A légzésrehabilitáció – más néven pulmonológiai rehabilitáció – komplex program, amelynek elsődleges célja a légzőizmok erősítése, valamint a krónikus légzőszervi megbetegedésekkel élő személyek segítése abban, hogy jobban megértsék állapotukat, és hatékonyabban tudjanak együtt élni vele a mindennapokban. A légzésrehabilitáció azoknak a súlyos légzéskárosodottaknak ajánlott, akik a gyógyszeres terápia ellenére fulladnak, csökkent a terhelhetőségük vagy aktivitásukban korlátozottak.
Krónikus légzőrendszeri megbetegedés esetén a légzőizomok fokozatosan legyengülnek. Nehézlégzés és egyéb tünetek (köpet, köhögés) jelentkezhetnek a mindennapi tevékenységek végzése közben, emiatt az érintettek egyre kevesebb fizikai aktivitást végeznek, ami viszont ördögi körhöz vezet: a légzőizmok tovább gyengülnek, ami a tünetek progressziójával jár. A pulmonológiai rehabilitáció segíthet visszatalálni a páciens állapotának megfelelő fizikai aktivitáshoz.
A program alapja az edukáció és a fizikai tréning: a résztvevők speciálisan összeállított légzőgyakorlatok segítségével fejlesztik légzéstechnikájukat, miközben célzott információkat kapnak például a légutak tisztán tartásáról, a tünetek felismeréséről és kezeléséről, valamint az életmódjukhoz igazodó önmenedzselési stratégiákról.
A rehabilitációs folyamat nem csupán a fizikai állapot javítására koncentrál – fontos része a pszichés támogatás is, hiszen a krónikus betegségek gyakran szorongással, depresszióval vagy a kontroll elvesztésének érzésével járnak együtt. A mentális egészség erősítése, a stresszkezelési technikák elsajátítása és a társas támogatás mind hozzájárulnak a betegek életminőségének javulásához.
A jól felépített légzésrehabilitáció tehát nemcsak a légzési nehézségeket enyhíti, hanem aktívan segíti a betegek visszatérését egy minőségibb, kiegyensúlyozottabb élethez.
Milyen állapotokban alkalmazható a pulmonológiai rehabilitáció?
A légzésrehabilitációval a légzésfunkció javulása érhető el az alábbi krónikus tüdőbetegségek esetén:
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD);
- intersticiális tüdőbetegség (pl. szarkoidózis, tüdőfibrózis);
- asztma;
- cisztás fibrózis;
- bronchiectasia;
- pulmonális hipertónia;
- tüdődaganat;
- neuromuszkuláris megbetegedések;
- obesitas alvási apnoe szindróma (OSAS, OHS);
- rekeszizom-rendellenességek;
- mellkasi traumák;
- tüdőtranszplantáció, tüdőműtétet követő rehabilitáció.
Mi történik a légzésrehabilitáció során?
A légzésrehabilitáció a testmozgásra és az edukációra fókuszál; a terápiát a rehabilitációs csapat vezetői a páciens egészségügyi állapotának megfelelően, személyre szabottan alkalmazzák.
A rehabilitációs program részei:
- testmozgás;
- edukáció;
- légzéstréning;
- mellkasi fizioterápia és légúttisztítás;
- mentális egészségnevelés;
- táplálkozás-edukáció.
Az egyes terápiás ülések történhetnek egyéni vagy csoportos formában is.
Állapotfelmérés
A légzésrehabilitáció előtt és a rehabilitációs programot követően felmérik:
- tüneteit;
- oxigénigényét;
- fizikai munkavégző képességét;
- orvosi kórelőzményét (különös tekintettel társbetegségeire);
- mentális egészségi állapotát.
A felmérés kérdőívekkel és vizsgálatokkal – pl. stresszállapotot mérő teszttel és légzésfunkciós vizsgálattal – történik. Átbeszélik a rehabilitáció célját és a személyes terveit, hogy mi javíthatná az életminőségét (pl. családlátogatás, visszatérés hobbijához, rövid séták stb.).
Testmozgás
A fizikai aktivitás a pulmonológiai rehabilitáció egyik alapköve. Hetente 2-3 alkalommal olyan mozgásformákat választanak, melyeket a páciens biztonsággal végre tud hajtani. A kezdetben egyszerűbb, kevésbé megterhelő feladatokat idővel – a páciens állapota függvényében –nehezebb, nagyobb erőbefektetést igénylő feladatok válthatják fel.
A feladatok részét képezi:
- bemelegítés, levezetés;
- nyújtás;
- légzőizomtorna;
- állóképességi és intervall edzés (kerékpározás, séta vagy elliptikus tréner használata);
- rezisztenciaedzés;
- transzkután, neuromuszkuláris elektromos stimuláció (NMES).
Edukáció
Az oktató segítségével felkészülhet arra, hogy miképpen menedzselheti tüdőbetegségét a mindennapi élete során:
- nehézlégzés és egyéb tünetek menedzselése;
- a gyógyszeres terápia megismerése – mikor és milyen gyógyszereket alkalmazzon, és azoknak milyen mellékhatásai lehetnek;
- oxigénpótlás és szükségessége;
- az akut fellángolások és fertőzések megelőzése és kezelése;
- az orvosi segédeszközök otthoni alkalmazása;
- dohányzásról való leszokás.
Légzőizomtorna
A terapeuta segítségével elsajátítható a nehézlégzés tüneteinek menedzselése a mindennapi élet során, így a mindennapi tevékenységek – pl. takarítás, lépcsőzés – könnyebbé válnak.
Az alábbi technikák alkalmazhatók:
- kontrollált légzéstechnikák (pl. rekeszizom-légzés, összezárt ajkakkal történő légzés);
- relaxációs technikák;
- a nehézlégzést csökkentő pozíciók.
Mellkasi fizioterápia és légúttisztítás
Ha tüdőbetegsége fokozott légúti váladéktermeléssel jár, a mellkasi fizioterápia és a légúttisztítás is része lehet a légúti rehabilitációnak.
Az alábbi technikák és eszközök segíthetnek a légutak tisztán tartásában:
- köhögés- és légzéstechnikák;
- PEEP-generáló eszközök: a pozitív kilégzésvégi nyomást fenntartó eszközök segítenek a légutak nyitva- és tisztán tartásában;
- légúttisztító mellény (vest): magas frekvenciájú mellkasfal oszcillációs eszköz, amely segít a légúti váladék mobilizálásában;
- poszturális drenázs és kopogtatás: bizonyos testhelyzetekben a légúti váladék fokozottabb ürülése lehetséges, ami tovább javítható, ha közben egy segítő a mellkasfal ütögetésével elősegíti a váladék mobilizálását.
Mentális egészségnevelés
A krónikus betegséggel élők számára a mindennapok érzelmileg is megterhelők lehetnek, ezért fontos, hogy a légzésrehabilitációs program alatt megfelelő hangsúlyt fektessenek a szorongás, a depresszió, a krónikus stressz és egyéb mentális megbetegedés kezelésére is az alábbiakkal:
- relaxációs és disztrakciós technikák;
- tanácsadás;
- támogató csoportok;
- gyógyszeres terápia.
Táplálkozás-edukáció
A háttérben húzódó tüdőbetegségtől függően táplálkozási tanácsadásra is szükség lehet az izomtömeg-növelés érdekében. Ez több fehérjefogyasztást, bizonyos ételek fogyasztásának mérséklését, kerülését, vagy napi többszöri, kisebb ételadagok fogyasztását is jelentheti. Amennyiben magas az aspiráció (félrenyelés) kockázata, nyeléstechnikákkal csökkenthető a rizikója.
Amennyiben a páciens testtömege a normál tartomány felett van, az egyéni táplálkozási tanácsadás segíthet a fogyásban, ami a testmozgás által kiváltott légszomj csökkenéséhez és az alvással összefüggő légzési rendellenességek javulásához vezethet.
Kik végzik a pulmonológiai rehabilitációt?
A rehabilitációs team tagjai:
- gyógytornászok;
- szakápolók;
- tüdőgyógyászok;
- rehabilitációs orvosok;
- pszichológusok;
- dietetikusok;
- a társszakmák képviselői.
Mennyi ideig tart a légzésrehabilitációs program?
A pulmonológiai rehabilitáció általában 4-12 héten keresztül, hetente 2-3 alkalommal tart, azonban a programot követően is javasolt otthonában a torna- és egyéb gyakorlatok folytatása a terápia pozitív hatásainak fenntartása érdekében.
Mi a rehabilitációs program haszna?
A rehabilitációs program az alábbi előnyökkel jár:
- a légúti tünetek javulása;
- kevesebb kórházi látogatás;
- kevesebb fertőzés;
- életminőség javulása;
- állóképesség javulása;
- mentális egészség javulása;
- a fáradékonyság csökkenése.
Javulhat a légzésfunkció a rehabilitáció után?
A légzésrehabilitáció a tüdőbetegséget nem gyógyítja meg, hatására azonban javulhat a légzésfunkció, és enyhülhetnek a tünetek (pl. nehézlégzés, köhögés stb.).
Vizsgálatok kimutatták, hogy a krónikus tüdőbetegséggel élőknél, akik légzésrehabilitáción vettek részt:
- csökken az újbóli kórházi felvétel kockázata;
- javul a teherbíró képességük;
- egészségi állapot tekintetében javul az életminőségük;
- mérséklődik a nehézlégzésük, fulladásuk.
A pulmonológiai rehabilitációs program azonban akkor vezet a legnagyobb sikerre, ha a rehabilitáció során elsajátított gyakorlatokat a kezelést követően is folytatja otthonában. Terapeutái hosszú távú kezelési terv felépítésével segítik ebben.
Mi a pulmonológiai rehabilitáció kockázata?
A légzésrehabilitáció kockázata minimális. Terapeutái szorosan monitorozzák nehézlégzését és panaszait a rehabilitációs program alatt, így biztosítva, hogy állapotának megfelelő terhelésben részesüljön. A kezelés elején izomláz jelentkezhet, amely a rendszeres testmozgás hatására elmúlik. A rehabilitáció legnagyobb rizikója, hogy a program lezárultával elvész a terápia során elért légzésfunkció- és állóképesség-javulás. Ezért fontos, hogy az elsajátított gyakorlatokat a program lezárultával otthonában is rendszeresen gyakorolja.
Ajánlott tartalom:
