A hipertenzív krízis egy sürgősségi állapot, ami a vérnyomás kritikus emelkedését jelenti. Kezelés nélkül akár súlyos szervi vagy keringési elégtelenség kialakulásához is vezethet.
Hipertenzív krízisről 180/120 Hgmm fölötti vérnyomásérték esetén beszélünk, ami magasvérnyomáshoz hozzászokott szervezetben akár tünetek nélkül is jelentkezhet. A tünetszegény forma viszont rendkívül veszélyes lehet, mivel a hirtelen kialakuló (akut), kiugró vérnyomásemelkedés súlyos szervkárosodáshoz vezethet.
A hipertenzív krízistől megkülönböztetjük a hipertenzív sürgősségi állapotot, mely a kritikus vérnyomás-emelkedés mellett nem jár célszervkárosodással.
A hipertenzív krízis főbb tünetei
A hipertenzív sürgősségi állapot esetén célszervkárosodásra utaló tünetek nem jelentkeznek, hipertenzív krízis esetén azonban szervkárosodás következhet be.
Az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a szervkárosodásra:
- súlyos mellkasi fájdalom,
- súlyos fejfájás, ami társulhat zavartsággal és homályos látással,
- hányinger, hányás,
- súlyos szorongás,
- légszomj,
- görcsroham,
- ájulás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi esetben azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, vagy keressen fel sürgősségi osztályt:
- ha a mért vérnyomásérték tünetmentes állapotban 180/120 Hgmm fölötti a második vérnyomásmérést követően is;
- ha a 180/120 Hgmm fölötti vérnyomásérték mellé kísérő tünetek is társulnak.
Ezen kívül, ha tartósan magas vérnyomásértékeket mér, konzultáljon háziorvosával vagy kezelőorvosával, mert a szedett gyógyszerek dózisának változtatása indokolt lehet.
A hipertenzív krízis kiváltó okai
A hipertenzív krízist legtöbbször a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek elhagyása, stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség, aorta disszekció (aortafal szétválása), gyógyszerek közti kölcsönhatások, illetve terhességi toxaemia okozhatja.
Az emelkedett vérnyomás az erek fokozott permeabilitásához (átjárhatóságához) vezethet, így folyadék, illetve vér szivároghat ki a környező szövetekbe. Ezzel párhuzamosan a szív pumpafunkciója is csökkenhet.
A hipertenzív krízis lehetséges szövődményei
Kezeletlen hipertenzív krízis, illetve hipertenzív vészhelyzet esetén az alábbi szervkárosodásokhoz vezethet az emelkedett vérnyomás:
- hipertenzív agykárosodás (encephalopátia),
- agyvérzés (intracraniális vérzések),
- retinavérzés,
- a szemben lévő ún. „papilla” régió ödémája,
- heveny balszívfél-elégtelenség,
- szívinfarktus,
- aortafal szétválása (disszekció).
A hipertenzív krízis diagnosztizálása
A hipertenzív krízis diagnózisa elsősorban a mindkét karon történő vérnyomásmérésen alapul, ezen kívül a szövődmények esetleges megjelenéséről a jellegzetes tünetek (pl. mellkasi fájdalom, fejfájás) nyújtanak tájékoztatást.
A kivizsgálás során a szívritmus megfigyelésére (ráhallgatással és EKG-vizsgálattal), valamint az idegrendszeri funkciók működésének vizsgálatára (pl. beszédkészség, reflexek) is sor kerül.
A hipertenzív krízis kezelése
Hipertenzív krízis esetén a mihamarabbi vérnyomáscsökkentő (antihipertenzív) terápia ajánlott. Ezért első lépésként a beteget nyugalomba kell helyezni, majd a vérnyomást meg kell mérni. Ha ez a mérés is 180/120 fölötti értéket mutat, el kell kezdeni az antihipertenzív terápiát arra ügyelve, hogy a vérnyomáscsökkentés lassú és fokozatos legyen. A hirtelen nagy vérnyomáscsökkenés az agyi vérkeringésnek nem tesz jót. A hipertenzív krízis esetén járóbeteg-ellátásban (ambulánsan) alkalmazható gyógyszer lehet a nitroglicerin, a rövid hatású vérnyomáscsökkentő szerek.
Hipertenzív vészhelyzet esetén a kezelést azonnal el kell kezdeni, úgy, hogy az átlagos artériás vérnyomás maximum 25%-ával csökkenjen a vérnyomás az első 24 órában.
Kórházi ellátás során kiegészítésként vízhajtót, hosszú hatású vérnyomáscsökkentő szereket is adhatnak, és a megkezdett terápiát folytathatják, vagy más hatóanyagú vérnyomáscsökkentővel is kiegészíthetik. Amennyiben szükséges, intravénás szereket is alkalmazhatnak. A kezelés során a pácienst általában megfigyelés alatt kell tartani a szervkárosodás szövődményeinek elkerülése vagy korai felismerése érdekében.
