Pénzbeli ellátásra – betegszabadságra, táppénzre – jogosult az a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező személy, akinek a keresőképtelenségét orvos megállapította és igazolta, valamint a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek eleget tesz.
Indokolt esetben lehetőség van a keresőképtelenség kezdő napjának visszamenőleges megállapítására is. A keresőképtelenség visszamenőleges igazolására jogosult:
- a háziorvos, házi gyermekorvos, kezelőorvos a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg;
- az első- és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa kivételesen indokolt esetben, visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra állapíthatja meg a biztosított keresőképtelenségét.
A keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, ezt az ellátást a munkáltató fizeti, összege a távolléti díj 70%-a. A betegszabadság kimerítését követő naptól állapítható meg a táppénz. Ennek mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függ. A kifizethető összeg felső határhoz kötött. A felső határt a keresőképtelenség oka határozza meg, ami szerint a táppénz az átlagkereset 50 vagy 60%-a lehet.
2021. január 1-jétől, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a keresőképtelenség felülvizsgálata során az egészségügyi dokumentációban hiányosságot észlel, adminisztrációs kötelezettség elmulasztása vagy szakmai hiányosság miatt közigazgatási bírságot szab ki.
Betegszabadságra való jogosultság
Betegszabadságra jogosult minden munkavállaló, akinek munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza, továbbá a közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői, valamint állami szolgálati jogviszonyban állók is.
A betegszabadság idejére járó ellátást a munkáltató fizeti meg, összege a távolléti díj 70 %-a; a juttatás adó- és járulékköteles.
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár (nem táppénz!). Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Nem jogosult betegszabadságra:
- az egyéni vállalkozó,
- társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),
- megbízás alapján munkát végző személy,
- üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség alatt,
- a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.
(Üzemi balesetes és foglalkozási betegség esetén táppénz jár.)
Táppénzre való jogosultság
Táppénzre való jogosultság állapítható meg, amennyiben a keresőképtelenség ideje meghaladja a betegszabadság idejét, vagy a keresőképtelenség nem betegség, hanem egyéb ok miatt áll fenn.
A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
- fennálló társadalombiztosítási jogviszony,
- a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
A táppénzre jogosultság szempontjából az alábbi személyeket tekintjük keresőképtelennek:
- aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni;
- aki várandósság, illetve szülés miatt nem tudja ellátni a munkáját, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
- az anya, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermekét szoptatja;
- a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
- a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli;
- aki kórházi ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt;
- akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek, vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható;
- a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja; vagy ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
A keresőképtelenséget a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolhatja. Ha az érintett személy nem ért egyet a keresőképtelenséget elbíráló orvos döntésével, akkor keresőképességének elbírálását kérheti az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, főváros tekintetében a XIII. Kerületi Hivatalnál is.
Nem jár táppénz:
- a keresőképtelenség azon időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja (aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz);
- a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a társadalombiztosítása szünetel;
- ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (pl. fizetés nélküli szabadság);
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn;
- a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt);
- a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára;
- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára;
- a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt).
A táppénz összege
A táppénz összegét több tényező befolyásolja. Elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított társadalombiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi.
A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, meghatározott maximum összeg figyelembevételével.
Veszélyhelyzeti szabályozás
A veszélyhelyzet ideje alatt az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére az orvosi igazolást a keresőképtelen állományba vételről.
A biztosított a veszélyhelyzet ideje alatt a nyomtatványt elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a munkáltató részére. A munkáltató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
Vonatkozó jogszabályok:
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
- 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól
