A humán papillomavírus (HPV) bőr-bőr, illetve bőr-nyálkahártya kontaktus útján, fertőzött személlyel történő közvetlen – elsősorban szexuális – érintkezéssel terjed. A HPV-fertőzés az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség.
A HPV felelős a daganatos megbetegedések 5 százalékáért világszerte; leggyakoribb a méhnyakrák, de a vírus megtámadhatja a hüvely, a szeméremtest, a végbélnyílás (anus), a hímvessző és a fej-nyaki régió nyálkahártyájának sejtjeit, hámsejtjeit is.
A HPV-fertőzés – és így a daganatos megbetegedések egy része – védőoltással megelőzhető.
A védőoltás nem helyettesíti a rendszeres méhnyakszűrést, mivel csak az oltóanyagban található HPV típusok okozta megbetegedés ellen nyújt védelmet.
A HPV-oltásról bővebben itt olvashat.
Arról, hogy miért oltsuk HPV ellen a leányokat, itt olvashat.
Arról, hogy miért oltsuk HPV ellen a fiúkat, itt olvashat.
Tények
Tény: A HPV-oltás nagymértékben csökkenti a méhnyakrákos megbetegedések számát.
A vakcina tartalmazza azon HPV típusokat, amelyek a méhnyakrák körülbelül 90 százalékának kialakulásáért felelősek. A védőoltással ezen megbetegedések megelőzhetők, emiatt lényegesen kevesebb lesz a méhnyakrák megbetegedések száma.
Tény: A védőoltást felnőttkorban is van értelme kérni.
Az oltás akkor a leghatékonyabb, ha még a szexuális élet megkezdése előtt adják be, de később is van védőhatása. Mivel jelenleg szinte minden ember átesik legalább egyszer a HPV-fertőzésen élete valamelyik szakaszában, és újrafertőződés is előfordulhat, így soha nem késő az oltás beadatása.
Tény: A védőoltás biztonságos.
Az oltóanyag nem tartalmaz élő vírust. Az elmúlt időszakban világszerte nők milliói kapták meg, és csak enyhe mellékhatások fordultak el, mint bőrpír, duzzanat az oltás beadásának helyén, esetenként fejfájás. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent, mint egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés.
Tény: Magyarországon iskolai kampányoltás keretében a 7. osztályos serdülők ingyen megkaphatják a védőoltást.
A 12. életévüket betöltött 7. évfolyamba járó lányok és fiúk is ingyen kaphatják meg az oltást, ehhez a szülőnek csak a beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia. Ez egyaránt igaz az állami, az egyházi, az alapítványi és a magániskolák diákjaira is.
Tény: Az oltás hosszú távra biztosít védettséget.
Jelenleg is folynak a kutatások, a tudomány jelenlegi állása szerint legalább 10 évig biztosan véd az oltás, de valószínűleg ennél tovább is. Az újraoltás szükségessége eddig nem merült fel.
Tévhitek
Tévhit: Amennyiben az iskolai oltás napján beteg a gyermek, nem kaphatja meg a védőoltást.
Amennyiben a tájékoztatást követően írásban beleegyezett gyermeke oltásába, a gyermekének joga van arra, hogy a 7. osztály elvégzése során HPV elleni védőoltásban részesüljön. Az iskolaorvos és az iskolavédőnő segítenek abban, hogy az oltás beadására egy másik, megfelelő időpontot találjanak. A védőoltásra azonban mielőbb sort kell keríteni, hogy mindkét adag vakcina beadása megtörténjen a 7. osztály folyamán, még a tanév vége előtt.
Tévhit: A HPV csak a nőkre veszélyes, védőoltást is csak nekik kell kapniuk.
A HPV férfiaknál is okozhat daganatos megbetegedéseket és genitális szemölcsöket. Ráadásul a férfiaknál gyakran tünetmentesen zajlik a fertőzés, így akaratlanul is megfertőzhetik a nőket – az oltás ezt is megelőzi.
Tévhit: Ha megkaptam a védőoltást, el is felejthetem, hogy létezik HPV.
Az oltás 9 HPV-típus ellen ad védelmet, közöttük a leggyakrabban daganatot okozó 16 és 18-as típusok ellen, de egyéb típusokkal is előfordulhat a fertőződés, ezért nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.
Tévhit: Ha megkaptam a védőoltást, felesleges méhnyakszűrésre járnom.
A vakcina várhatóan védelmet nyújt azon HPV típusok ellen, amelyek a méhnyakrák körülbelül 90 százalékának kialakulásáért felelősek. Ritkán ugyan, de olyan HPV típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet az oltás. Így azoknak a nőknek is, akik megkapták az oltást, 25 éves kor felett ajánlott a rendszeres méhnyakszűrés.
Tévhit: Felesleges a HPV-oltás, mert az óvszer megvéd a fertőzéstől.
Az óvszer nem jelent teljes és biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a HPV olykor a környező bőrfelületet is megfertőzheti, amelyet nem véd az óvszer.
Tévhit: Allergiás vagyok, így nem kaphatok oltást.
Az ételallergia, az asztma, az ekcéma, a szénanátha és más allergiás megbetegedések általában nem jelentenek ellenjavallatot. Ha bármilyen kétség merül fel ezzel kapcsolatban, érdemes megkérdezni az iskola-, illetve a kezelőorvost.
Tévhit: Egyházi, alapítványi vagy magániskolában nem kérhető az oltás.
A térítésmentes HPV elleni védőoltásra minden olyan lány és fiú jogosult, aki betöltötte a 12. életévét és az általános iskola 7. osztályát végzi. Ez független attól, hogy ki a fenntartója annak az intézmények, amelyikbe jár.
Tévhit: A védőoltás higanyt tartalmaz.
Az oltás nem tartalmaz tiomerzált (higanytartalmú tartósítószer).
Tévhit: Az oltás meggyógyítja a HPV-fertőzést.
A vakcina a HPV-fertőzés gyógyítására nem alkalmas. A védőoltás azoknál a leghatékonyabb, akik még nem fertőződtek meg HPV-vel. A vakcina a korábban HPV-fertőzésen átesetteknél is alkalmazható a további fertőzések, illetve az újrafertőződés megelőzésére.
Tévhit: Ha immunterápiás kezelésben részesülök, nem kaphatom meg az oltást.
Azok a lányok és fiúk is megkaphatják a védőoltást, akik immunterápiás kezelésben részesülnek, de figyelembe kell venni, hogy az oltás náluk nem feltétlenül fejti ki teljes mértékben a védőhatását.
Tévhit: Az oltás méhnyakrákot, más daganatos megbetegedéseket, idegrendszeri problémákat, vérrögképződést, illetve autizmust okozhat.
A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat betegséget.
Tévhit: A HPV-vakcina nem véd elég HPV-típus ellen ahhoz, hogy érdemes legyen beadatni.
A hazánkban is alkalmazott HPV oltóanyag 9 HPV típust tartalmaz, ezek ellen biztosít védelmet. Ez magában foglalja azt a 2 típust, mely összefüggésbe hozható a nemi szervi szemölcsökkel járó esetek több mint 90 százalékával, és azt a 7 típust, mely összefüggésbe hozható a méhnyakrák esetek 90 százalékával és a végbélnyílás körüli rák (anális rák) esetek 70 százalékával. Így az oltás nagymértékű védelmet nyújt ezen betegségek ellen.
Tévhit: A HPV elleni védőoltás meddőséghez vezethet.
A HPV-vakcina okozta korai petefészek-kimerülés miatti meddőségre vonatkozó állítások anekdotikusak, nem támasztják alá kutatások vagy klinikai vizsgálatok. A HPV-vakcina valójában segíthet a termékenység védelmében a méhnyakrákkal kapcsolatos nőgyógyászati problémák megelőzésével. Előfordulhat, hogy a méhnyakrák kezelése miatt egy nő nem vállalhat gyermeket, vagy a kezelés olyan, a méhnyakkal kapcsolatos elváltozások kockázatának teszi ki a nőt, ami koraszülést vagy egyéb komplikációkat okozhat.
Kapcsolódó tartalmaink:
Saját tapasztalatból segítség a betegeknek
Európai méhnyakrák-megelőzési hét
