A plazmaadás a véradáshoz hasonló folyamat, ebben az esetben azonban a vér alkotórészei közül csupán a vérplazmát távolítják el (az ún. plazmeferezis folyamatával), a sejtes elemeket pedig sóoldat kíséretében visszajuttatják a szervezetbe. Egy évben maximum 45 alkalommal lehet plazmát adni, a plazmaadó donor egészségügyi állapotától függően akár háromnaponta.
A vérplazma a vér folyékony alkotórésze: szalmasárga folyadék, ami 92%-ban vizet, 1%-ban ásványi anyagokat és hormonokat, 7%-ban pedig plazmafehérjéket tartalmaz, melyek elsődleges szerepe a véralvadásban és az immunfolyamatokban van. A plazmafehérjék mesterséges úton nem állíthatók elő, ezért gyógyszergyártás céljából van fontos szerepe a plazmaadásnak.
Fontos tudni, hogy a véradás ismert jelmondata – amely szerint „Adj vért, s ments meg három életet!” – a plazmaadás esetén nem érvényesül. Míg az egyszeri véradás során levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, vérlemezke-koncentrátum és vérplazma is készül, tehát „három beteg” gyógyulását is segítheti a véradó, addig a plazmaadás esetén csupán a vérplazmát veszik le, és abból készül vérplazmakészítmény, illetve további vérkészítmények (alvadási faktorok, immunglobulinok stb.).
A vérplazma gyűjtését nem az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz), hanem különböző plazmagyűjtő cégek szervezik. A plazmaadót minden egyes plazmaadáskor költségtérítésben részesítik.
Hogyan zajlik a plazmaadás?
A plazmaadás adategyeztetéssel és orvosi vizsgálattal kezdődik, melynek során a plazmaadásért felelős orvos ellenőrzi a donor egészségügyi állapotát, és eldönti, hogy alkalmas-e a plazmaadásra. A plazma levételekor a fekvő vagy ülő pozícióban lévő donor egyik karját megszúrják, majd a levett vérplazmát egy palackba gyűjtik, a vér alakos elemeit pedig sóoldattal hígítva visszajuttatják a szervezetbe. A plazmaadás folyamata hozzávetőleg egy órát vesz igénybe.
A levett plazmát minden alkalommal vizsgálják a különféle fertőző betegségekre (hepatitis B, hepatitis C és HIV), valamint rendszeresen ellenőrzik az összfehérjeszintet.
A szervezet a levett plazmaelemeket 48 órán belül újratermeli.
Ki lehet plazmaadó?
Bármely 18-60 éves kor közötti egészséges, 50-140 kg súlyú felnőtt lehet plazmaadó, aki sikeres orvosi alkalmassági vizsgálaton esik át az előzetes elbírálás során a plazmaponton. A plazmaadás előtt javasolt a bőséges folyadékfogyasztás, hogy a vénák könnyebben tapinthatók legyenek.
Hogyan kell a plazmaadásra készülni?
A plazmaadás előtt és a donáció napján figyelni kell a bőséges folyadékbevitelre (napi 2-3 liter), ezzel megkönnyítve a vér lebocsátásának folyamatát. Fontos a kielégítő mennyiségű és minőségű alvás is a plazmaadás előtt, illetve általánosságban is az egészséges életmód folytatása, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás, hogy a plazma jó minőségű, gyógyszergyártásra alkalmas legyen, valamint, hogy a szervezet gyorsabban regenerálódjon a plazmaadást követően.
Az első plazmaadásra érvényes személyi azonosságot igazoló dokumentumokat és bejelentőlapot kell vinni.
A sűrű plazmaadás veszélyei
A plazmaadás általában nem veszélyes, ha egészséges emberként, szabályozott körülmények között, a szabályok betartásával történik. A túlzottan gyakori plazmaadásnak (72 órás időkorlát be nem tartása) azonban káros egészségügyi következményei lehetnek, mivel a szervezet nem képes regenerálódni.
A túlzott plazmaadás veszélyei az alábbiak lehetnek:
- a volumencsökkenés vérnyomásesést, szédülékenységet, bizonytalanság-érzést, gyengeséget okozhat;
- a plazmafehérje-tartalom, elsősorban az immunglobulinok csökkenése a fertőzések fokozott kockázatára hajlamosíthatnak;
- a nagy folyadékveszteségtől összesűrűsödhet a vér, ami vérrögképződést okozhat;
- plazmaadás során kevés vörösvérsejt is távozhat, így a gyakori plazmaadás vashiányhoz, súlyosabb esetben vérszegénységhez vezethet;
- heg maradhat a karon, illetve a vénák is hegesedhetnek.
Ajánlott tartalom:
Gyakorlati tudnivalók vér- és plazmaadóknak
