egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Halláscsökkenésnek nevezzük a hallás gyengülését, süketségnek pedig a hallóképesség teljes elvesztését. Ha nem lehetséges a halláscsökkenést okozó állapot megszüntetése, illetve a betegség gyógyítása, a kezelés célja a halláscsökkenés lehető legnagyobb mértékű kompenzálása.

 

Ennek módja hallókészülék alkalmazása, illetve azoknál a betegeknél, akik hallókészülékkel sem hallanak, vagy a teljes hallásukat elvesztették, az ún. kochleáris implantátum jelenthet megoldást.

 

A halláscsökkenés tünetei

A hallás csökkenésére vagy károsodására utaló jelek az alábbiak:

 

  • nehezített beszédértés zsúfolt, zajos helyeken;
  • gyakori visszakérdezés beszélgetés közben;
  • televízió, rádió vagy egyéb hanghordozó eszköz igen magas hangerősségen történő hallgatása;
  • telefonon történő kommunikáció nehezítettsége;
  • csoportos beszélgetések nehezített követése.

 

A halláskárosodás kiváltó okai

Az alábbi állapotok vagy betegségek vezethetnek halláskárosodáshoz:

 

  • Vezetéses típusú halláscsökkenés: a hallójáratban vagy a középfülben mechanikus okok miatt romlik a hangvezető képesség.
  • Idegi típusú halláscsökkenés: a belső fül, a hallóideg vagy az agyon belüli hallópályák károsodása miatt jön létre:
    • a belső fül hangérzékelő végkészülékeinek károsodása: lehet örökletes vagy nagyon erős hanghatás, vírusfertőzés, bizonyos gyógyszerek vagy Ménière-betegség következménye;
    • a hallóideg és a hallópályák valamelyikének sérülése: lehet agydaganat, fertőzés, agyvérzés, örökletes betegségek következménye. Gyermekkorban a mumpsz, a rubeola és a belső fül fertőzése okozhat halláskárosodást.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben hallása gyengülését vagy jelentős romlását, illetve a fentiekben részletezett tünetek bármelyikét tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén fül-orr-gégész szakorvoshoz, illetve a hallásveszteség diagnosztizálásával foglalkozó audiológus szakorvoshoz irányítja kivizsgálásra.

 

A halláskárosodás diagnosztizálása

A halláskárosodás vagy teljes hallásvesztés diagnosztizálása a fül-orr-gégészeti és az audiológiai kivizsgálás eredménye alapján történik. Ennek során a fül-orr-gégész, illetve audiológus szakorvos általános fül-orr-garat vizsgálatot és audiológiai szakvizsgálatot végez.

 

Az audiológiai vizsgálat elemei a következők:

 

  • audiometria: a halláscsökkenés mértékének meghatározása elektronikus eszközzel (audiométer), amely bizonyos erősségű és magasságú hangokat ad ki;
  • beszédhallásküszöb: annak megállapítását szolgáló vizsgálat, hogy mennyire hangosan kimondott szavakat ért meg a beteg;
  • beszédértés: a hasonló hangzású szavak elkülönítésének vizsgálata;
  • kellemetlenségi küszöb mérése: elvégzése a hallásdinamikai tartomány beszűkülése miatt szükséges. A betegnek az egyre hangosodó búgó vagy sípoló hangokat hallva jeleznie kell, hogy mikor érzi kellemetlennek a hanghatást;
  • timpanometria: a középfül nyomással szembeni ellenállásának meghatározása. A vezetéses halláscsökkenés okainak elkülönítését szolgáló vizsgálómódszer;
  • az ún. kengyelreflex (stapediusreflex) vizsgálata: a középfül három hallócsontjának egyikéhez, a kengyelhez csatlakozó izom összehúzódásait kimutató vizsgálat. Élettani esetben ez az izom összehúzódik az erős hangok hatására, halláskárosodás esetén viszont a reflex meggyengül vagy megszűnik.

 

Hallókészülék rendelése az alábbi esetekben lehetséges:

 

  • Ha a kivizsgálás eredménye alapján a beteg halláscsökkenése más módon nem javítható, műtét nem végezhető, vagy a beteg elutasítja a műtétet.
  • Ha a halláscsökkenés miatt létrejövő kommunikációs probléma csak hallókészülék használatával javítható.
  • Ha a halláscsökkenés mértéke mindkét oldalon eléri vagy meghaladja a 30 dB-t.
  • Ha a beszédértés vizsgálata során a szópróba eredménye 65 dB erősítésnél 80% alatt van.
  • Ha a beteg elfogadja a hallókészülék viselését.

 

Hallókészülék rendelése

A hallókészülék kiválasztását megelőzően az audiológus szakorvos tesztet végez a beteg hallásromlásából eredő kommunikációs hiány meghatározásához (Client Oriented Scale of Improvement, COSI-teszt). Felméri a hallókészülék használatához szükséges kézügyességet, valamint a beteg pszichológiai és szociológiai státuszát. Elvégzi a fülkagyló, a hallójárat és a dobhártya fizikai vizsgálatát, dokumentálja az élettani viszonyoktól való eltérésüket. Szükség esetén gondoskodik a fülzsírdugó (cerumen) eltávolításáról. Mindezek alapján kiválasztja a beteg számára megfelelő hallókészüléket.

 

A hallókészülékek alábbi típusait különböztetjük meg:

 

  • Légvezetésen alapuló hallókészülékek: egyedileg készült légzáró dugó vagy apró nyitott cső segítségével a hallójáratba illeszkedő készülékek. A fül mögötti, illetve a fül belsejében vagy a csatornában hordható formáik léteznek.
  • Csontvezetésen alapuló hallókészülékek: azok számára ajánlott a használatuk, akik nem használhatnak légvezetésen alapuló hallókészüléket (hallójárat nélkül született vagy vezetéses halláskárosodásban szenvedő betegek). Ezek a készülékek rezgések formájában juttatják el a hangot a fülbe a koponyacsonton keresztül.

 

Azok számára, akik hallókészülékkel sem hallanak, bizonyos esetekben az ún. kochleáris implantátum teheti lehetővé a hallást. Része a koponyába beültetett vevőkészülék, valamint a testen kívül elhelyezett adó, beszédfeldolgozó rendszer és mikrofon. A zsebben hordható beszédátalakító készüléket vezeték köti össze az adóval.

 

Próbahordást követően – amennyiben a kiválasztott hallókészüléket a beteg nem tartja megfelelőnek – lehetőség van a készülék finomillesztésére, újraprogramozására, illetve szükség esetén másik készülék kipróbálására. Legalább két-három hónap hordást követően válik mérhetővé, hogy a készülék használata milyen mértékben javítja a beteg kommunikációs képességét.

 

Mit tehet hallókészülék használata esetén?

A próbaidő alatt jegyezze fel a hallókészülék használata során szerzett tapasztalatait, és azokat ossza meg az audiológus szakorvossal. Észrevételei nagyban segíthetik a készülék finomhangolását, számítógépes beállítását és annak révén a hangzás tökéletesítését.

 

A hallókészülékekre társadalombiztosítási támogatás vehető igénybe. A gyógyászati segédeszközök támogatására vonatkozó, folyamatosan frissített adatok elérhetők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján.

 

A halláskárosodás megelőzése

A hallásromlás megelőzése érdekében felső légúti megbetegedés esetén fontos az orrváladék megfelelő módon történő eltávolítása, illetve tíz napnál hosszabb ideig fennálló orrdugulás esetén fül-orr-gégészeti vizsgálat végzése. Ajánlott a 85 decibelnél erősebb hanghatások kerülése, szükség esetén zajvédő füldugó használata. Az egészséges életmód – így a rendszeres testmozgás – jótékony hatást gyakorol a vérkeringésre, így a belső fül vérellátottságára is. Különös gondot kell fordítani a fül tisztán tartására, ugyanakkor kerülendő a fültisztító pálcika használata, mivel az sérülést okozhat a fülcsatornában. A fülzsírdugó eltávolítását fül-orr-gégész szakorvosra kell bízni.

 

A foglalkozás-egészségügyi halláskárosodás kialakulása a munkahelyi zajcsökkentés és az egyéni zajvédelem mellett az előzetes, időszakos és soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok révén előzhető meg.

 

Hallókészülékek gyermekkorban

Magyarországon a 0–18 éves gyermekek egészségügyi alapellátásához a betegellátás mellett szervesen hozzátartozik a gyermekek testi és lelki fejlődésének követése. Ennek része a gyermekek fejlődését akadályozó tényezők, köztük az érzékszervi zavarok időben történő felismerése és az ezekre irányuló szűrővizsgálatok elvégzése.

 

Az újszülöttek hallásszűrését minden újszülöttnél elvégzik a kórházból történő hazabocsátásig. Amennyiben az újszülött kimaradt a szűrésből, a területi védőnő és a háziorvos, illetve a házi gyermekorvos irányítja hallásszűrésre az egy hónapnál fiatalabb csecsemőt. A hallás szűrését 1, 3, 6, 12, 24 hónapos korban, majd 3 éves és 6 éves kor között évente, ezt követően a tankötelezettségig, illetve 18 éves korig kétévente, valamint az iskolába nem járó, otthon gondozott gyermekek esetén a tankötelezettség végéig kell elvégezni.

 

KULCSSZAVAK
halláscsökkenés  |   halláskárosodás  |   hallásvesztés  |   beszédérthetőség  |   beszédhallásküszöb  |   kengyelreflex  |   kochleáris implantátum  |   hallásszűrés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít