Tájékozott beleegyezés

A XX. század végén jelentős változás indult el az egészségügyben, többek között az orvos–beteg viszonyt érintően. A paternalista szemléletmód helyett együttműködő, egymás mellé rendelt viszony jelent meg az orvos és a beteg kapcsolatában.

 

A betegek és hozzátartozók növekvő hányada igényel teljeskörű, részletes, egyéniesített tájékoztatást a körülötte zajló eseményekről, így arról is, hogy mi történik a különféle diagnosztikus és terápiás beavatkozások során. Ennek következtében a tájékoztatáshoz való betegjog érvényesítése napjainkban már szerves részét képezi egy adott egészségügyi szolgáltatásnak.

 

Tájékoztatás

A megfelelő, teljes körű tájékoztatás az előfeltétele annak, hogy a beteg hozzájusson a szükséges információkhoz, s ezek birtokában megfontolt döntést hozhasson a kezelőorvos által javasolt egészségügyi beavatkozásokat, terápiákat illetően.

 

A tájékoztatás azonban nem csupán az információk megfelelő módon és minőségben történő közlésére ad lehetőséget, hanem teret biztosít a kommunikációra, melynek során a beteg is elmondhatja álláspontját, feltárhatja aggodalmait az orvos előtt. Ezen párbeszéd elősegíti a hatékony együttműködést, és az így kialakult bizalmi viszony a későbbiekben pozitív hatással lehet a beteg gyógyulására. A tájékoztatás során az orvos megismerheti a beteg érzelmi állapotát, ismereteit betegségéről, és ezek figyelembevételével tud válaszolni a beteg kérdéseire empátiájának kinyilvánításával.  

 

A tájékozott beleegyezés – a tájékoztatást követően – a beteg által adott önkéntes, kényszertől mentes és informált felhatalmazás az orvos által tervezett beavatkozás elvégzésére.

 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a betegjogokról szóló fejezetében szabályozza a beteg, illetve a beteg döntésképtelensége esetén a törvényes képviselő/helyettes döntéshozó tájékoztatáshoz való jogát. A szabályozás értelmében bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltételea törvényben meghatározott esetek kivételével –, hogy ahhoz a beteg a megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

 

Megfelelő a tájékoztatás, amennyiben:

 

  • a beteg állapota által indokolt rendszerességgel,
  • a betegtől elvárható ismereteknek megfelelően,
  • a beteg számára egyéniesített formában,
  • a beteg számára érthető módon történik;
  • figyelemmel van a beteg:
    • életkorára,
    • iskolázottságára,
    • ismereteire,
    • lelkiállapotára,
    • megfogalmazott kívánságára,
    • valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot is biztosítsanak számára.

 

Amennyiben a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére biztosítani kell a támogatója jelenlétét a tájékoztatás során.

 

Részletesen tájékoztatni kell a beteget:

 

  • egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
  • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
  • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
  • a további ellátásokról,
  • a javasolt életmódról.

 

A tájékoztatás során kiemelt figyelmet kell fordítani:

 

  • a szükséges vizsgálatok mellékhatásaira,
  • a javasolt kezelések ismert mellékhatásaira,
  • az esetleges szövődményekre,
  • a beavatkozások lehetséges következményeire.

 

Az orvosnak az ellátás során folyamatosan tájékoztatnia kell a betegét:

 

  • egészségi állapotát érintő változásokról,
  • az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően:
    • azok eredményéről,
    • esetleges sikertelenségről,
    • a várttól eltérő eredményről és annak okairól.

 

Fontos! A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával. A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően is a további kérdezésre.

 

Beleegyezés

Az egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

 

Döntését követően a beteg a beavatkozásba szóban vagy ráutaló magatartással egyezik bele, illetve az invazív beavatkozások elvégzéséhez írásbeli nyilatkozatával.

 

Fontos! Kutatási célú vizsgálatok, terápiák előtt a kutatásban résztvevőket arról is szükséges tájékoztatni, hogy a kutatás bármely szakaszában indoklás nélkül visszavonhatják beleegyezésüket, melyből adódóan kár, hátrányos megkülönböztetés nem érheti őket.

 

Beleegyezés jogának gyakorlása cselekvőképtelen állapot, cselekvőképtelen beteg esetén

Törvényben meghatározott sorrend alapján az alábbi személyek döntenek az ellátásba való beleegyezésről:

 

  • a beteg törvényes képviselője (kiskorú szülője, gyámja, nagykorú gondnoka is), ennek hiányában
  • a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
    • házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
    • gyermeke, ennek hiányában
    • szülője, ennek hiányában
    • testvére, ennek hiányában
    • nagyszülője, ennek hiányában
    • unokája;
  • az előzőekben felsorolt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
    • gyermeke, ennek hiányában
    • szülője, ennek hiányában
    • testvére, ennek hiányában
    • nagyszülője, ennek hiányában
    • unokája.

 

Vélelmezett beleegyezés

A beavatkozásokba történő beleegyezést vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota miatt nem képes beleegyező nyilatkozat megtételére és a nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna.

 

Invazív beavatkozások esetén akkor kell vélelmezni a beleegyezést, ha a nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

 

Beleegyezés nem szükséges

A beteg, illetve döntésképtelensége esetén a törvényes képviselő/helyettes döntéshozó beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása:

 

  • mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti,
  • ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

 

Jogszabályi háttér:

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

 

Kapcsolódó tartalmak:

Betegjogok

Tájékoztatáshoz való jog

Önrendelkezéshez való jog

Betegjogok érvényesítése, betegjogi képviselet

Gyakran ismételt betegjogi kérdések

Igen, háziorvost lehet választani.

Az orvosválasztás a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Azonban az orvos a jelentkezést nem köteles elfogadni, elutasíthatja, kivéve, ha a beteg lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, ilyen esetben az ellátás csak indokolt esetben utasítható el.

Az átjelentkezés módja:

  • Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát.
  • Az újonnan választott háziorvos igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, rendelőjének címét és telefonszámát.
  • Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja”elnevezésű nyomtatványt.

A beutaló és a szabad orvosválasztás kérdésköre

A beteg orvosi beutaló nélkül jogosult igénybe venni a szakorvosi rendelő által nyújtott

  • bőrgyógyászati,
  • nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati,
  • urológiai,
  • pszichiátriai és addiktológiai,
  • fül-orr-gégészeti, valamint csecsemő és gyermek fül-orr-gégészeti,
  • szemészeti és gyermekszemészeti,
  • általános sebészeti és baleseti sebészeti,
  • onkológiai szakellátást;

valamint

  • az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.

A további, egészségbiztosítás keretében finanszírozott járóbeteg-szakellátások érvényes biztosítási jogviszony alapján, beutalóval vehetők igénybe.

A beutalóköteles ellátást főszabály szerint a beutaló szerinti szolgáltatónál kell igénybe venni. A beutalás során elsődlegesen a beteg bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe, illetve a háziorvosa beutalása esetén annak telephelye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell beutalni a beteget.

Fontos, hogy a beutaló

  • ismételt orvosi ellátás igénybevétele esetén a beutaló orvos által meghatározott időpontig, de legalább 90 napig,
  • egyéb esetben pedig a kiállítástól számított legfeljebb 90 napig használható fel.

E tekintetben a beutaló felhasználásának minősül

  • a bejelentkezés a beutaló szerinti ellátásra,
  • a beutaló szerinti ellátás igénybevételének megkezdése a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál vagy
  • a beutaló szerinti ellátás igénybevétele a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál.

Fontos, hogy a beteg beutalóköteles járóbeteg-szakellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem veheti igénybe, csak annál a szolgáltatónál, ahová a beutalója szól.

Az egészségügyi ellátásra jogosult beteg ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti szolgáltató, valamint a beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.

A beteget kérésére be lehet utalni a beteg ellátására területileg (lakó/tartózkodási helye szerint) nem kötelezett intézménybe is, ha a választott intézmény – az erre feljogosított személy – a beutaló orvos vagy a beteg részére írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a beteget. Az érintett egészségügyi intézmény a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a beteget, azzal, hogy az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az ellátási területén kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és a feladat ellátására az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik. A fogadónyilatkozat egy példánya a betegnél marad.

A beteg személyes szabadsága – ellátása során – kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

A beteg személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal korlátozható.

A korlátozó intézkedések elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható.

A 18. életévét még be nem töltött gyermek kiskorú, ezért szülői felügyelet alatt áll. A szülői felügyeleti jogot a kiskorú szülei (örökbefogadó is) együttesen gyakorolják, kivéve, ha külön élnek, és a bíróság a határozatában másképpen rendelkezett. A gyermek törvényes képviselete általában a szülői felügyeleti jog keretében történik, a kiskorú egészségügyi ellátása során szükségessé váló jognyilatkozatokat a törvényes képviselője (szülő vagy gyám) teszi meg.

A 16. évet betöltött kiskorú, aki korlátozottan cselekvőképes (úgynevezett érett kiskorú) azonban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult a törvényes képviselő helyett a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Megnevezheti továbbá azt a cselekvőképes személyt, akit a törvényes képviselő helyett az egészségügyi ellátása során, azzal kapcsolatban tájékoztatni kell. Ezen túlmenően bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.

Igen. A beteg – élve a szabad orvosválasztás jogával – évente egy alkalommal indoklás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben jogosult átjelentkezni másik háziorvoshoz.

Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik.

Kiskorú beteg esetén NEM utasítható vissza olyan egészségügyi ellátás, amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodás következne be.

Amennyiben kiskorú beteg esetében a szülő / törvényes képviselő visszautasítja az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, akkor az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig ezekben az esetekben is köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. A kezelőorvos ezen kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a hatóság közreműködését.

A beteg gyermek törvényes képviselője NEM tehet olyan érvényes nyilatkozatot, amely a gyermek egészségi állapotát hátrányosan érintené.

Közvetlen életveszély esetén a törvényes képviselő visszautasítása ellenére is a szükséges beavatkozásokat meg kell tenni, azok elvégzéséhez a bíróság nyilatkozatpótlására nincs szükség.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más személy gyakorolja.

A kiskorú – például az ellátás visszautasításából következő – veszélyeztetettsége esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény teszi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók kötelezettségévé, hogy jelzéssel éljenek a gyermekvédelmi jelzőrendszer intézményei és a gyámhivatal felé, szükség esetén hatósági eljárást is kezdeményezzenek.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk