Betegjogok érvényesítése
A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a panasz kivizsgálása érdekében – más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni.
A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti. A panaszokat nyilván kell tartani, és a panasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat az egészségügyi szolgáltatónak 5 évig meg kell őriznie.
A beteg a szolgáltató, valamint annak fenntartója mellett – a teljesség igénye nélkül – fordulhat:
- a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) az ellátással összefüggő – elsősorban orvosszakmai – kérdésekben. Az NNGYK szakfelügyeleti vizsgálatot folytat le, és annak eredményét közli a panaszossal;
- a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara illetékes Megyei Etikai Bizottságához az egészségügyi dolgozók etikai vétségének gyanúja esetén (pl. viselkedéssel, hangnemmel, kommunikációval kapcsolatos panaszok);
- polgári peres (bírósági) úton, magánjogi eljárásban igénnyel élhet a panaszos a szolgáltatóval szemben. A bíróság megállapíthatja az intézmény kárfelelősségét, és kártérítés fizetésére kötelezheti.
Betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő – a törvényekben és jogszabályokban meghatározott keretek között – védi a betegek jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselők tevékenysége nem csupán a megkeresések, panaszolt ügyek kezelésére korlátozódik.
A betegjogi képviselők függetlenek az egészségügyi intézményektől, és feladataikat területi felosztásban látják el. A betegjogi képviselő az orvoshoz hasonlóan köteles a titoktartásra, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az egészségügyi intézményekben kötelező kifüggeszteni az adott intézmény betegjogi képviseletét ellátó személy nevét és elérhetőségét.
A betegjogi képviselők a hatósági működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait igénybe vevők számára elérhetők az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás, a fekvőbeteg-szakellátás és egyéb egészségügyi ellátások keretein belül, beleértve a magán egészségügyi ellátókat is.
A betegjogi képviselő főtevékenysége:
- segít a betegnek panasza megfogalmazásában;
- kezdeményezheti a panasz kivizsgálását;
- a beteg – illetve egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén a hozzátartozó – írásbeli meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, továbbá a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget;
- segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében.
A betegjogi képviselő panaszkezelése:
- A betegjogi képviselő tájékoztatja a beteget az általa megtett panasz és az arra kapott válasz tartalmáról, az eljárási cselekmények helyzetéről, az esetleges további jogorvoslatok, eljárások kezdeményezésének lehetőségeiről.
- A betegjogi képviselőtől a panasz kivizsgálására irányuló megkeresésre az egészségügyi szolgáltató vezetője 30 napon belül érdemben válaszol.
- A betegjogi képviselő a feladatellátása során az érintett és a szolgáltató közötti megegyezés létrehozására törekszik.
A betegjogi képviselő – az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve – illetékességi körében jogosult:
- az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,
- az ügyre vonatkozó iratokba betekinteni,
- az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.
A betegjogi képviselő köteles:
- a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani;
- a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni;
- az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét felhívni és azok megszüntetésére javaslatot tenni;
- különös figyelmet fordítani az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére;
- rendszeresen tájékoztatni az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó jogszabályokról és azok változásairól.
A betegjogi képviselők elérhetőségei az IJSZ honlapján és az egészségügyi szolgáltatók (pl. kórházak, klinikák, szakrendelők, háziorvosi rendelők) hirdetményein, illetve internetes oldalán is megtalálhatók.
A betegjogi képviselők az Integrált Jogvédelmi Szolgálat munkatársai.
Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ)
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak érvényesüléséről, védelméről. Ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat, működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi és ellenőrzi a jogvédelmi képviselők szakmai munkáját.
Fontos cél azonban a betegjogi panaszok megelőzése is. Ennek érdekében az egészségügyi ellátórendszer dolgozóinak és a lakosság betegjogi ismereteinek bővítéséért, valamint a betegjogoknak a gyakorlatba, az egészségügyi tevékenység mindennapjaiba illesztéséért is sokat tesz az IJSZ.
A beteg vagy a panaszos közvetlenül az IJSZ szervezeti keretein belül működő – területi illetékességgel rendelkező – betegjogi képviselőhöz, illetve az IJSZ központjához fordulhat.
Elérhetőségek elektronikus úton:
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat weboldala: http://www.ijsz.hu
Betegjogi képviselők: http://www.ijsz.hu/kepviselok1.html
Az IJSZ e-mail-címe:
Elérhetőségek telefonon:
Integrált Jogvédelmi Szolgálat, központ: 06-1-8969-000
Betegjogi képviselők: http://www.ijsz.hu/kepviselok1.html
Az IJSZ zöldszáma: 06-80-620-055
A jogorvoslati eljárás menete
A betegjogi képviselő a beteg konkrét jogsérelmét meghallgatva mérlegelheti, hogy a jogvédelem lehetséges eljárásai közül melyek lehetnek hatékonyak az adott jogsérelem orvoslására. Ezt követően tájékoztatja a beteget az elérhető jogorvoslati lehetőségekről, és ajánlást tesz az általa leghatékonyabbnak vélt eljárási módra. A beteg maga dönt arról, hogy a javasolt eljárások közül melyiket kívánja igénybe venni. Általában lehetőség van a betegjogi képviselő hatáskörén belüli vagy azon túlmutató, magasabb szintű jogorvoslati eljárásra is.
Amennyiben az érintett a betegjogi képviselő jogintézményét választja, a jogsérelem egyedi ügyként kezelendő, ahol a beteg hivatalosan is panaszt tesz az őt ért jogsérelem miatt. A betegjogi képviselő segítséget nyújt a panasz megfogalmazásában.
A betegjogi képviselő ezt követően felhívja az egészségügyi szolgáltató vezetőjének és fenntartójának figyelmét arra, hogy jogsértő esemény történt. Az ügyintézés során nem csupán a hiányosságokat jelzi, javaslatot is tesz a hiányosságok felszámolására. Az egészségügyi szolgáltatónak jogszabályban foglalt 15 napon belül válaszolnia kell a betegjogi képviselő megkeresésére, és összesen 30 nap áll rendelkezésére a panasz vagy hiányosság kivizsgálására, illetve állásfoglalásáról tájékoztatni a betegjogi képviselőt.
Szükség esetén a betegjogi képviselő a panaszügy elbírálása érdekében szakhatóság segítségét is kérheti. Ilyenkor szakfelügyelő-főorvosi vélemény beszerzésére kerül sor. A célja megállapítani, hogy a vitatott egészségügyi ellátási esemény az egészségügyi jogszabályok, szakmai irányelvek és módszertani levelek alapján történt-e.
