egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A Hashimoto-betegség olyan autoimmun betegség, amely a pajzsmirigy bizonyos sejtjeinek gyulladásával (thyreoiditis), majd elpusztulásával jár. A szerv idült gyulladását az immunrendszer hibás működése okozza: a szervezet a pajzsmirigy sejtjeit idegenként kezeli, és ellenanyagot termel annak egyes sejtalkotói ellen.

 

A Hashimoto-betegség a leggyakoribb, hosszú ideig lappangható pajzsmirigy- és autoimmun betegség: a statisztikák szerint csaknem minden tizedik embert érintheti. Jellemzően fiatalabb korban, 20–40 éves kor között alakul ki, és a nőknél lényegesen gyakrabban. Nem gyógyítható, de jól kezelhető.

A Hashimoto-betegség tünetei

A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, az általa termelt és kibocsátott hormonok elsősorban a növekedésre, az anyagcsere állapotára vannak hatással. A Hashimoto-betegség tünetei attól függnek, hogy a gyulladás mennyire károsította a pajzsmirigyet.

 

Enyhe esetekben tünetmenetesség is előfordulhat, súlyos esetben a pajzsmirigy fájhat vagy feszülhet, de jellemzőbb, hogy a túlműködés vagy az alulműködés tünetei érzékelhetők. Egyes tünetek kialakulásához a következményes vitaminfelszívódási zavar is hozzájárul.

 

A kezdeti fázisban a túlműködés tünetei jelentkeznek, amelyek a következők:

 

  • a pajzsmirigy megnagyobbodása,
  • szapora szívverés,
  • megemelkedett vérnyomás,
  • hajhullás,
  • nyugtalanság, ingerlékenység,
  • kézremegés,
  • alvászavar,
  • fogyás,
  • hasmenés,
  • menstruációs zavarok,
  • magas hőmérséklet tűrésének romlása.

 

Később az alulműködés tünetei jelentkeznek, ezek a következők:

 

  • hideg végtagok,
  • ödéma (vizenyő),
  • levertség, depresszió,
  • izomgörcsök,
  • száraz bőr,
  • viszketés,
  • törékeny haj,
  • menstruációs zavarok,
  • meddőség,
  • elhízás,
  • emésztési zavarok,
  • székrekedés,
  • libidócsökkenés,
  • ízületi fájdalmak,
  • fáradékonyság,
  • memóriazavar.

 

A Hashimoto-betegséghez társulhat laktózérzékenység és gluténérzékenység, sclerosis multiplex, illetve Crohn-betegség is.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a felsorolt, a Hashimoto-betegségre utaló tüneteket észleli, forduljon mielőbb háziorvosához, aki a betegség gyanúja esetén gondoskodik a szakrendelésre történő beutalásról. 

 

A betegség korai felismerése rendkívül fontos, mert a kezeletlen pajzsmirigyprobléma rizikófaktora az ischaemiás szívbetegségeknek.

 

A Hashimoto-betegség diagnosztizálása

A betegség diagnózisa fizikális vizsgálattal, speciális vérvétellel – az anti-TPO-, anti TG-szintek vizsgálatával –, valamint szövettani mintavétellel (vékonytű-biopszia) állítható fel.

 

A biztos diagnózishoz szükség lehet ultrahangvizsgálatra, illetve pajzsmirigy-szcintigráfiára, amely során kis mennyiségű radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe folyadék vagy vénás injekció formájában, és a pajzsmirigy anyagcsere-folyamatait vizsgálják.

 

A Hashimoto-betegség kialakulásának okai

A Hashimoto-betegségnél a szervezet – hibás immunválasz miatt – olyan ellenanyagokat termel, melynek következtében gyulladás indul el, ami a pajzsmirigy megnagyobbodásával jár, és a szerv hormontermelésének zavarához vezet. A probléma közvetlen oka, hogy a szervezet a pajzsmirigyet idegenként kezeli, és fellép ellene.

 

Jelenleg nem pontosan ismert, hogy miért indul el a betegséget kiváltó autoimmun folyamat.

 

Elősegíthetik az alábbiak:

 

  • genetikai hajlam,
  • alacsony jódbevitel,
  • környezeti ártalmak (pl. szmog),
  • fertőzések (vírusok),
  • dohányzás,
  • stressz.

 

A betegség kialakulásának egyik oka a szervezet jódhiányos állapota is lehet, de a túlzott jódbevitel is vezethet pajzsmirigyproblémákhoz, ezért a jódpótlás szükségességének eldöntése orvosi hatáskörbe tartozik.

 

Lásd még: Jód és jódhiány

 

A Hashimoto-betegség kezelése

A betegség kezelésének célja a pajzsmirigy működésének kiegyensúlyozása, az autoimmun válasz erősségének csökkentése. A normális hormonállapot fenntartása általában gyógyszeres hormonpótlással történik, a pajzsmirigy túlműködése esetén a gyógyszeres terápia mellett műtétre vagy izotópos kezelésre is szükség lehet.

 

Nagy szerepük van az étrendi változtatásoknak is, ami elsősorban az alábbiakat jelenti:

 

  • egészséges táplálkozás (gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend, teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú köretek, olajos magvak fogyasztása);
  • cukor, méz, szirupok, az élelmiszerekben lévő cukrok kerülése (pajzsmirigybetegség esetén nagyobb a cukorbetegség kialakulásának esélye);
  • tápanyagszegény gyorsételek kerülése;
  • dohányzás kerülése, alkoholfogyasztás csökkentése (javasolt a havi egyszeri, egyadagos fogyasztás);

 

Egyes kutatások szerint a tünetek enyhítésében jótékony hatású lehet a teljesen gluténmentes étrend is. Jódhiányos állapotban javasolt jódozott só, tengeri halak és puhatestűek fogyasztása.

KULCSSZAVAK
pajzsmirigy  |   thyreoiditis  |   gyulladás  |   autoimmun betegség  |   immunrendszer  |   jód  |   anyagcsere  |   hormontermelés  |   endokrinológus
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít