A hashártyagyulladás (peritonitis) a hasüreget és a legtöbb hasüregi szervet egyaránt körülvevő kettős falú hártya gyulladása, amelyet okozhat baktérium vagy gombás fertőzés, valamint lehet nem fertőzéses eredetű oka is. Akut hasi kórkép, potenciálisan életet veszélyeztethet, ezért sürgősségi beavatkozást igényel.
A hashártyagyulladás lehet körülírt tályog vagy az egész hasüregre kiterjedő elváltozás. Leggyakrabban az emésztőrendszer falának kilyukadása (perforáció), műtétet, hasi traumát vagy peritoneális dialízist szövődményeként alakul ki.
Kezelése általában közvetlenül a véráramba juttatott antibiotikummal, illetve gyakran sebészi beavatkozással történik.
A hashártyagyulladás főbb tünetei
A hashártyagyulladás tünetei változatosak lehetnek, attól függően, hogy mi áll a kialakulásának hátterében, illetve hogy a gyulladás mennyire kiterjedt. Az egész hasra kiterjedő és lokalizált hashártyagyulladások tünetei szintén különbözhetnek az intenzitásukban.
A hashártyagyulladás gyakori tünetei:
- hőemelkedés vagy láz;
- hidegrázás;
- hasi nyomásérzékenység;
- hasi fájdalom, amely érintésre, mozgásra fokozódik;
- hasi izomvédekezés (hasizmok megkeményedése);
- étvágyvesztés, hányinger, hányás;
- hasmenés vagy székrekedés, a gázok ürülésének zavara;
- puffadás;
- fokozott szomjúságérzet;
- vizelet mennyiségének csökkenése;
- szapora pulzus;
- zavartság.
Hashártya-dializált betegeknél általában zavaros vagy bűzös dializálófolyadék, piros katéterkörnyezet észlelhető.
Megjegyzenő, hogy a fenti tünetek egy része sokkos állapot kialakulására utal.
Mikor forduljon orvoshoz?
Fontos! Ha hashártyagyulladás gyanúja áll fenn, forduljon a lehető leghamarabb orvoshoz! Amennyiben erős, fokozódó hasi fájdalma van, amely a has tapintásakor vagy mozgásra fokozódik, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot és kérjen mentőt!
Általánosan is elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok esetén mielőbb forduljon orvoshoz! Vegye fel a kapcsoaltot háziorvosával, a háziorvosi ügyelettel vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi osztályra.
A hashártyagyulladás lehetséges okai
A hashártyagyulladások között megkülönböztetünk spontán (elsődleges) hashártyagyulladást és másodlagos hashártyagyulladást.
Az elsődleges hashártyagyulladás esetében a kórokozók a véráram útján vagy a nemi szervektől (nők esetében pl. a kankót okozó baktérium jellemző), felszálló jelleggel okoznak fertőzést. Az elsődleges hashártyagyulladás további oka lehet májelégtelenség vagy veseelégtelenség, autoimmun betegség (pl. SLE).
A másodlagos forma általában a hasüreg szerveinek spontán vagy trauma okozta kilyukadásának (perforáció) következménye. A spontán perforáció hátterében gyulladásos betegség, tumor vagy vérellátási zavar állhat.
A leggyakoribb okok:
- hasi sérülés vagy műtét;
- perforált vakbélgyulladás;
- peptikus gyomorfekély;
- diverticulitis;
- peritoneális dialízis;
- PEG (perkután endoszkópos gasztrosztómia);
- hasnyálmirigy-gyulladás;
- májzsugorodás;
- veseelégtelenség;
- epehólyag-gyulladás;
- Crohn-betegség;
- colitis ulcerosa.
Műtét után a varratok elégtelensége is okozhat hashártyagyulladást.
A hashártyagyulladás szövődményei
Kezelés hiányában a hashártyagyulladás könnyen sokkos állapothoz, sokszervi elégtelenséghez, szövetelhaláshoz, majd halálhoz vezethet, ezért kiemelten fontos hashártyagyulladás gyanúja esetén azonnal orvoshoz fordulni!
Nem halálhoz vezető szövődmény a gyulladás következtében kialakuló bélösszenövések, amelyek a későbbiekben bélelzáródáshoz (ileus) vezethetnek.
Hashártyagyulladás diagnosztizálása
A kezelőorvos kikérdezi a panaszokat, és megvizsgálja a beteget, majd laborvizsgálatokat és képalkotó vizsgálatokat kér (röntgen, ultrahang, CT). A tünetekből, azok változásából és a kapott vizsgálati eredményekből állapítja meg, hogy valóban hashártyagyulladás okozza-e a hasi fájdalmat.
A fizikális vizsgálat hashártyagyulladás fennállásakor fájdalmas lehet. Előfordulhat, hogy a felszaporodott hasűri folyadékot le kell lebocsátani, ilyenkor az ebből nyert minta is vizsgálatra kerülhet. Amennyiben peritoneális dialízist végez az érintett beteg, a dializálófolyadékot is megvizsgálja az orvos.
A hashártyagyulladás műtét után gyermekeknél és időseknél atípusos formában fordulhat elő. Hashártyagyulladás méhen belüli magzatnál fejlődési rendellenességek következtében is kialakulhat.
Hashártyagyulladás kezelése
A hashártyagyulladás kezelése közvetlenül a véráramba juttatott antibiotikum-terápiából és gyakran sebészi beavatkozásból áll. Fájdalomcsillapító terápiára és oxigénre is gyakran szükség van.
Sebészi feltárás során megkeresik a probléma forrását, és lehetőség szerinteltávolítják a fertőzés forrását, illetve az elhalt szöveteket. Ha a gyulladást a peritoneális dialízis kezelés okozza, hemodialízisre kell váltani.
Hashártyagyulladás megelőzése
Peritoneális dialízis kezelés esetén ügyelni kell arra, hogy a katéterhez mindig tiszta kézzel kell érni, és a környékét tisztán kell tartani. A vesepótló kezelés során javasolt maszk viselése, a kezeléshez használt eszközök jól zárható, tiszta helyen tartása.
A megfelelő kézhigiénéhez hozzátartozik a körmök ápolása is, a körmök alatti területet is mindig alaposan meg kell mosni, és mellőzni kell a műkörmök viselését.
A beteg táplálását lehetővé tevő eszköz (perkután endoszkópos gasztrosztómia, PEG) használata esetén – amelyet a hasfalon keresztül ültetnek be a gyomorba – szintén érdemes az eszköz környékének ápolására, tisztán tartására ügyelni.
Egyéb esetben általánosan elmondható, hogy a szövődmények kialakulásának valószínűsége csökkenthető, ha a beteg időben orvoshoz fordul, és megkezdődik a kezelés.
