A hadarás a beszéd folyamatosságát, tempóját, ritmusát érintő zavar, jellemzője a gyorsnak hangzó, nem jól érthető beszéd. Mivel a beszédet szünetek, majd gyors újraindulások szakítják meg. Összetéveszthető a dadogással, és azzal időnként együtt is jár. A hadarás beszédterápiával kezelhető.
A hadarásnak semmi köze az értelmi képességekhez, intelligenciához, amelyek függetlenek a beszédzavar meglététől.
A hadarás legfőbb tünetei
A hadarás a beszéd folyamatosságának zavara, ami rosszul érthető beszédet eredményez. A rossz érthetőség oka nemcsak a túlzott gyorsaság, hanem az ezzel együtt járó egyéb tünetek is.
A hadarás lényege, hogy a beszélő a beszéd legalább egy részében túl gyorsnak hallatszik a hallgató számára. Bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az átlagnál valóban gyorsabban beszél, de ahhoz képest mindenképpen, mint ami komfortos lenne számára a mondanivalója megfogalmazásához és kimondásához. Ez a kommunikáció zavarához vezet, de az érintett esetenként nincs tudatában beszédzavarának és a kiváltott problémáknak sem.
A hadarás jellemzői a következők:
- gyors beszéd;
- egyes szavakban a hangok, szótagok összecsúszása;
- szótag- és hangcserék, kihagyások, betoldások;
- töltelékszavak gyakori használata (hát, ö, izé, ugye, hiszen, hogyha stb.);
- gyakori beszéd közbeni újrafogalmazás;
- szűk hangterjedelem, monoton, hangsúlytalan beszéd;
- ritmustalanság;
- nyelvtani formák tévesztése;
- nyelvileg nem indokolt helyeken megjelenő szünetek.
A hadarást más tünetek, jelek is kísérhetik, de ezek nem mindig jellemzőek:
- zavaros, rendezetlen nyelvi kifejezésmód;
- időleges javulás, ha rászólnak az érintettre, hogy figyeljen vagy lassítson le;
- a hadarásból és nehezen érthető beszédből eredő kapcsolatépítési problémák;
- tanulási nehézségek, amelyek nem függnek össze az értelmi képességekkel;
- rendezetlen kézírás;
- hiperaktivitás, figyelemzavar;
- hallásos szövegértési problémák.
Mikor forduljon orvoshoz?
A hadarás általában már gyerekkorban kialakul, de ekkor még nem feltétlenül születik meg a diagnózis és kezdődik el a terápia. Ha arra gyanakszik, hogy gyermeke érintett, mielőbb konzultáljon a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal és kérjen logopédiai segítséget.
A hadarás kiváltó okai
Kevés kutatás foglalkozik a hadarás okaival, de egyes megfigyelések szerint a hadaró felnőttek agyi működése különbözik a nem hadarókétól. A beszédzavar társulhat neurológiai zavarokkal, például autizmus spektrumzavarral, Tourette-szindrómával, figyelemzavarral. A kiváltó ok egyfajta önregulációs probléma is lehet: ilyenkor a beszélő a gondolatot még az előtt mondja ki, hogy megfogalmazná, vagyis gyorsabban beszél, mint arra képes lenne.
A hadarás mutathat családi halmozódást, és férfiaknál gyakoribb. Nem ismert, hogy a beszédzavar pontosan mikor alakul ki, de valószínűleg a dadogással egyidejűleg, amellyel gyakran együtt is járhat. A diagnózis ritkán születik meg nyolcéves kor előtt, sokszor felnőttkorig kell várni rá.
A hadarás lehetséges szövődményei
Vannak olyan hadarók, akik nem érzékelik beszédzavarukat, sokan azonban tudatában vannak ennek. A hadarás miatti problémák azt eredményezhetik, hogy az érintett kerüli a másokkal való kommunikációt. Pszichológiai következménye a szorongás, a kommunikációval szembeni negatív hozzáállás, az elszigetelődés lehet.
A hadarás diagnosztizálása
A diagnózishoz logopédiai, néha gyógypedagógusi, pszichológiai, neurológiai, gyermekorvosi vizsgálat is szükséges.
A diagnózis felállításának fontos része, hogy a hadarást elkülönítsék más beszédzavaroktól, de azok esetleges fennállását is figyelembe kell venni. Gyakori, hogy a hadarásra csak akkor derül fény, ha a meglévő dadogás kezelése sikeres. A vizsgálatnak része lehet az esetleges képességzavarok, tanulási nehézségek felderítése is.
A hadarás kezelése
A kezelés legfontosabb része a beszédsebesség lassítása, ebben logopédiai terápia segíthet. A hadarással gyakran járnak együtt beszédképzési problémák is, ezért a „lassítás” nem mindig teszi érthetővé a beszédet. Ilyenkor az adott problémát is kezelni kell. A logopédus olyan gyakorlatokat végeztet, amelyek javítják a beszéd ritmusát, a beszédtechnikát, az artikulációt. Fontos a kognitív funkciók (figyelem, észlelés, emlékezet) fejlesztése és az impulzivitás csökkentése is. Érdemes pszichológushoz fordulni, aki segíthet a különböző relaxációs technikák, az autogén tréning elsajátításában.
A hadarás kezelése általában sikeres.
Ajánlott tartalom:
