A humán papillomavírus (HPV) bőr-bőr, illetve bőr-nyálkahártya kontaktus útján, fertőzött személlyel történő közvetlen – elsősorban szexuális – érintkezéssel terjednek. A HPV-fertőzés a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség.
A HPV a bőrön és a nyálkahártyákon okozhat sejtburjánzást. A legtöbb esetben magától elmúlik, azonban ha hosszú távon jelen van a szervezetben, akkor rosszindulatú daganatok alakulhatnak ki. A HPV felelős a daganatos megbetegedések 5%-áért világszerte; leggyakoribb a méhnyakrák, de a vírus megtámadhatja a hüvely, a szeméremtest, a végbél, a hímvessző és a fej-nyaki régió nyálkahártyáját, hámsejtjeit is. Európában a HPV által okozott rákos megbetegedések jelentős része férfiaknál fordul elő.
Védekezés a HPV ellen
Az emberek 85%-a fertőződik meg HPV-vel élete során, tehát majdnem minden szexuálisan aktív, oltatlan ember. Azok a nők, akiknek életük során egy szexuális partnerük volt 84,6%-os valószínűséggel kapják el a fertőzést, míg férfiak esetén ez a szám 91,3%.
Egy lezajlott HPV-fertőzés nem akadályozza meg a későbbi újrafertőződés lehetőségét. A fertőzés ellen az óvszer sem nyújt 100%-os védelmet.
A HPV-fertőzés és így a daganatos megbetegedések egy része védőoltással megelőzhetők. A méhnyakrákkal szemben az oltás sem ad teljes védelmet, ezért rendkívül fontos a rendszeres méhnyakrákszűrés!
A HPV fertőzésről bővebben itt olvashat.
A méhnyakrákról bővebben itt olvashat.
A HPV víruscsalád
Több mint 100 HPV típus ismert, melyek alacsony és magas onkogenitású csoportokra oszthatók.
Az alacsony onkogenitású HPV típusok (pl. HPV 6, 11) okozzák legtöbb esetben a genitális szemölcsöket és a légúti papillomatosisokat.
A magas onkogenitású HPV- típusok (pl. HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59) felelősek a HPV okozta daganatos megbetegedésekért. A méhnyakrák kialakulásában a HPV 16, 18, 31, 45 játszik szerepet, a fej-nyaki daganatokéban pedig főként a HPV 16 (ebben a csoportban ez a leginkább rákkeltő típus). A HPV 16 a nők 3,4%-ánál, míg a férfiak 3,9%-ánál kimutatható.
A HPV elleni védőoltás
A védőoltás az oltóanyagban található HPV típusok ellen alakít ki immunitást, így megakadályozza az általuk okozott daganatos megbetegedések és szemölcsök kialakulását.
Az oltás az alábbi rosszindulatú daganatok ellen biztosíthat védelmet:
- méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák,
- hímvesszőrák,
- végbélrák,
- fej-nyaki daganatok.
A HPV elleni védőoltás a humán papillomavírus meghatározott típusainak rekombináns (biotechnológiai módszerekkel előállított) tisztított fehérjéit tartalmazza, vagyis élő vírust nem tartalmazó oltóanyag.
Európában 3 féle HPV oltóanyag van forgalomban:
- bivalens (2 komponensű): Cervarix, mely a HPV 16, 18 ellen véd;
- quadrivalens (4 komponensű): Silgard, mely a HPV 6, 11, 16, 18 ellen véd;
- nonavalens (9 komponensű): Gardasil 9, mely a HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58 ellen véd.
Magyarországon a 2 és a 9 komponensű oltóanyag érhető el.
A genitális szemölcsök ellen csak a 4 és a 9 komponensű vakcina biztosít védelmet.
A vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak, de későbbi életkorban is alkalmazhatók. A védőoltás beadása előtt nem szükséges HPV-szűrővizsgálat. A vakcinák terápiás célra nem alkalmasak, azaz a HPV-fertőzöttséget nem gyógyítják.
Mindegyik oltás 9 éves kortól adható, 2 dózisban (0. és 6. hónapban) 14 éves korig. Ha a második adagot az 5. hónap előtt adják be, akkor minden esetben szükséges egy harmadik adag is. 15 éves kor felett 3 dózis (0., 1. vagy 2., 6. hónap) ajánlott. Az oltási sorozatot egy éven belül be kell fejezni.
Összességében elmondható, hogy a HPV elleni védőoltás kortól, nemtől és kórtörténettől – korábbi HVP fertőzöttség, kóros cytológiai lelet az anamnézisben – függetlenül mindenkinek ajánlott. A védőoltás a rendszeres méhnyakszűrést nem helyettesíti.
Magyarországon a HPV elleni oltás az iskolai kampányoltás keretében önkéntesen választható a fiúknak és a lányoknak egyaránt. A 12. életévüket betöltött 7. osztályos tanulók ősszel (októberben) kapják az 1. oltást, és tavasszal (áprilisban) pedig 2. oltást. Számukra a védőoltás ingyenes.
Aki felnőttként szeretne oltást kérni, keresse fel háziorvosát, nőgyógyászát vagy egy oltóközpontot. Idősebb korban a védőoltás térítésköteles.
Nem-semleges oltási stratégia
Az úgynevezett nem-semleges oltási stratégia szerint a fiúkat, férfiakat is szükséges oltani, hiszen így a HPV eradikációja (kiirtása) sikeresebb és gyorsabb lehet. Amennyiben csak a lányokat, nőket oltják, a magas kockázatú HPV típusok okozta rákos megbetegedések eradikációja a becslések szerint nem valósul meg 100 éven belül, viszont ha a férfiakat is oltják, akkor 40%-os átoltottsággal öt éven belül az oltatlan emberek is védve lennének (nyájimmunitás), 70-80%-os átoltottság mellett pedig 30 éven belül eltűnne a HPV 16, illetve számos más, magas onkogenitású HPV típus.
A nem-semleges immunizálással tehát nagyobb mértékben és gyorsabban csökkenthető a HPV-fertőzést és az abból eredő betegségek előfordulása.
A védőoltás biztonságos és hatásos
A HPV elleni védőoltás biztonságosságáról és hatásosságáról már 15 évnyi tapasztalattal rendelkezünk. A vizsgálatok szerint a 4 komponensű oltás minimum 10 évig, a 2 komponensű oltás 9,4 évig, a 9 komponensű oltás 5,6 évig biztosít védettséget.
Vizsgálatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban az oltásnak köszönhetően 10 év alatt 78%-kal csökkent a vakcinában található HPV típusok előfordulása a 20-24 éves korosztályban. Ausztráliában pedig, ahol a nem-semleges oltási programot a legkorábban vezették be, hasonló időintervallum alatt 92%-kal csökkent a HPV 6, 11, 16 és 18 típusok előfordulási gyakorisága a 18-24 éves korosztályban.
Az Amerikai Egyesült Államokban az oltások bevezetése óta a HPV asszociált rosszindulatú daganatok és szemölcsök előfordulása a tinédzser lányok körében 88%-al csökkent, míg a fiatal felnőttek esetén 81%-kal.
Ausztráliában a vakcináció bevezetése óta a genitális szemölcsök előfordulása a nők körében 58%-kal csökkent, a férfiak esetén pedig 45%-kal. A legnagyobb csökkenés a 15-20 éves korosztálynál volt tapasztalható (nőknél 80%, férfiaknál 70%).
