A Gyermek Jogairól szóló Egyezményt aláíró államok – köztük Magyarország is – elismerik a gyermekek lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint azt, hogy orvosi ellátásban részesülhessenek.
Az egészséghez való jog alatt azt értjük, hogy az államnak minden feltételt meg kell teremtenie a gyermekek egészséges körülmények közötti életéhez, és a gyermekeknek részesülniük kell minden, az egészségük védelme érdekében fontos ellátásban. Ideértendő a házi gyermekorvosi ellátás, a járóbeteg-szakellátás, a kórházi ellátás, a védőnői gondozás, az iskolaorvosi ellátás, a kötelező védőoltások, valamint minden egyéb, az egészséges élethez szükséges alapfeltétel, mint amilyen például az egészséges táplálkozás.
Házi gyermekorvosi ellátás
A házi gyermekorvosi ellátás az alapellátás keretében működik. A házi gyermekorvos személyét a gyermek szülője, illetve gondviselője választhatja meg. A házi gyermekorvosz önkormányzattal kötött megállapodás alapján látja el a feladatait.
A házi gyermekorvos, valamint a vegyes háziorvos tevékenységére vonatkozó szakmai és tartalmi előírásokat, valamint annak személyi és tárgyi feltételeit jogszabályok határozzák meg. A házi gyermekorvosi szolgálat működését a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) – szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozza. A házi gyermekorvosi szolgálatról és az ahhoz tartozó körzetekről, valamint az ügyeleti rendről a lakhely szerinti helyi önkormányzatok honlapján található információ.
Gyermekjáróbeteg-szakellátás
A járóbeteg-szakellátás keretei között a házi gyermekorvos beutalása alapján gyermek-szakorvos látja el a beteg gyermeket. A szakrendelőkben egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, valamint idült (krónikus) betegség megléte esetén folyamatos szakorvosi gondozás történik. A járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények önállóan vagy más intézményhez (például kórházhoz) kapcsoltan végzik a tevékenységüket.
Gyermekfekvőbeteg-szakellátás
A 18 év alatti betegeket szükség esetén a házi gyermekorvos, kezelőorvos, vagy más arra feljogosított személy utalja a fekvőbeteg gyógyintézeti keretek között végzett kórházi ellátásba. Fekvőbeteg-szakellátás klinikán, kórházban, szakápolási intézményben, valamint országos intézetben történhet. A gyermekfekvőbeteg-szakellátás célja az aktív vagy krónikus betegségek ellátása, illetve rehabilitációs vagy ápolási célú ellátás lehet.
Az egészségügyi törvény előírásai szerint a szülő, illetve törvényes képviselő beleegyezése szükséges a gyermekén történő vizsgálatok, illetve kezelések elvégzéséhez, és a szülőnek jogában áll visszautasítania az orvos által javasolt beavatkozást. Fontos tudni, hogy a kezelés csak abban az esetben utasítható vissza, ha annak elmaradása nem vezethet a gyermek számára életveszélyes vagy maradandó károsodás veszélyét jelentő helyzethez.
Az egészségügyről szóló törvény szerint a szülőnek, illetve a törvényes képviselőnek joga van a beteg gyermek mellett tartózkodni a kórházi kezelés ideje alatt, oly módon, hogy jelenlétével nem zavarja a betegellátás folyamatát és a gyermekkel egy kórteremben fekvő betegtársak nyugalmát. A törvény kitér arra is, hogy a szülői jelenlét mikéntje tekintetében az adott egészségügyi intézmény házirendjében foglaltak a mérvadóak.
Egyéb egészségügyi ellátások gyermekek részére
A fent leírtakon túlmenően az egészségbiztosítás egyéb ellátásokat is biztosít a gyermekek számára. Ebbe a körbe tartozik a védőnői szolgálat, az iskolaorvosi ellátás, és az ún. mozgó szakorvosi szolgálatok által nyújtott ellátás. A védőnők a gyermekek gondozásában nyújtanak segítséget, valamint családgondozási feladatokat is ellátnak. Az iskolaorvosi ellátást a tanulók közvetlenül a nevelési-oktatási intézményben vehetik igénybe. A mozgó szakorvosi szolgálat a lakosok részére a lakóhelyükön működő orvosi rendelőben biztosít gyermekgyógyászati ellátást.
Gyermekkori védőoltások
A gyermekek egészségének védelmét szervezett oltási programok is biztosítják, amelyek keretében akár élethosszig tartó védelmet is szerezhetnek egyes fertőző betegségekkel szemben. A kötelező védőoltások beadása oltási rend alapján, életkorhoz kötötten történik. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) évente kiadott módszertani levélben határozza meg a vakcinációval kapcsolatos feladatokat. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadását a szülészeti intézmény, illetve a házi gyermekorvosi szolgálat; az ún. iskolai kampányoltásokat az iskolaorvosi szolgálat végzi.
Léteznek a szülők beleegyezése alapján igénybe vehető, nem kötelező védőoltások is. Ilyen például a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás, amely iskolai kampányoltás keretében ingyenesen érhető el a 7. osztályban tanuló lányok és fiúk számára. A nem kötelező, de egyéb ajánlott védőoltások elérhetőségéről gyermekorvosától kaphat részletes tájékoztatást. (lásd még: Oltások)
Jogszabályi háttér
- 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről;
- 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól;
- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról;
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól;
- 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról;
- 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról;
- 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
