A hüvelydaganat a legritkábban előforduló nőgyógyászati daganatos megbetegedés. A hüvelyben (vagina) – a méhet a külső nemi szervekkel összekötő izmos csőben – jelentkezik. A hüvely daganatai – más daganatokhoz hasonlóan – lehetnek jóindulatú, rákmegelőző és rosszindulatú elváltozások. Alább a rosszindulatú daganatokat taglaljuk.
Általában az idősebb kor betegsége, főként 60 év felett diagnosztizálják. Az esetek nagy részében nem a hüvelyből indul ki a daganat, hanem más daganatok adnak áttétet ide. Az invazív hüvelydaganatok több mint két harmada a HPV-fertőzéssel hozható összefüggésbe.
A hüvelydaganat tünetei
A hüvelydaganat korai stádiumban nem feltétlenül okoz tüneteket.
Előrehaladtával a következő tünetek jelentkezhetnek:
- a menstruáció idején kívül jelentkező, fájdalom nélküli hüvelyi vérzés (a ciklus más időpontjában vagy menopauza után),
- szexuális érintkezés közben érzett fájdalom és/vagy vérzés,
- csomó a hüvelyben,
- a hüvelyben vagy környékén megjelenő fekély vagy más bőrelváltozás,
- vizes, kellemetlen szagú hüvelyváladék,
- hüvelyszárazság,
- hüvelyi idegentest érzés,
- gyakori vizelési inger,
- fájdalmas vizelés,
- fogyás,
- medencekörnyéki fájdalom,
- előrehaladott esetben vizelet- és székletürítési problémák, a hólyag közelsége miatt könnyen a hólyagra terjedhet.
Mikor forduljon orvoshoz?
A hüvelydaganatra jellemző tünetek sokféle betegségre utalhatnak. Ha ezeket tapasztalja, keresse fel nőgyógyászát vagy a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendelést. Ezen kívül is járjon rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, mivel ennek során a tüneteket még nem okozó betegség felfedezhető.
A hüvelydaganat kiváltó okai
A hüvelydaganat lehet elsődleges (primer) vagy másodlagos. A primer, vagyis a hüvely sejtjeiből kiinduló daganat általában HPV-fertőzés következménye. A másodlagos daganat azt jelenti, hogy a szervezet más területén kialakult daganat (szeméremtest-daganat, méhnyakrák, méhtestrák, vastagbél-, végbéldaganat, petefészekrák) áttétet adott a hüvelybe, az esetek nagyobb részében erről van szó.
A primer hüvelydaganat több típusa is ismert, attól függően, hogy mely sejtekből indult ki a daganat. Az esetek nagyrészében laphámrákról van szó, de a daganat kifejlődhet a hüvelyben található mirigyekből (adenocarcinóma), a festéktermelő sejtekből (melanoma) és a kötőszövetből (szarkóma) is.
A hüvelydaganat rizikótényezői:
- HPV-fertőzés,
- idősebb kor (60 év felett gyakoribb),
- dohányzás,
- korábbi méhnyakrák vagy méhtestrák,
- korábbi méheltávolítás (hiszterektómia)
- HIV-fertőzés, autoimmun betegségek vagy bármilyen egyéb állapot, ami az immunrendszer működését gyengíti,
- a hüvelyben, méhnyakon atipikus sejtek jelenléte (vaginális intraepithelialis neoplasia, VAIN)
- az érintett édesanyjának dietilstilbösztrol (DES) vetélést gátló, szintetikus ösztrogént tartalmazó gyógyszerrel való kezelése várandóssága idején (a gyógyszer 1940-1971 között volt használatban).
A hüvelydaganat lehetséges szövődményei
A hüvelydaganat kezelés nélkül áttétet adhat más szervekbe (pl. máj, tüdő, csontok).
A hüvelydaganat diagnosztizálása
A hüvelydaganat korai stádiumban lényegében tünetmentes, ezért gyakran rutin nőgyógyászati vizsgálat során derül rá fény. A méhnyak citológiai szűrésére használt Pap-teszt alkalmas lehet a daganatos sejtek kimutatására is a hüvelyben. Gyanú esetén a hüvely alapos belső vizsgálatához kolposzkópiát használnak, ha szükséges, a gyanúra okot adó helyről szövetmintát is vesznek, mely alapján felállítható a diagnózis.
Ha megszületik a hüvelydaganat diagnózisa, képalkotó vizsgálatok (CT, MR) mutathatják meg, hogy mennyire kiterjedt, illetve hogy átterjedt-e más szervekre is a daganat.
A hüvelydaganat kezelése
A kezelés módját a hüvelydaganat típusa és stádiuma, és a beteg általános fizikai állapot határozza meg.
Sugárkezelés
A betegség elsődleges kezelési módja a sugárkezelés, amely lehet külső vagy belső, a hüvelyen át történő (brachyterápia).
Műtét
Ha a daganat kisebb, mint 2 cm és első stádiumú, akkor ki lehet metszeni. Ha a sugárterápia önmagában nem elegendő, vagy a daganat kiújul, szintén szóba kerülhet a műtét. Az elhelyezkedés (hüvelyboltozat, hüvelybemenet) és a kiterjedtség határozza meg, hogy mennyire drasztikus beavatkozásra van szükség, ami az adott terület kimetszésétől a teljes hüvely eltávolításán át a kiterjesztett méheltávolításig, a nyirokcsomók vagy a kismedencei szervek eltávolításáig terjedhet.
Kemoterápia
Egyes esetekben kemoterápiás kezelést is alkalmaznak, de ennél a daganatfajtánál önálló használata ritka.
A hüvelydaganat megelőzése
A hüvelydaganat megelőzésének nincs biztos módja.
- A HPV elleni oltás felvétele bizonyítottan csökkenti a hüvelydaganat kialakulásának esélyét.
- A rendszeres nőgyógyászati szűrésen való részvétel segít a diagnózis korai felállításában.
- A dohányzás elhagyása, az immunrendszeroptimális működési feltételeinek megteremtése csökkenti a daganat kialakulásának esélyét.
