A kisgyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli ellátások rendszere, valamint a folyamatosan bővülő családtámogatási rendszer célja a gyermeket vállaló édesanyák – és családok – jövedelmi helyzetének javítása, az egyenlőtlenségek és a szegénységi kockázatok csökkentése.
A szülőket megillető pénzbeli ellátások két nagy csoportja a családtámogatási ellátások és az egészségbiztosítás alapján járó pénzbeli ellátások.
Családtámogatási ellátások
A családtámogatási ellátások egy gyűjtőfogalom, amely a következő támogatási formákat foglalja magában:
- anyasági támogatás,
- családi pótlék (nevelési ellátás / iskoláztatási támogatás),
- gyermekgondozást segítő ellátás (GYES),
- gyermeknevelési támogatás (GYET).
A családtámogatási ügyek intézésére a következő módokon van lehetőség:
- elektronikus úton: ügyfélkapus regisztrációval a Magyar Államkincstár elektronikus ügyintézési portálján,
- postai úton: a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnak címezve,
- személyesen: a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán.
A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos kérelmek leadhatók a Kormányablak Integrált Ügyfélszolgálati Irodáján, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – várandósgondozáson vett részt.
Az anyasági támogatás összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával.
Családi pótlék
Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás – együtt: családi pótlék – formájában.
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár. Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár, valamint a gyermek 20. életévéig, ha a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytat.
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti; sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig; tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig).
Nem jár gyermekgondozást segítő ellátás annak a személynek, aki a félévesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el, illetve ha a gyermek féléves kora előtt keresőtevékenységet folytat.
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.
Gyermeknevelési támogatás (GYET)
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét, és ezzel a kiskorú gyermekek száma három alá csökken.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése.
A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjat vonnak le.
Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások
A gyermeket vállalók az egészségbiztosítás keretében az alábbi pénzbeli ellátásokat vehetik igénybe:
- csecsemőgondozási díj (CSED): társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött havi juttatás, amely a szülési szabadság idejére jár;
- gyermekgondozási díj (GYED): társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött havi juttatás, amely a CSED lejárta után igényelhető, és a gyermek 2. életévéig jár;
- gyermekápolási táppénz, amely a gyermek betegsége esetén vehető igénybe.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díj biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamára jár.
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
- a biztosítás tartama alatt születik,
- a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik,
- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha keresőtevékenységet folytat.
A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár.
A csecsemőgondozási díj jelenleg a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100%-a. Az így megállapított összeg személyijövedelemadó-köteles bruttó összeg (ezt az ellátást megállapító szerv vonja le), de társadalombiztosítási járulékot nem kell utána fizetni.
Csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a kismama a munkáltatójánál nyújthatja be. Az egyéni vállalkozók, őstermelők, az ún. önfoglalkoztató édesanyák a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz fordulhatnak.
Ha a kérelmező nem rendelkezik a díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a kormányhivatalnak lehetősége van – meghatározott keretek között – méltányosságot gyakorolni, és az általános szabályoktól eltérően megállapítani a jogosultságot.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A gyermekgondozási díj társadalombiztosítási jogviszony, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján megállapítható pénzbeli ellátás.
2020. január 1-jétől a gyermekgondozási díjat a nevelőszülő, továbbá a nagyszülő is igénybe veheti.
Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, amelynek számítása során rendkívül fontos az a szabály, hogy a biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az ún. diplomás GYED-re lehetnek jogosultak.
A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, de a maximális összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. A folyósító szerv a gyermekgondozási díj összegéből levonja a személyijövedelemadó-előleget és a nyugdíjjárulékot.
A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban, a foglalkoztatónál kell benyújtani. A kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható.
Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros és Pest vármegye esetében Budapest Főváros Kormányhivatalához, elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét.
A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát. A GYED folyósításában a munkába állás nem okoz változást, a kismamának csak a munkáltatóját kell tájékoztatnia arról, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül.
Gyermekápolási táppénz
A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ha a beteg gyermek 12–18 év közötti, akkor csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.
A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel: azok jogosultak, akik a saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.
