Egészségügyi ellátáshoz való jog

Az egészségügyi ellátáshoz való jog azt jelenti, hogy minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az egészségügyi ellátáshoz való jog az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátást, a fájdalom csillapítását, illetve a szenvedés csökkentését is jelenti.

 

Az egészségügyi ellátáshoz való jog akkor megfelelő, ha a vonatkozó szakmai, etikai szabályok, irányelvek betartása megtörténik. Folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie az ellátásnak és a beteg egészségügyi állapotának megfelelő ellátási szinten, például az alapellátásban, a járó- vagy fekvőbeteg-ellátásban kell az adott ellátást biztosítani.

 

A betegnek joga van ahhoz is, hogy tájékoztassák őt arról, hogy amennyiben az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, akkor mely egészségügyi szolgáltatóhoz fordulhat, ahol biztosítható számára az adott ellátás.

 

Az egészségügyi ellátáshoz való jogon belüli részjogosultságok:

 

A szabad orvosválasztás joga: a betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. Az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.

 

Második vizsgálat kérése: a beteg emellett bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

 


 A betegjogok további főbb csoportjai:

 

Gyakran ismételt betegjogi kérdések

Igen, háziorvost lehet választani.

Az orvosválasztás a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Azonban az orvos a jelentkezést nem köteles elfogadni, elutasíthatja, kivéve, ha a beteg lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, ilyen esetben az ellátás csak indokolt esetben utasítható el.

Az átjelentkezés módja:

  • Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát.
  • Az újonnan választott háziorvos igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, rendelőjének címét és telefonszámát.
  • Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja”elnevezésű nyomtatványt.

A beutaló és a szabad orvosválasztás kérdésköre

A beteg orvosi beutaló nélkül jogosult igénybe venni a szakorvosi rendelő által nyújtott

  • bőrgyógyászati,
  • nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati,
  • urológiai,
  • pszichiátriai és addiktológiai,
  • fül-orr-gégészeti, valamint csecsemő és gyermek fül-orr-gégészeti,
  • szemészeti és gyermekszemészeti,
  • általános sebészeti és baleseti sebészeti,
  • onkológiai szakellátást;

valamint

  • az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.

A további, egészségbiztosítás keretében finanszírozott járóbeteg-szakellátások érvényes biztosítási jogviszony alapján, beutalóval vehetők igénybe.

A beutalóköteles ellátást főszabály szerint a beutaló szerinti szolgáltatónál kell igénybe venni. A beutalás során elsődlegesen a beteg bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe, illetve a háziorvosa beutalása esetén annak telephelye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell beutalni a beteget.

Fontos, hogy a beutaló

  • ismételt orvosi ellátás igénybevétele esetén a beutaló orvos által meghatározott időpontig, de legalább 90 napig,
  • egyéb esetben pedig a kiállítástól számított legfeljebb 90 napig használható fel.

E tekintetben a beutaló felhasználásának minősül

  • a bejelentkezés a beutaló szerinti ellátásra,
  • a beutaló szerinti ellátás igénybevételének megkezdése a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál vagy
  • a beutaló szerinti ellátás igénybevétele a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál.

Fontos, hogy a beteg beutalóköteles járóbeteg-szakellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem veheti igénybe, csak annál a szolgáltatónál, ahová a beutalója szól.

Az egészségügyi ellátásra jogosult beteg ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti szolgáltató, valamint a beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.

A beteget kérésére be lehet utalni a beteg ellátására területileg (lakó/tartózkodási helye szerint) nem kötelezett intézménybe is, ha a választott intézmény – az erre feljogosított személy – a beutaló orvos vagy a beteg részére írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a beteget. Az érintett egészségügyi intézmény a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a beteget, azzal, hogy az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az ellátási területén kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és a feladat ellátására az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik. A fogadónyilatkozat egy példánya a betegnél marad.

A beteg személyes szabadsága – ellátása során – kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

A beteg személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal korlátozható.

A korlátozó intézkedések elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható.

A 18. életévét még be nem töltött gyermek kiskorú, ezért szülői felügyelet alatt áll. A szülői felügyeleti jogot a kiskorú szülei (örökbefogadó is) együttesen gyakorolják, kivéve, ha külön élnek, és a bíróság a határozatában másképpen rendelkezett. A gyermek törvényes képviselete általában a szülői felügyeleti jog keretében történik, a kiskorú egészségügyi ellátása során szükségessé váló jognyilatkozatokat a törvényes képviselője (szülő vagy gyám) teszi meg.

A 16. évet betöltött kiskorú, aki korlátozottan cselekvőképes (úgynevezett érett kiskorú) azonban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult a törvényes képviselő helyett a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Megnevezheti továbbá azt a cselekvőképes személyt, akit a törvényes képviselő helyett az egészségügyi ellátása során, azzal kapcsolatban tájékoztatni kell. Ezen túlmenően bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.

Igen. A beteg – élve a szabad orvosválasztás jogával – évente egy alkalommal indoklás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben jogosult átjelentkezni másik háziorvoshoz.

Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik.

Kiskorú beteg esetén NEM utasítható vissza olyan egészségügyi ellátás, amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodás következne be.

Amennyiben kiskorú beteg esetében a szülő / törvényes képviselő visszautasítja az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, akkor az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig ezekben az esetekben is köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. A kezelőorvos ezen kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a hatóság közreműködését.

A beteg gyermek törvényes képviselője NEM tehet olyan érvényes nyilatkozatot, amely a gyermek egészségi állapotát hátrányosan érintené.

Közvetlen életveszély esetén a törvényes képviselő visszautasítása ellenére is a szükséges beavatkozásokat meg kell tenni, azok elvégzéséhez a bíróság nyilatkozatpótlására nincs szükség.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más személy gyakorolja.

A kiskorú – például az ellátás visszautasításából következő – veszélyeztetettsége esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény teszi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók kötelezettségévé, hogy jelzéssel éljenek a gyermekvédelmi jelzőrendszer intézményei és a gyámhivatal felé, szükség esetén hatósági eljárást is kezdeményezzenek.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk