Prosztatarák kemoterápiás kezelése

A kemoterápia a daganatos betegségek kezelésének egyik alapvető módja, melynek során sejtkárosító (citotoxikus) hatású gyógyszereket alkalmaznak a gyorsan osztódó daganatsejtek elpusztítására. A kemoterápiás szerek azonban nemcsak a daganatsejteket, hanem más, gyorsan osztódó egészséges sejtekre is hatással vannak, ezért a kezelés jelentős mellékhatásokat is okozhat. A hatóanyagok alkalmazása történhet egyesével vagy kombinációban, az egyéni tolerancia és a daganat biológiai viselkedése alapján.

A kemoterápia a legtöbb prosztatarákos férfi kezelésében nem képezi a terápia részét, de alkalmazható előrehaladott stádiumú prosztatarák esetén, különösen akkor, ha a daganat jelentős mértékben átterjedt a prosztatán kívüli szövetekre. Ilyenkor hormonkezeléssel együtt adható, vagy önállóan is, ha a hormonterápia már nem hatékony. A terápiás cél a daganatos betegség előrehaladásának lassítása, a tünetek enyhítése és az életminőség javítása. A kemoterápia nem számít standard kezelésnek a korai stádiumú prosztatarák esetében.

A kemoterápiáról általánosságban itt olvashat.

A prosztatarák kezeléséről bővebben itt olvashat.

Mikor alkalmaznak kemoterápiát prosztatarák esetén?

A kemoterápia alkalmazásának elsődleges célja a rejtett daganatsejtek elpusztítása és a betegség előrehaladásának lassítása. A nemzetközi irányelvek a stádiumot, a szövettannal igazolt kockázati tényezőket és a páciens egyéb társbetegségeit veszik figyelembe a terápiás stratégia meghatározásához.

Áttétes prosztatarák

Áttétes (metasztatikus) prosztatarák esetén, vagy amennyiben a daganat már nem reagál a hormonterápiára megfelelő mértékben (ún. kasztrációrezisztens prosztatadaganat), a kemoterápia elsődleges kezelési mód lehet a progresszió lassítására és a panaszok enyhítésére.

Neoadjuváns kemoterápia

Neoadjuváns (műtétet megelőző) kemoterápiára prosztatarák esetén az esetek nagy részében nincs szükség. Egyes vizsgálatok szerint megfontolandó lokalizált, magas rizikójú esetekben (amikor nagy az esély a kiújulásra a szövettani altípus alapján), ha a páciens fiatal és nincs társbetegsége.

Prosztatarák esetén alkalmazott kemoterápiás hatóanyagok

A kemoterápiás protokollok több hatóanyag kombinációján alapulnak, hogy különböző hatáspontokon támadják meg a daganatsejteket, és megelőzzék a gyógyszerrezisztencia kialakulását.

Leggyakrabban alkalmazott kemoterápiás hatóanyagok prosztatarák esetén az alábbiak.

Taxánok (docetaxel, cabazitaxel): gátolják a mikrotubulusok depolimerizációját, vagyis a sejtek belső vázát alkotó rostok lebontását, így a daganatos sejtek nem tudnak osztódni és szaporodni.

Estramustine: nem klasszikus kemoterápiás szer, a taxánokhoz hasonlóan a mikrotubulusokra hatva gátolja a sejtosztódást, de emellett ösztrogénszerű hatása csökkenti a férfi nemi hormonok termelődését is, ami prosztatadaganat esetén kettős hatást biztosít.

Citotoxikus antibiotikum (mitoxantron) és platinaszármazék (cisplatin):  mindkét szer a daganatos sejtek örökítőanyagának (DNS) károsításán keresztül fejti ki hatását, de eltérő mechanizmussal; az előbbi topoizomeráz II-gátlóként, az utóbbi DNS-kereszthidakat hoz létre – így megakadályozzák a sejtek osztódását.

Topoizomeráz-gátló (etoposid): gátolja azt az enzimet, amely a DNS „feltekeréséért” és „letekereléséért” felel, így a DNS kettős szála elszakad, és a sejtek nem képesek osztódni.

Kiegészítő szteroidok (prednizolon): nem kemoterápiás szerek, vagyis önmagukban nem pusztítják a daganatokat, de fokozzák a kemoterápiás hatóanyagok hatékonyságát és csökkentik a gyulladásos tüneteket, valamint a fájdalmat.

A hatóanyagok kombinálására azért van szükség, mert a daganatsejtek nem egyformák, nem homogének: egyes sejtek érzékenyebbek lehetnek az egyik hatóanyagra, mások pedig a másikra. A kombinációs terápia így csökkenti a rezisztencia kialakulásának esélyét, fokozza a daganatsejtek elpusztítását, és lehetővé teszi, hogy az egyes szerek adagját alacsonyabban tartsák, ezzel mérsékelve a mellékhatásokat.

A NEAK által listázott protokollok közül az onkológus kezelőorvos választja ki a beteg számára legoptimálisabb kezelési tervet a daganat típusa, a szövettani leírás, a beteg általános állapota, az egyéb társbetegségek (például vese- vagy szívproblémák) és a korábban tapasztalt mellékhatások alapján, hogy a daganatot a lehető legeredményesebben, de a beteg számára még tolerálható módon kezelje.

Az adott kemoterápia várható mellékhatásairól mindig érdeklődjön a kezelőorvosánál!

Hogyan alkalmazzák a prosztatarák kemoterápiáját?

A kemoterápiás kezelést ciklusokra osztják, jellemzően 7-21 napos periódusokkal, mivel a kemoterápia beadását követően szükség van pihenőidőre a szervezet regenerációja érdekében. A kezeléseket járóbeteg-alapon vagy rövidebb kórházi bennfekvést igénylő terápiaként lehet igénybe venni.

A betegek kemoterápiája során sok esetben nélkülözhetetlen a premedikáció (a kemoterápiás szer beadását megelőzően vagy azzal párhuzamosan kiegészítő hatóanyagok alkalmazása) a mellékhatások minimalizálása érdekében.

Taxánok (docetaxel, cabazitaxel) esetén előkezelésként alkalmaznak gyulladáscsökkentő kortikoszteroidokat és antihisztaminokat. A kortikoszteroidok segítenek megelőzni az infúzió okozta allergiás reakciókat, és csökkentik az okozott ödémát vagy izomfájdalmakat, az antihisztaminok pedig tovább mérsékelik a mellékhatásokat. Emellett elterjedt az antiemetikus (hányáscsillapító) profilaxis is, hogy a hányinger és hányás kockázatát minimálisra csökkentsék. Amennyiben platinaszármazékokat (például cisplatint) is alkalmaznak, folyadékpótlás és vizelethajtás javasolt a vesekárosodás megelőzésére.

A kemoterápia lehetséges mellékhatásai

Mint minden gyógyszernek vagy gyógyszeres kezelésnek, a kemoterápiának is vannak mellékhatásai. A pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Amennyiben nem várt mellékhatást tapasztal a gyógyszer alkalmazása közben, azt lehetősége van bejelenteni, melynek folyamatáról itt olvashat bővebben.

Amennyiben a kezelés során nem várt vagy erősödő mellékhatásokat tapasztal, mielőbb forduljon orvoshoz!

A mellékhatások típusa, súlyossága és időtartama a kemoterápiás protokollban alkalmazott gyógyszerektől és adagolástól függően változik. Bizonyos esetekben átmeneti időre a gyógyszer dózisának csökkentése vagy a kezelés leállítása is szükséges lehet, hogy a mellékhatások enyhüljenek.

Vérképzőszervi toxicitás (neutropénia, trombocitopénia)

A docetaxel, karbazitaxel és a mitoxantron a csontvelő működését károsíthatja (csontvelő-szuppresszió, mely a fehérvérsejtek és a vérlemezkék számának csökkenésével járhat), ami növeli a fertőzések és vérzések kockázatát. A megelőzés érdekében fontos a vérkép rendszeres ellenőrzése. A tünetek súlyosságát ún. G-CSF injekciós profilaxis (immunsejtek képződésének serkentésére) és vaspótlás, illetve vérkészítményekkel történő támogatás enyhítheti, de a kezelés idején szoros laboratóriumi monitorozás szükséges.

Gyomor-bélrendszeri tünetek (hányinger, hányás, hasmenés)

A docetaxel, karbazitaxel mérsékelten hányingerkeltő hatásúak, de a mitoxantron esetén is előfordulhat émelygés. Elkerülése érdekében hányáscsillapítók alkalmazása lehet szükséges (akár a terápiát követően otthon is), valamint folyadékpótlás és hasmenés elleni gyógyszerek szükség szerint.

Perifériás neuropátia

Elsősorban a docetaxel és a carbazitaxel okozzák: hidegérzékenység, zsibbadás, fájdalom jelentkezhet a végtagokban. Bár a tünetek rendszerint a kezelés befejezése után részben visszafejlődnek, néhány betegnél hosszabb távú, krónikus idegkárosodás is előfordulhat. Dóziscsökkentés vagy a kezelés elhalasztása is szükséges lehet súlyos tünetek esetén.

Fáradékonyság, étvágycsökkentés

Szinte minden kemoterápiás hatóanyagra jellemző, nem specifikus mellékhatás a fáradékonyság, hiszen a szervezet erőforrásait nemcsak a daganatsejtek pusztítása, hanem az egészséges sejtek regenerációja is leköti. Általában a ciklust követően a regenerációs fázisban enyhülnek a tünetek. A testsúlyváltozások (általában testsúlyvesztés), valamint az ízérzékelés és szaglás módosulása leginkább a cisplatin mellett gyakori, mivel közvetlenül érinti az emésztőrendszer és a nyálkahártyák egészségét. Érdemes dietetikussal is konzultálni a tünetek enyhítése és a megfelelő táplálkozás fenntartása érdekében.

Hajhullás, szájnyálkahártya-eltérések

A hajhullást a köznyelvben a kemoterápia elkerülhetetlen mellékhatásaként tartják számon, azonban nem mindegyik hatóanyagra jellemző.

A docetaxel, karbazitaxel esetében általában mérsékelt fokú hajhullás és a szájnyálkahártya fájdalma jelentkezhet. A megelőzés érdekében léteznek speciális szájöblögető szerek. A platinaszármazékok (cisplatin) általában csak mérsékelt mértékben okoznak hajhullást, és ritkábban vezetnek súlyos nyálkahártya-irritációhoz.

Kardiotoxicitás

Mitoxantron használata esetén ritkán előfordulhat szívelégtelenség. A kemoterápiás ciklust megelőzően és az alatt ezért szívfunkció-vizsgálat javasolt.

A kemoterápia és egyéb gyógyszerek, étrend-kiegészítők kölcsönhatásai

Amennyiben más gyógyszert is szed, a kemoterápia megkezdése előtt konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével, hogy elkerülje a nem kívánt kölcsönhatásokat!

A kemoterápiás szerek bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Ez eredményezheti a két gyógyszer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.

A kemoterápiás kezelés leggyakoribb kölcsönhatásai az alábbiak lehetnek.

CYP3A4-gátló vagy -induktor gyógyszerek (például egyes gombaellenes szerek, antiepileptikumok, bizonyos immunszuppresszánsok, orbáncfű vagy grapefruitlé) befolyásolhatják némelyik kemoterápiás hatóanyag lebontását, ezzel növelve a mellékhatásokat, vagy csökkentve a terápia hatékonyságát.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) elmaszkolhatják az esetleges hőemelkedést vagy lázat, így alkalmazásuk előtt mindig mérjen testhőmérsékletet; emellett fokozott bélrendszeri irritációt és vérzésveszélyt jelentenek. Használatuk csak orvosi engedéllyel javasolt – bizonyos esetekben azonban szükség lehet rájuk, ez egyéni mérlegelés kérdése.

Antioxidáns vitaminok és étrend-kiegészítők (például nagy dózisú C- és E-vitamin) egyes elméletek szerint gátolhatják a kemoterápiás szerek által kiváltott oxidatív stresszt, így csökkenthetik a citotoxikus sejtpusztulást.

Ajánlott tartalom:

Férfi nemi szervek daganatai

Prosztataszűrés

Prosztataproblémák

Prosztatamegnagyobbodás

Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak

Prosztataspecifikus antigénszint (PSA)

Hormonális rendszer férfiaknál

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk