A betegszállítás célja, hogy az orvos biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban az esetben, ha az másként nem megoldható és a szállítás nem igényel mentőápolói felügyeletet.
A betegszállítást az Országos Mentőszolgálat koordinálja a jogszabályok és a betegszállítást végző szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján.
A köznyelvben a mentés és a betegszállítás gyakran ugyanazzal a jelentéssel társul, pedig funkciójuk és igénybevételük körülményei is eltérnek, így nagyon fontos a két fogalom megkülönböztetése.
A mentés Magyarország területén – állampolgárságtól vagy egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül – mindenkit megillető, sürgősségi ellátás.
A betegszállítás orvos által rendelhető egészségügyi ellátás, melynek igénybevételére egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkezőknek van lehetőségük az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés céljából.
Betegszállítás igénybevételét indokló esetek
A betegszállítás igénybe vehető, amennyiben a beteg:
- szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja a mentés igénybevételét;
- csak speciális testhelyzetben szállítható;
- mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más, szokásos közlekedési eszköz használatát;
- fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe;
- ellátásának eredményességét tömegközlekedési vagy egyéb közlekedési eszköz hiánya, késedelme vagy más tényező veszélyeztetné;
- gyógyintézetből az otthonába történő szállításakor, ha az ellátást követően a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy az otthonába való eljutása az elbocsátásának napján, illetve észszerű időn belül másként nem biztosított;
- szállítása külön jogszabályban foglalt kúraszerű kezelés (művesekezelés, sugárterápiás kezelés, kemoterápiás kezelés) céljából történik, és a kezelések időpontja, rendszeressége, illetve hosszadalmassága miatt a beteg más módon nem férne hozzá az ellátáshoz, vagy az ellátás utóhatása következtében más közlekedési eszköz igénybevétele aránytalan megterhelést jelentene a számára.
A betegszállítás rendelésénél különböző sürgősségi igény adható meg: 6 órán belüli; 24 órán belüli; meghatározott időpontra kért; illetve tervezett időpontokban ismétlődő szállítás. Fontos meghatározni és jelölni, hogy milyen betegszállító járművön (fekvő- vagy ülőbeteg-szállító kocsi), betegkísérővel vagy nélküle, illetve egyénileg vagy más beteggel együtt történjen a szállítás.
Ülőbeteg-szállító kocsi
A gépkocsivezető csak általános elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkezik, így szakellátást nem tud nyújtani.
Ülőbeteg-szállító kocsival csak az a beteg szállítható, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
- tiszta tudatú;
- segítséggel (lépcsőn is) járóképes;
- egészségi állapota nem indokolja a fekvő helyzetben történő szállítást;
- 14 éven felüli, illetve ha a 14 éven aluli gyermeket a gondviselője kíséri.
Fekvőbeteg-szállító kocsi
Fekvőbeteg-szállító kocsiban a gépkocsivezetőn kívül betegkísérő is tartózkodik. A kocsi személyzete általános elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkezik, szakellátást nem tudnak nyújtani, a betegkísérő a beteg mozgatásában vesz részt.
Fekvőbeteg-szállító kocsival a következő feltételek esetén szállítható a beteg:
- szállítás közbeni megfigyelése nem szükséges;
- mozgatása csak betegkísérő közreműködésével biztosított;
- életévét betöltötte, illetve ha 14 éven aluli, akkor a gondviselője kíséri.
Betegszállítás térítés ellenében
A betegszállítás orvosi beutalás esetén térítésmentes, de szükség esetén költségtérítés ellenében bárki jogosult betegszállítást rendelni. Ha a betegszállítást nem az orvos rendeli, a betegszállítást végző szervezetnek vagy szolgáltatónak kötelessége az igénylőt a várható költségekről tájékoztatni.
Betegszállítás ügyeleti időben
Ügyeleti időnek számítanak az alábbiak:
- hétköznap 22:00 és reggel 06:00 óra között;
- az ünnep- és munkaszüneti napok egész nap.
Ezekben az időszakokban csak akkor lehet betegszállítást kérni, ha a beteg:
- ügyeleti időben orvosi vizsgálaton vett részt;
- előre meghatározott időpontban végzendő kezelésben vett részt (pl. dialízis);
- olyan vizsgálaton vagy kezelésen volt, amelyet a nap 24 órájában végeznek (pl. CT, MRI);
- sürgősségi ellátásban részesült.
Nem lehet hazaszállítást kérni, ha például kórházból vagy más fekvőbeteg-ellátó helyről engedik haza a beteget, és azt nem előzte meg sürgős vagy ügyeleti ellátás.
Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, ha valakit egészségügyi intézménybe kell szállítani ügyeleti időben. Betegszállítást ilyenkor csak akkor lehet kérni, ha a szállítás orvosilag indokolt, és az is szakmailag indokolt, hogy ügyeleti időben történjen (például hétfő reggelre időzített műtétre már vasárnap – pihenőnapon – be kell szállítani a beteget.)
Jogszabályi háttér
A közfinanszírozott betegszállítás igénybevételének lehetőségét, elrendelésének, végrehajtásának és finanszírozásának folyamatát az alábbi jogszabályok határozzák meg:
- 1997.évi CLIV. törvény az egészségügyről (94. § - 97. §);
- 1997.évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról (17. §);
- 217/1997 (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (5. § (5); 21. §);
- 43/1999 (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól (az általános részen túl a 33. § és 34. §);
- 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról (7. § [2a]; 14. § [3a) és [3b]);
- 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Mentőszolgálatról;
- 19/1998 (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról;
- 50/1997. (XII. 17.) NM rendelet a betegszállításra jogosító kúraszerű kezelésekről;
- 5/2006 (II. 7.) EüM rendelet a mentésről.
Ajánlott tartalom:
Mikor hívjunk mentőt?
Hogyan kérjünk mentőt?
