A vírusok olyan fertőző ágensek, melyek nem élő, nem sejtes szervezetek – egyszerűen csak „genetikai parazitának” nevezhetők. Szaporodásukhoz élő, fogékony gazdasejtekre és/vagy gazdaszervezetre van szükségük. A vírusellenes szerek olyan gyógyszerek, melyeket a vírusfertőzések kezelésére vagy megelőzésére fejlesztettek ki. Ezen szerek célja, hogy gátolják a vírusok szaporodását és terjedését az emberi szervezetben, ezáltal enyhítve a betegség tüneteit és csökkentve a fertőzés súlyosságát.
A vírusellenes szerek különböző módokon hatnak, például a vírus genetikai örökítőanyagának másolását akadályozzák, vagy a vírus gazdasejtekhez való kötődését gátolják. Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek a vírusellenes terápiák fejlesztésében, különösen olyan súlyos betegségek kezelésében, mint az influenza, a HIV-fertőzés, a hepatitis B és a hepatitis C, valamint a COVID-19. Ezek a gyógyszerek nemcsak a fertőzött egyének gyógyulását segítik elő, hanem hozzájárulnak a járványok megfékezéséhez és a közegészségügy javításához is.
A vírusfertőzésről bővebben itt olvashat.
A vírusok osztályozása
A vírusellenes szerek alkalmazását a vírusfertőzés típusának megfelelően szükséges kiválasztani. Mivel a vírusok sokfélék lehetnek, így a különböző támadáspontú vírusellenes szerek nem hatékonyak bármelyik víruscsoport ellen.
A vírusok az alábbi osztályokba sorolhatók be:
- Genetikai anyag szerint:
- DNS-vírusok,
- RNS-vírusok.
- Kapszid szimmetria szerint:
- helikális vírusok: a vírus genetikai örökítőanyaga spirálisan helyezkedik el,
- kubikális vagy ikozaéderikus vírusok: a kapszid ikozaéder alakú,
- komplex vírusok: bonyolultabb szerkezetűek.
- Külső burok (peplon) szerint:
- burkos vírusok: a kapszidot lipidréteg borítja,
- „meztelen” vírusok: nincs burok, csak a kapszid védi az örökítőanyagot.
- Gazdaszervezet szerint:
- emberi vírusok,
- állati vírusok,
- növényi vírusok,
- bakteriofágok (baktériumokat fertőznek).
- Szaporodási ciklus szerint:
- lítikus ciklus: a vírus bejut a sejtbe, sokszorosítja magát, majd elpusztítja a gazdasejtet;
- lizogén ciklus: a vírus örökítőanyaga beépül a gazdasejt DNS-ébe és később aktiválódik.
- Betegség szerint:
- akut fertőzést okozó vírusok: gyorsan betegítenek meg (pl. influenza);
- krónikus fertőzést okozó vírusok: hosszabb ideig tartó fertőzést okoznak (pl. hepatitis C);
- látens fertőzést okozó vírusok: nyugalmi állapotban maradnak a szervezetben és később aktiválódnak (pl. herpeszvírus).
A vírusellenes szerek hatásmechanizmusa
A vírusellenes szerek hatásmechanizmusa szerteágazó, a vírus szaporodásának különböző lépéseire irányul. Egy-egy hatóanyaggal szembeni kívánalom, hogy a gátolt folyamat esszenciális legyen a vírus számára (vagyis a vírus sokszorozódása megálljon), valamint a gátolt folyamat a gazdaszervezetre ne legyen hatással, vagy csak minimális mértékben (ez szükséges ahhoz, hogy a szernek kevés mellékhatása legyen).
A vírusellenes szerek az alábbi hatásmechanizmusok szerint csoportosíthatók:
Adszorpció (sejtekhez kapcsolódás) gátlása. A vírusok nemcsak egyszerűen hozzátapadnak az emberi szervezet sejtjeihez, hanem speciális fehérjék segítségével horgonyzódnak ki. Az ezekhez a fehérjékhez kapcsolódó vegyületek gátolják a vírusok megtapadását, így nem tudnak bejutni a sejtekbe – ami a sokszorozódásukhoz elengedhetetlen.
Penetráció (sejtbe való bejutás) és dekapszidáció (a fehérjeburok elvesztése) gátlása. A penetrációban gyakran egy vagy több vírusfehérje is szerepet játszik, melyek gátlásával a sejtbe való bejutás megakadályozható. A dekapszidációban pedig nagyrészt a gazdaszervezet sejtjeinek enzimjei vesznek részt, melyek gátlása is alkalmazható vírusellenes terápiaként.
Genom replikáció (örökítőanyag-sokszorozódás) gátlása. Léteznek olyan hatóanyagok, amelyek közvetlenül gátolják az örökítőanyag sokszorozását a replikációhoz szükséges specifikus enzimek gátlásával. Egy másik típusa ezeknek a szereknek, amikor a hatóanyag beépül a virális örökítőanyagba, és így az nem képes sokszorozódni.
Reverz transzkripció gátlása. Az RNS-vírusok (pl. HIV) esetén egy speciális lépés is szükséges: az RNS alapú örökítőanyagot DNS-sé kell alakítani, mielőtt az képes lenne sokszorozódni. Ez a folyamat a reverz transzkripció, melyet az ún. reverz transzkriptáz enzim végez el. A HIV és egyéb RNS-vírusok esetén így egy további antimikrobiális támadáspont is lehetséges.
A vírusellenes szerek típusai
A vírusellenes szerek olyan gyógyszerek, amelyek célja a vírusok sokszorozódásának gátlása.
Herpes simplex vírus (HSV) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- acyclovir: a vírus örökítőanyagának sokszorozódását gátolja azáltal, hogy beépül a virális DNS-be vagy az RNS-be – az emberi örökítőanyagba nem épül be;
- valacyclovir: az acyclovir előanyaga, amely a szervezetben acyclovirré alakul, és utána hasonló mechanizmus révén hat.
Varicella-zoster vírus (VZV) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- acyclovir: gátolja a VZV DNS-szintézisét;
- famciclovir: az acyclovirhez és valacyclovirhez hasonló hatásmechanizmussal rendelkezik.
Influenzavírus kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- oseltamivir: a neuraminidáz enzim gátlásával megakadályozza az újonnan képződő vírusok gazdasejtből való kiszabadulását és ezzel a vírus szervezeten belüli továbbterjedését, az összes ma ismert influenzavírus ellen hatékony;
- zanamivir: az oseltamivirhez hasonlóan a neuraminidáz gátlásával hat.
HIV (humán immundeficiencia-vírus) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- zidovudine (AZT): a HIV ún. reverz transzkriptáz enzimjét gátolja, ezáltal megakadályozza a vírus RNS-sének DNS-sé történő átkonvertálását;
- efavirenz: szintén a reverz transzkriptáz enzim gátlásával hat, de eltérő mechanizmusokkal, mint az AZT;
- lopinavir/ritonavir: a HIV proteáz enzimjének gátlásával akadályozza a vírus érését és az új, fertőzőképes virionok képződését.
Hepatitis C vírus (HCV) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- sofosbuvir: a HCV RNS-szintézisét gátolja a vírus RNS-polimeráz blokkolásával;
- ledipasvir: a HCV egyik nélkülözhetetlen fehérjéjét gátolja, amely szükséges a vírus replikációjához.
Hepatitis B vírus (HBV) kezelésére alkalmazható gyógyszerek:
- tenofovir: a HBV DNS-szintézisét gátolja a vírus DNS-polimeráz gátlásán keresztül;
- entecavir: szintén a HBV DNS-szintézisét gátolja, de más mechanizmusok révén, mint a tenofovir.
Hogyan kell szedni a vírusellenes szereket?
Az alkalmazásról és a mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Fontos, hogy az orvos alaposan kivizsgálja a beteget, hogy a megfelelő vírusellenes szert közös döntés és a vírus pontos típusa alapján válasszák ki.
Az alábbiakat érdemes szakemberrel tisztázni, mielőtt elkezdi alkalmazni a készítményt – ezek egyes hatóanyagtól függően változhatnak, így amennyiben új hatóanyagot írnak fel Önnek, frissítse a tudnivalókat szakemberrel, illetve olvassa el a betegtájékoztatóban foglaltakat:
- Hogyan kell alkalmazni?
- Meddig kell alkalmazni?
- Mikor kell alkalmazni?
- Milyen dózisban kell alkalmazni?
A vírusellenes szerek szedése során a kezelési mód és az időtartam a gyógyszer típusától és a fertőzés súlyosságától függően változhat. Általánosságban az antivirális gyógyszereket vagy orális (szájon át szedendő) tabletták formájában, vagy intravénásan alkalmazzák, az utóbbi általában a súlyosabb esetekben szükséges.
Fontos, hogy a gyógyszereket a lehető legkorábban kezdjük el szedni, lehetőleg a tünetek megjelenését követő 48 órán belül, hogy maximalizáljuk a hatékonyságukat.
Az orvosi utasításokat szigorúan be kell tartani, mivel a túl korai abbahagyás vagy a nem megfelelő adagolás csökkentheti a gyógyszer hatékonyságát és hozzájárulhat a vírus rezisztenciájának kialakulásához!
A vírusellenes szerek mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, a vírusellenes szereknek is vannak mellékhatásai. Az alkalmazható vírusellenes szereknek rengeteg típusa van, teljesen eltérő mellékhatásprofillal, így az egyes hatóanyagokhoz tartozó pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A vírusellenes szerek általános mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
A vírusellenes szerek és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai
A vírusellenes szerek bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Ez eredményezheti a két gyógyszer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.
Amennyiben más gyógyszert is szed, a vírusellenes szerek alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével!
Ajánlott tartalom:
Szezonális légúti megbetegedések
Biztonságos gyógyszeralkalmazás
