Ki kicsoda a kórházban?

Kórházi tartózkodás során számos kórházi dolgozóval találkozhatunk. A kórházi ellátás csapatmunkán alapul, melyben minden résztvevő szerepe kiemelt jelentőséggel bír. A csapaton belül mindenkinek meghatározott a feladatköre, így lehet biztosítani a leghatékonyabb betegellátást.

A kórházi osztálytól függően az alábbi egészségügyi személyekkel találkozhat:

  • szakorvos: szakvizsgázott orvos, a betegellátó csapat vezetője lehet, a beteg sorsáról (diagnózis, kezelés) önálló döntéssel rendelkezik, ami nagy felelősséggel jár;
  • szakorvosjelölt: orvosi diploma megszerzése után, 2 rezidensi évet követően szakorvosjelöltről beszélünk, aki még szakvizsgát nem tett;
  • rezidens: diplomás orvos, aki szakképzését megkezdte, az első két évig rezidensnek nevezzük, munkáját a szakorvos felügyeli;
  • osztályos orvos: diplomás orvos, aki az osztályos orvosi feladatokat látja el (kórháztól függően lehet rezidens, szakorvosjelölt vagy szakorvos is);
  • orvostanhallgató: orvosi egyetemre járó egyetemi hallgató;
  • diplomás ápoló: 4 éves ápolói felsőfokú képesítést követően láthatja el feladatait: önálló betegápolás a beteg szükségleteihez igazodva, független döntéseket hozhat, ami nagy felelősség, a főnővér közülük kerülhet ki, ők kezelik a gyógyszereket, ápolási tervet készítenek, felügyelik az OKJ-s ápolókat;
  • OKJ-s ápoló: feladatuk a beteg szükségleteinek kielégítése (pl. betegek etetése, öltöztetése, fürdetése), szervrendszerek szerinti megfigyelés, vérnyomásmérés, asszisztálás beavatkozásoknál, minták begyűjtése, katéterek behelyezése;
  • okleveles ápoló: hatásköre kiterjesztett, tevékenysége orvosi felügyelet alatt áll;
  • betegjogi képviselő: amennyiben a beteget ellátása során sérelem éri, a betegjogi képviselőhöz fordulhat (lásd Betegjogok);
  • ápolási asszisztens, pl. betegszállító: az ápolók munkáját segítik;
  • gyógytornász: felsőfokú képzettséggel rendelkező személy, műtétet követően, illetve betegségek következtében fellépő mozgásszervi nehezítettségek felmérésén és megoldásán dolgozik, hogy a beteg aktív(abb) életet élhessen (pl. járás, pozícióváltoztatás elősegítése);
  • foglalkozásterapeuta: a beteg képességeinek fejlesztése a mindennapi aktivitások elvégzéséhez, pl. fésülködés, öltözködés, mosakodás, miáltal a beteg önálló életet tud élni, a foglalkozásterapeuta segíthet a gyógyászati segédeszközök alkalmazásának elsajátításában is;
  • beszédterapeuta: felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, a kommunikáció, illetve a nyelés képességének fejlesztése a munkájának célja, ezáltal megelőzhető, hogy a falat a tüdőbe jusson, ami tüdőgyulladást is eredményezhet;
  • klinikai gyógyszerész: felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, a gyógyszerek működésének és interakcióinak specialistája, ő felügyeli a gyógyszerek alkalmazását a kórházon belül, a betegnek tanácsokat adhat (pl. milyen ételeket kerüljön a gyógyszer alkalmazása mellett, hogyan kell az injekciót alkalmazni) és az orvosnak is segíthet a döntéshozatalban (pl. melyik gyógyszer hogyan hat, mivel lép interakcióba);
  • szociális dolgozó: a beteg kórházból való távozását segíti, otthonában, szükség esetén meggyőződik a beteg környezetéről, annak biztonságosságáról, illetve gondoskodik a beteg otthoni ápolásának koordinálásáról és gyógyászati segédeszközök biztosításáról;
  • dietetikus: felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, személyre szabottan meghatározza a beteg ajánlott étrendjét a kórházon belül és a távozást követően, leggyakrabban cukorbetegség, vesebetegség, gyomor-bélrendszeri betegségek esetén van szükség szakmai ajánlásaikra;
  • (jelnyelvi) tolmács: süketek és nagyothallók, illetve magyarul nem beszélő betegek számára szükség lehet tolmácsra, külföldiek esetén inkább telefonon, süketek és nagyothallók esetén videón keresztül elérhetőek leggyakrabban;
  • sürgősségi egység: olyan egészségügyi dolgozókból álló csapat, mely életveszély esetén haladéktalanul a beteg ágyához siet, feladatuk a beteg állapotának stabilizálása;
  • önkéntes: önkéntes munkát végez a kórházban, feladata előre nem meghatározott;
  • asszisztens, pl. röntgen asszisztens: a kijelölt vizsgálatot végzi vagy annak elvégzésében közreműködik az orvos felügyelete mellett;
  • adminisztrátor: a beteg adatainak, vizsgálatainak dokumentációjában segít, előjegyzések lebonyolításáért felel.

Amennyiben kórházi ellátása során kérdése merül fel, ne féljen feltenni azt, bármely kórházi dolgozó készséggel áll rendelkezésére kompetenciájához mérten.

 

Ajánlott tartalmak:

Általános betegjogi tájékoztató
Az egészségügyi ellátás rendjéről
Mikor keressük fel a sürgősségi osztályt?

 

Előjegyzés és várólista

  • Beutalási rend

    Magyarországon az egészségügyi ellátás különböző szintekre tagolódik, melynek első állomása általában az egészségügyi alapellátás. Az alapellátás a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgálja, célja az egészségfejlesztés, szükség esetén...

    Olvass tovább

  • Előjegyzés és várólista

    Minden egészségügyi ellátórendszer alapfeladata az ellátási igények és a rendelkezésre álló kapacitások térben és időben történő összehangolása, a sorrendiség elvének biztosítása. Hazánkban a várólisták vezetését az egészségügyi szolgáltatók végzik, a...

    Olvass tovább

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk