyek nélkülözhetetlenek a paraziták túléléséhez. A hatóanyagok különböző célpontokat támadnak meg, például a nukleinsav-szintézist, a fehérjeszintézist vagy a sejtmembrán integritását. Hatásuk általában azon alapul, hogy az általuk gátolt folyamat specifikus a protozoonra, míg az emberi sejtekben nem pontosan ugyanaz az enzim található meg, így azokat nem károsítja.
A protozoon-ellenes szerek hatásmechanizmusai az alábbiak lehetnek:
DNS-szintézis gátlása. Ezek a szerek gátolják a protozoonok DNS-ének szintézisét, megakadályozva a sejtosztódást és a szaporodásukat.
Fehérjeszintézis gátlása. Az ilyen típusú gyógyszerek a protozoonok riboszómáinak működését akadályozzák, ezzel gátolva az életükhöz nélkülözhetetlen fehérjék előállítását.
Folsav-anyagcsere gátlása. A protozoonok folsav-anyagcseréjét célzó szerek megakadályozzák a folátok felhasználását, amelyek szükségesek a DNS- és RNS-szintézishez.
Sejtmembrán integritásának károsítása. Ezek a szerek a sejtmembránra hatva károsítják a protozoonok külső védőrétegét, ami a parazita pusztulásához vezet.
Oxidatív stressz indukálása. Néhány gyógyszer oxidatív stresszt vált ki a protozoonokban, ami károsítja a sejtkomponenseket és végül a parazita pusztulását okozza.
A protozoon-ellenes szerek típusai
Az egyes protozoon-fertőzésekhez különböző specifikus gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek célzottan kezelik a betegségeket.
Amőbás dizentéria (Entamoeba histolytica) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- iodoquinol (hatásmechanizmusa nem tisztázott);
- metronidazol (DNS-szintézis gátlása);
- paromomycin (fehérjeszintézis gátlása);
- dolixanid furoat (hatásmechanizmusa nem tisztázott).
Giardiasis (Giardia lamblia) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- metronidazol (DNS-szintézis gátlása);
- nitrazoxanid (pontos hatásmechanizmusa nem ismert);
- tinidazol (DNS-szintézis gátlása).
Malária (Plasmodium-fajok) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- chloroquine (DNS- és RNS-szintézis gátlása);
- kinin és kinidin (DNS-felépítés és enzimek gátlása, membránok működésének károsítása);
- artemisinin (oxidatív stressz indukálása);
- doxycyclin (fehérjeszintézis gátlása);
- primaquin (mitokondrium gátlása).
Afrikai álomkór (Trypanosoma brucei) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- pentamidin (oxidatív stressz indukálása);
- suramin (DNS-metabolizmus és fehérjeszintézis gátlása);
- eflornithine (ornitin dekarboxiláz enzim gátlása).
Leishmaniasis (Leishmania-fajok) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- amphotericin B (sejtmembrán integritásának károsítása);
- miltefosine (sejtmembrán foszfolipidjeinek károsítása);
- öt vegyértékű antimonkészítmények (a glikolízisben szerepet játszó enzimek gátlása);
- pentamindin (glikolízis és fehérjeszintézis gátlása, DNS- és RNS-károsítás).
Trichomoniasis (Trichomonas vaginalis) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- metronidazol (DNS-szintézis gátlása);
- tinidazol (DNS-károsodás indukálása).
Toxoplazmózis (Toxoplasma gondii) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- sulfamethoxazol + trimetoprim (DNS-szintézis gátlása).
Hogyan kell szedni a protozoon-ellenes szereket?
Az alkalmazásról és a mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Fontos, hogy az orvos alaposan kivizsgálja a beteget, hogy a megfelelő protozoon-ellenes szert közös döntés és a parazita pontos típusa alapján válasszák ki.
Az alábbiakat érdemes szakemberrel tisztázni, mielőtt elkezdi alkalmazni a készítményt – ezek egyes hatóanyagtól függően változhatnak, így amennyiben új hatóanyagot írnak fel Önnek, frissítse a tudnivalókat szakemberrel, illetve olvassa el a betegtájékoztatóban foglaltakat:
- Hogyan kell alkalmazni?
- Meddig kell alkalmazni?
- Mikor kell alkalmazni?
- Milyen dózisban kell alkalmazni?
A protozoon-ellenes szerek alkalmazási módja és az adagolási időtartam a fertőzés típusától és súlyosságától függ. Ezeket a gyógyszereket általában orálisan (szájon át), tabletta vagy kapszula formájában alkalmazzák, de súlyosabb esetekben – például életveszélyes fertőzéseknél – intravénásan is alkalmazhatók. A kezelés időtartama változó: néhány naptól (pl. trichomoniasis esetén) több hétig vagy hónapig is tarthat (pl. toxoplazmózis vagy leishmaniasis kezelésénél).
Fontos, hogy a betegek az előírt időtartamig szedjék a gyógyszereket, még akkor is, ha a tünetek korábban enyhülnek, hogy megelőzzék a fertőzés kiújulását és a rezisztencia kialakulását.
A protozoon-ellenes szerek mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, a protozoon-ellenes szereknek is vannak mellékhatásai. Az alkalmazható protozoon-ellenes szereknek számos típusa van, teljesen eltérő mellékhatásprofillal, így az egyes hatóanyagokhoz tartozó pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A protozoon-ellenes szerek általános mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
- gyomor-bélrendszeri problémák: hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom;
- bőrreakciók: bőrkiütések, bőrviszketés, allergiás reakciók;
- májműködési zavarok: emelkedett májenzimértékek, sárgaság;
- vérképzőszervi problémák: vérszegénység, leukopénia, trombocitopénia;
- idegrendszeri tünetek: fejfájás, szédülés, álmosság;
- általános reakciók: fáradtság, gyengeség, láz.
A protozoon-ellenes szerek és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai
A protozoon-ellenes szerek bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Ez eredményezheti a két gyógyszer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.
Amennyiben más gyógyszert is szed, a protozoon-ellenes szerek alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével!
Ajánlott tartalom:
Egy betegség elronthatja a nyaralást
Biztonságos gyógyszeralkalmazás
Mellékhatás-figyelés és bejelentés
