A munkavégzéssel összefüggő fizikai, kémiai vagy biológiai behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás esetén foglalkozási megbetegedés alakulhat ki. Foglalkozási megbetegedésnek minősül a munkavégzéssel összefüggésben, hosszabb időn át tartó behatás következtében kialakuló egészségkárosodás.
A foglalkozási megbetegedés megállapítása orvosszakmai feladat. A bejelentést a megbetegedést észlelő orvos (lehet háziorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, bármilyen más szakorvos) teszi meg – az erre rendszeresített formanyomtatványon – a munkáltató telephelye szerint illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalnál.
A bejelentés kivizsgálást munkavédelmi hatóság végzi el, melybe a munkáltatón és a bejelentett dolgozón kívül bevonja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkavédelmi képviselőt, valamint az Nemzetgazdasági Minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is. A vizsgálati dokumentáció alapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya véleményt ad, hogy elfogadja-e a bejelentett esetet foglalkozási megbetegedésként.
A vizsgálat során a megbetegedés és az egészségkárosodáshoz vezető körülmények feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. A vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
A munkavédelmi hatóság ezt követően az elfogadott foglalkozási betegségről 5 napon belül értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkáltatót is értesíti.
A foglalkozási megbetegedés speciális esetei:
- Hosszabb ideig végzett bányászati tevékenység során bekövetkező megbetegedések, például a szilikózis, amely esetén a tüdőbe kerülő anyagrészecskék, gázok okozzák a tüdő megbetegedését.
- Vibrációs ártalom, pl. légkalapáccsal végzett munka közvetlen hatása során alakul ki a betegség.
- Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területen dolgozók esetében előforduló fertőzéses megbetegedések is foglalkozási megbetegedésnek minősülnek.
Pénzbeli ellátás foglalkozási megbetegedés esetén
A foglakozási megbetegedés a munkahelyi baleset esetén járó ellátáshoz hasonló pénzbeli ellátásra, úgynevezett baleseti táppénzre jogosít. Betegszabadság nem, de táppénz jár a foglalkozási betegség miatt kialakuló keresőképtelenség időtartamára.
Baleseti táppénz jogosultság
A bejelentett foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely, vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal) határozattal megállapítja.
A baleseti táppénz időtartama
A foglalkozási megbetegedés alapján igényelt baleseti táppénz esetén a baleset napjának a foglalkozási megbetegedés orvos által megállapított napját kell tekinteni. A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított hány nap folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik.
Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, azonban a baleseti táppénz folyósítása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján, maximum egy évvel meghosszabbítható.
Igényléshez szükséges dokumentumok:
- rendszeresített formanyomtatvány;
- keresőképtelenségről szóló igazolás.
Magyarország területén kívül elszenvedett üzemi balesetre tekintettel kérelmezett baleseti táppénz esetén a járási hivatalhoz kell a kérelmet benyújtani, ilyenkor csatolni kell az orvosi igazolást, valamint az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékok magyar nyelvű fordítását is.
A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) baleseti táppénz kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell.
Pénzbeli ellátás megállapítása
A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához – az állami adóhatósághoz bevallott –, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. A baleseti táppénz összege azonos lesz a baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával. Úti baleset esetén ennek az összegnek 90%-ával.
Társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult személy esetében a baleseti táppénz összegét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%‐ának alapulvételével kell megállapítani.
Jogorvoslat a hatósági döntéssel szemben
A baleseti táppénzzel kapcsolatos közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, ha a döntést kifizetőhely hozta.
A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv székhelye található.
Bővebb információ
Foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bővebb információért keresse fel a Magyar Államkincstár honlapját.
Vonatkozó jogszabályok
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
- 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
- 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
- 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
