A humán papillomavírus (HPV) bőr-bőr, illetve bőr-nyálkahártya kontaktus útján, fertőzött személlyel történő közvetlen – elsősorban szexuális – érintkezéssel terjednek. A HPV-fertőzés a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség.
A HPV a bőrön és a nyálkahártyákon okozhat sejtburjánzást. A legtöbb esetben magától elmúlik, azonban ha hosszú távon jelen van a szervezetben, akkor rosszindulatú daganatok alakulhatnak ki. A HPV felelős a daganatos megbetegedések 5%-áért világszerte; leggyakoribb a méhnyakrák, de a vírus megtámadhatja a hüvely, a szeméremtest, a végbél, a hímvessző és a fej-nyaki régió nyálkahártyáját, hámsejtjeit is. Európában a HPV által okozott rákos megbetegedések jelentős része férfiaknál fordul elő.
Védekezés a HPV ellen
Az emberek 85%-a fertőződik meg HPV-vel élete során, tehát majdnem minden szexuálisan aktív, oltatlan ember. Azok a nők, akiknek életük során egy szexuális partnerük volt 84,6%-os valószínűséggel kapják el a fertőzést, míg férfiak esetén ez a szám 91,3%.
Egy lezajlott HPV-fertőzés nem akadályozza meg a későbbi újrafertőződés lehetőségét. A fertőzés ellen az óvszer sem nyújt 100%-os védelmet.
A HPV-fertőzés és így a daganatos megbetegedések egy része védőoltással megelőzhetők. A méhnyakrákkal szemben az oltás sem ad teljes védelmet, ezért rendkívül fontos a rendszeres méhnyakrákszűrés!
A HPV fertőzésről bővebben itt olvashat.
A méhnyakrákról bővebben itt olvashat.
A HPV víruscsalád
Több mint 100 HPV típus ismert, melyek alacsony és magas onkogenitású csoportokra oszthatók.
Az alacsony onkogenitású HPV típusok (pl. HPV 6, 11) okozzák legtöbb esetben a genitális szemölcsöket és a légúti papillomatosisokat.
A magas onkogenitású HPV- típusok (pl. HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59) felelősek a HPV okozta daganatos megbetegedésekért. A méhnyakrák kialakulásában a HPV 16, 18, 31, 45 játszik szerepet, a fej-nyaki daganatokéban pedig főként a HPV 16 (ebben a csoportban ez a leginkább rákkeltő típus). A HPV 16 a nők 3,4%-ánál, míg a férfiak 3,9%-ánál kimutatható.
A HPV elleni védőoltás
A védőoltás az oltóanyagban található HPV típusok ellen alakít ki immunitást, így megakadályozza az általuk okozott daganatos megbetegedések és szemölcsök kialakulását.
Arról, hogy miért oltsuk HPV ellen a leányokat, itt olvashat.
Arról, hogy miért oltsuk HPV ellen a fiúkat, itt olvashat.
A HPV elleni védőoltással kapcsolatos tényekről és tévhitekről itt olvashat.
Az oltás az alábbi rosszindulatú daganatok ellen biztosíthat védelmet:
- méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák,
- hímvesszőrák,
- végbélrák,
- fej-nyaki daganatok.
A HPV elleni védőoltás a humán papillomavírus meghatározott típusainak rekombináns (biotechnológiai módszerekkel előállított) tisztított fehérjéit tartalmazza, vagyis élő vírust nem tartalmazó oltóanyag. Az oltás nem tartalmaz tiomerzált (higanytartalmú tartósítószer).
Európában 3 féle HPV oltóanyag van forgalomban:
- bivalens (2 komponensű): Cervarix, mely a HPV 16, 18 ellen véd;
- quadrivalens (4 komponensű): Silgard, mely a HPV 6, 11, 16, 18 ellen véd;
- nonavalens (9 komponensű): Gardasil 9, mely a HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58 ellen véd.
Magyarországon a 2 és a 9 komponensű oltóanyag érhető el.
A genitális szemölcsök ellen csak a 4 és a 9 komponensű vakcina biztosít védelmet.
A vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak, de későbbi életkorban is alkalmazhatók. A védőoltás beadása előtt nem szükséges HPV-szűrővizsgálat. A vakcinák terápiás célra nem alkalmasak, azaz a HPV-fertőzöttséget nem gyógyítják.
Mindegyik oltás 9 éves kortól adható, 2 dózisban (0. és 6. hónapban) 14 éves korig. Ha a második adagot az 5. hónap előtt adják be, akkor minden esetben szükséges egy harmadik adag is. 15 éves kor felett 3 dózis (0., 1. vagy 2., 6. hónap) ajánlott. Az oltási sorozatot egy éven belül be kell fejezni.
Összességében elmondható, hogy a HPV elleni védőoltás kortól, nemtől és kórtörténettől – korábbi HVP fertőzöttség, kóros cytológiai lelet az anamnézisben – függetlenül mindenkinek ajánlott. A védőoltás a rendszeres méhnyakszűrést nem helyettesíti.
Magyarországon a HPV elleni oltás az iskolai kampányoltás keretében önkéntesen választható a fiúknak és a lányoknak egyaránt. A 12. életévüket betöltött 7. osztályos tanulók ősszel (októberben) kapják az 1. oltást, és tavasszal (áprilisban) pedig 2. oltást. Számukra a védőoltás ingyenes.
Aki felnőttként szeretne oltást kérni, keresse fel háziorvosát, nőgyógyászát vagy egy oltóközpontot. Idősebb korban a védőoltás térítésköteles.
Nem-semleges oltási stratégia
A HPV-oltás bevezetése idején a fiúk oltása még nem volt ajánlott, mivel társadalmi szinten a védőoltás legfontosabb célja a méhnyakrák megelőzése. A fiúk oltása a direkt és indirekt hatások miatt szükséges. A védőoltással közvetlenül védhetjük a fiúkat a szexuális élet megkezdését követően a potenciális HPV fertőződéstől és az annak talaján esetleg kialakuló daganatoktól. Az úgynevezett magas kockázatú típusok a fiúknál főleg szájüregi, garat és gége, végbélnyílás (anális rák) és péniszrákot okozhatnak. Az alacsony kockázatú típusok tehetők felelőssé a rendkívül gyakori, életminőséget rontó, nehezen gyógyítható nemi szervi szemölcsökért. Az indirekt hatás alatt azt értjük, hogy a fiúk oltásával a lányok védelmét is támogatjuk. A lányok és a fiúk együttes oltásával a magas kockázatú HPV típusok okozta méhnyakrák belátható időn belül megszűnhet népbetegség lenni. A fertőzések elkerülése érdekében nagyon fontos a felelős szexuális élet önmagunk és mások biztonsága érdekében is.
Az újabb úgynevezett nem-semleges oltási stratégia szerint a fiúkat, férfiakat is szükséges oltani, hiszen így a HPV eradikációja (kiirtása) sikeresebb és gyorsabb lehet. Ennek oka, hogy a vírus terjesztésében a férfiak is fontos szerepet játszanak. Amennyiben csak a lányokat, nőket oltják, a magas kockázatú HPV típusok okozta rákos megbetegedések eradikációja a becslések szerint nem valósul meg 100 éven belül. Azonban ha a férfiakat is oltják, akkor 40%-os átoltottsággal öt éven belül az oltatlan emberek is védve lennének (nyájimmunitás), 70-80%-os átoltottság mellett pedig 30 éven belül eltűnne a HPV 16, illetve számos más, magas onkogenitású HPV típus.
A nem-semleges immunizálással tehát nagyobb mértékben és gyorsabban csökkenthető a HPV-fertőzés és az abból eredő betegségek előfordulása.
A védőoltás biztonságos és hatásos
A HPV elleni védőoltás biztonságosságáról és hatásosságáról már sok évnyi tapasztalattal rendelkezünk. Jelenleg is folynak a kutatások, a tudomány jelenlegi állása szerint legalább 10 évig biztosan véd az oltás, de valószínűleg ennél tovább is. Az újraoltás szükségessége eddig nem merült fel. Egyelőre nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy idővel csökkenne az immunitás.
A 9 típust tartalmazó HPV elleni védőoltás igen hatékony: a HPV-asszociált daganatok 90 százalékának kialakulását megakadályozza.
Férfiak esetén a végbélnyílás (anus) daganatok 92 százaléka, a péniszrákok 63 százaléka és a szájüregi daganatok 89 százaléka esetén kimutatható valamely magas kockázatú HPV típus jelenléte, ezért ezek megelőzéséhez fontos a védőoltás.
A genitális szemölcsök 90 százalékának kialakulásában szerepet játszik valamelyik nem-onkogén HPV típus, így ezek előfordulása az oltott populációban jelentősen csökken.
Fontos! A HPV elleni oltóanyagok típustól függően csak bizonyos HPV típusok ellen védenek. Bár ezek a típusok a legmagasabb kockázatúak a genitális szemölcsök és a HPV-asszociált daganatok kialakulása szempontjából, azonban más típusú törzsekkel való fertőzés ellen nem védenek! A rendszeres szűrővizsgálat ezért az oltást követően is fontos!
Vizsgálatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban az oltásnak köszönhetően 10 év alatt 78%-kal csökkent a vakcinában található HPV típusok előfordulása a 20-24 éves korosztályban. Ausztráliában pedig, ahol a nem-semleges oltási programot a legkorábban vezették be, hasonló időintervallum alatt 92%-kal csökkent a HPV 6, 11, 16 és 18 típusok előfordulási gyakorisága a 18-24 éves korosztályban.
Az Amerikai Egyesült Államokban az oltások bevezetése óta a HPV asszociált rosszindulatú daganatok és szemölcsök előfordulása a tinédzser lányok körében 88%-al csökkent, míg a fiatal felnőttek esetén 81%-kal.
Ausztráliában a vakcináció bevezetése óta a genitális szemölcsök előfordulása a nők körében 58%-kal csökkent, a férfiak esetén pedig 45%-kal. A legnagyobb csökkenés a 15-20 éves korosztálynál volt tapasztalható (nőknél 80%, férfiaknál 70%).
Milyen mellékhatásai vannak a HPV elleni védőoltásnak?
A HPV elleni védőoltásnak – mint minden immunbiológiai készítménynek vagy gyógyszernek – vannak mellékhatásai, ezek azonban általában ritkák és enyhék.
A HPV elleni védőoltás leggyakoribb mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
- fájdalom, bőrpír, duzzanat az oltás helyén,
- láz,
- szédülés vagy ájulás,
- fejfájás,
- fáradtság,
- izom- és ízületi fájdalom.
Az ájulás és az ájulásból eredő sérülések megelőzése érdekében a gyermekeknek az oltást követően 15 percig ülniük vagy feküdniük szükséges.
Nagyon ritkán súlyos (anafilaxiás) allergiás reakciók léphetnek fel az oltást követően, ezért akik allergiásak a vakcina bármelyik összetevőjére, nem kaphatják meg az oltást.
Gyógyítható a HPV-fertőzés?
A HPV-fertőzés ellen nincsen olyan gyógymód, mint például egy bakteriális vagy egy gombás fertőzés esetén. A HPV-fertőzésnél spontán gyógyulás következhet be: amennyiben a fertőzés helyén lokálisan megfelelően működnek az immunsejtek, rendszerint fél éven belül eltűnik a vírushordozás. Ez azonban nem minden esetben következik be.
A HPV-fertőzés terápiája elsősorban az elváltozások kezelését jelenti, a vírus hordozása ettől függetlenül megmaradhat. Ilyen esetekben speciális, immunmodulátor típusú gyógyszer ajánlható, amely az immunrendszer erősítésével segít a HPV elleni küzdelemben – azonban ez sem minden esetben hatásos.
A HPV elleni védőoltás emiatt még a fertőzöttség kialakulása előtt (vagyis a szexuális élet megkezdése előtt) erősen ajánlott.
