A hajas sejtes leukémia (HCL) a krónikus B-sejtes limfoproliferatív betegség ritka, lassan előrehaladó fajtája. A betegség neve onnan ered, hogy a mikroszkóp alatt látható kóros fehérvérsejtek felszínén apró, „hajszerű” kitüremkedések figyelhetők meg. Leggyakrabban középkorú vagy idősebb férfiaknál fordul elő, fiatalabb életkorban ritka.

A HCL úgy alakul ki, hogy a csontvelő túl sok kóros B-sejtet (a fehérvérsejtek egyik típusa) termel. Ezek a kóros sejtek felhalmozódnak a csontvelőben, a nyirokcsomókban, a májban és a lépben, változatos tüneteket és szövődményeket okozva.

A betegség két fő formája ismert:

  • klasszikus HCL – ez a gyakoribb forma, a kezelésre általában jól reagál;
  • variáns HCL – ritkább és agresszívebb, a hagyományos kezelésre rosszabbul reagál.

A hajas sejtes leukémia az egyik legjobban kezelhető leukémia; egyes felmérések szerint a kezelt betegek életkilátásai nem romlanak az egészséges személyekéhez képest.

A betegek többsége nagyon hosszú, akár 10-15 éves remissziót (tünetmentes, stabil állapotot) is elérhet. A tünetek kiújulása esetén az újabb kezelések (pl. BRAF-gátlók) szintén nagyon hatékonyak.

A HCL főbb tünetei

A hajas sejtes leukémia gyakran alattomosan, lassan alakul ki. Sok érintett tünetmentes, és a betegségre csak rutin vérvizsgálat során derül fény.

A megjelenő tünetek az alábbiak lehetnek:

A tünetek a csontvelő működésének romlását és a kóros sejtek felhalmozódását tükrözik.

Mikor forduljon orvoshoz?

HCL esetén súlyos fertőzések alakulhatnak ki.

Forduljon kezelőorvosához, ha az alábbi tüneteket tapasztalja:

  • 38 °C feletti láz, amely nem múlik el;
  • torokfájás, amely néhány napnál tovább tart, vagy rosszabbodik;
  • hasi fájdalom, amely nem szűnik meg, vagy erősödik.

A HCL lehetséges kiváltó okai

A HCL kialakulásának pontos okai jelenleg nem ismertek. Az esetek túlnyomó többségében azonban kimutatható a B-sejtek egy jellegzetes genetikai eltérése (BRAF-mutáció). Ez szerzett génmutáció, amely abnormális osztódásra készteti a sejteket. A kóros sejtek így fokozatosan kiszorítják a normál vérképzést, és felhalmozódnak a szervezetben.

A BRAF-mutáció a klasszikus HCL-re jellemző, a variáns HCL-re viszont nem, ez a kezelésbeli különbségek egyik fő oka.

A hajas sejtes leukémia ritka betegség, és kevés jól meghatározott kockázati tényező ismert:

  • idősebb életkorban gyakoribb;
  • férfiaknál jóval gyakoribb, mint nőknél;

Egyes tanulmányok szerint a környezeti hatások is szerepet játszhatnak a HCL kialakulásában, így például egyes növényvédőszerek és oldószerek, de a vizsgálati eredmények nem egyértelműek.

A HCL lehetséges szövődményei

Kezelés nélkül a hajas sejtes leukémia az alábbi szövődményekhez vezethet:

  • súlyos pancitopénia (alacsony vörösvérsejt-, fehérvérsejt- és vérlemezkeszám);
  • súlyos és/vagy visszatérő fertőzések;
  • masszív lépmegnagyobbodás, amely hasi fájdalmat, ritkán léprepedést okozhat;
  • a máj érintettsége (májeredetű, ún. portális magas vérnyomás);
  • kifejezett fáradékonyság, életminőség-romlás.

A betegség általában lassú lefolyású, de kezeletlenül fokozatosan súlyosbodik.

Továbbá a kezelést követően megfigyelték, hogy a korábban HCL-ben érintett betegeknél magasabb a más típusú daganatok előfordulása – ennek pontos oka jelenleg nem ismert.

A HCL diagnosztizálása

A diagnózis több vizsgálat együttes eredményeire épül:

Vérkép- és vérkenetvizsgálat: alacsony sejtszámok (pancitopénia), különösen neutropénia (a fehérvérsejtek egyik típusa), a vérkenetben jellegzetes hajas sejtek.

Csontvelővizsgálat: a biopsziában jellegzetes kóros sejtfelhalmozódás látható.

Immunfenotipizálás (áramlási citometria): a hajas sejteken kimutatható, jellegzetes „jelölőmolekulák” találhatók (CD19+, CD20+, CD11c+, CD25+, CD103+), amelyek laboratóriumban azonosíthatók.

Képalkotó vizsgálatok: ultrahang- és/vagy CT-vizsgálat a lép és a máj érintettségének és méretének megállapítására.

A HCL kezelése

A hajas sejtes leukémia többnyire nagyon jól reagál bizonyos kezelésekre, és sok beteg hosszú remissziót (tünetmentes, stabil időszakot) élhet meg. Korai fázisban elképzelhető, hogy a kezelőorvos az aktív utánkövetést és a várakozást javasolja, a gyógyszeres kezelésre csak kifejezett tünetek megjelenése esetén kerül sor.

Aktív megfigyelés

Az aktív megfigyelés során csak akkor kap a beteg kezelést, ha tünetek jelentkeznek. Ilyenkor jellemzően 3-6 havonta kell felkeresni a kezelőorvost, hogy értékelje az általános egészségi állapotot, különösen, ha a beteg a szokásosnál fáradtabbnak érzi magát. Ilyenkor általában sor kerül fizikai vizsgálatokra, a máj és a lép ellenőrzésére, illetve vérvizsgálatokra is szükség lehet.

Gyógyszeres kezelés

A HCL kezelése során kemoterápia, immunterápia és célzott terápia (BRAF-gátlók) alkalmazása is felmerülhet. Nem ritka ezek együttes használata sem. 

Lépeltávolítás

Ma már ritkán, de sor kerülhet lépeltávolításra, ha a rákellenes gyógyszerek nem hatékonyak, és a kóros sejtek a lép extrém, súlyos panaszokat okozó megnagyobbodását okozzák.

Ajánlott tartalom:

Rákkutatás

Onkopszichológia

Leukémia