Stroke a családban

A stroke nem ritka betegség, Magyarországon évente több mint 30 000 eset történik. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a betegek nagy része túléli az agyi érkatasztrófát. Nagyon eltérő lehet azonban, hogy kinél milyen súlyosságú és mennyire visszafordítható károsodást okoz az esemény.

A stroke utáni rehabilitáció nehézségei

Elszenvedett stroke után nem lehetetlen a teljes felépülés, vagy legalább az olyan mértékű javulás, ami csak kisebb segítséget igénylő állapotot eredményez. Ez azonban általában hosszú ideig tartó, komoly rehabilitációs munkával jár, és esetenként tartós ápolásra is be kell rendezkedni. Mindez nagy terhet ró az ellátórendszerre és a családra is, és a betegtől is komoly energiabefektetést igényel. A rehabilitációban számos szakember vesz részt a károsodástól függően (neurológus, logopédus, gyógytornász, fizioterapeuta, dietetikus, pszichológus, szociális munkás stb.)

Az esemény utáni felépülés folyamata sok mindentől függ, de nem túl súlyos esetben a szakemberek részvételével zajló otthoni rehabilitáció nagyon jó eredményeket hozhat. Ez azonban komoly teher lehet a családtagok és mindenki más számára, akik részt vesznek a rehabilitáció folyamatában.

Az esemény után teljesen természetesek az olyan érzések, mint a sokk, a tehetetlenség érzése, a szorongás, és ez nemcsak a betegnél, hanem a családtagoknál is jelentkezhet. A családtagok új szerepbe kerülnek, a viszonyok megváltoznak, a terhek megnőnek. Az otthoni rehabilitáció esetén gondoskodni kell arról, hogy a beteg eljusson a megfelelő szakemberekhez, elvégezze a szervezett időpontokon kívül is a rehabilitációját elősegítő feladatokat, illetve hogy megfelelően táplálkozzon. Ha a beteg mozgása is érintett, az otthon átalakítására, biztonságossá, könnyebben kezelhetővé tételére is szükség lehet.

Mi történik stroke esetén?

A stroke-ot elszenvedett beteg azonnali kezelést igényel, ennél a betegségnél minden perc számít. Az eltelt idő növeli az agykárosodás mértékét, és csökkenti a teljes rehabilitáció esélyét. A mentő a beteget stroke centrumba szállítja, ahol neurológus szakorvos és CT-vizsgálat dönti el a kezelés mikéntjét.

A stroke utáni rehabilitáció módjai

A rehabilitáció első lépése a beteg állapotának pontos felmérése. Ez rendszerint már a kórházban megtörténik, de legalábbis elkezdődik. Ezzel párhuzamosan kivizsgálják a stroke okát, és ha lehetséges, kezelik, hogy megelőzzék a következő, további károsodásokat okozó esemény kialakulását.

A rehabilitációs program mindig személyre szabott, a szakembereknek meg kell ismerniük a beteg foglalkozását és az ahhoz szükséges képességeket, illetve a lakhelyét, szokásait, majd ezek figyelembe vételével állítják össze a rehabilitációs programot. A cél mindig az, hogy a beteg a lehető legteljesebb mértékben képes legyen az önellátásra, a munkaképes korú beteget lehetőleg visszajuttassák a korábbi munkakörébe; s ha ez nem lehetséges, vagy nem munkaképes korú, akkor alkalmas legyen a családi életre, és a lehető legkevésbé igényeljen ápolást, segítséget.

A rehabilitáció történhet intézetben vagy otthon. A rehabilitációs osztályok programjai különböznek, az egységes követelményeket a 2022 áprilisától hatályos Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a stroke utáni rehabilitációról 2022. EüK. 6. szám EMMI szakmai irányelv 1 határozza meg.

A funkciók javulása először gyorsabb, majd lassuló folyamat, különösen az első év után csökken a javulás sebessége, ami azonban nem jelenti azt, hogy egy év után nem várható pozitív változás. A rehabilitációs munka már a kórházban, a lehető leghamarabb elkezdődik. Sok tényezőn múlik, hogy a beteg milyen típusú intézménybe kerül, és milyen ellátást kap: a fizikai állapotán túl ez függ az együttműködési készségétől, tanulási képességeitől, egyéb betegségeitől, illetve a családi- és szociális körülményeitől is.

A lehetséges további utak a posztakut kórházi rehabilitáció, rehabilitáció nappali kórházban, krónikus osztályos elhelyezés vagy a beteg saját otthonában történő rehabilitáció, ápolás. A családnak megfontolt döntést kell hoznia, hogy milyen terhet tudnak reálisan vállalni a rehabilitációban.

A beteg lelki támogatása

A stroke még akkor is komoly változást jelent a beteg életében, ha viszonylag gyorsan és teljesen felgyógyul. Ha hosszú távon megváltozott képességekkel és terhelhetőséggel kell megküzdenie, akkor különösen nagy lehet a depresszió és a szorongás kialakulásának esélye. A depresszió a rehabilitáció sikerét is ronthatja, és növeli az ápolásban résztvevő családtagok terheit is, ezért már az első jeleknél segítséget kell kérni pszichológus vagy pszichiáter szakembertől. Ha a beteg depresszióban szenved, a pszichiáter indokoltnak láthatja az antidepresszáns gyógyszerek adását, melyek bizonyítottan segítik a rehabilitáció sikerét is.

Az ápolásban részt vevők támogatása

Fizikai támogatás

A betegápolás és a rehabilitációban való részvétel komoly fizikai erőfeszítésekkel is járhat, miközben a családtagoknak élniük kell saját életüket is. A családtagok vagy más, ápolásban részt vevők munkáját is megkönnyíthetik a különféle szervezetek és szolgáltatások (betegszervezetek, támogatók segítő csoportjai, kisegítő gondozók stb).

Lelki támogatás

Az ápolásban részt vevő családtagok hatalmas lelki terhet is viselnek, ezért köztük is jelentősen megnő a szorongás és a depresszió kialakulásának veszélye. A stroke-on átesett beteg ápolása, a rehabilitáció támogatása még nem túl súlyos esetekben is nagy teher, időigényes feladat, az ápolásban részt vevők önmagukra fordítható ideje és energiája jelentősen csökken. Általában a családi bevételek csökkenésével is számolni kell, ami tovább fokozhatja a szorongást.

A megfelelő ismeretek megszerzése sokat segíthet az ápolásban részt vevőknek. Az akut ellátást biztosító kórházaknak és rehabilitációs intézeteknek az ajánlás szerint célszerű listát vezetniük a környéken elérhető támogatási lehetőségekről – ezekről érdeklődjön a beteg kezelőorvosánál!

Mi segíthet a gondozónak?

  • Támogató hálózat kialakítása olyan emberekből, akik meghallgatják, és alkalomadtán segítenek is a teendőkben.
  • Tapasztalatcsere olyan betegekkel, akik hasonló helyzetben vannak vagy voltak.
  • Kapcsolatfelvétel betegszervezetekkel, közösségekhez való csatlakozás.
  • A saját szükségletek felismerése és teljesítése, a többi feladathoz való priorizálása.
  • Az egészségügyi rendszer által kínált terápiás lehetőségek elfogadása.
  • Rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, stresszoldó technikák alkalmazása.

Betegszervezetek elérhetőségei

A Magyar Stroke Társaság honlapján megtalálható fő betegszervezetek elérhetősége itt.

A rehabilitációs intézetek és rendelések listája itt érhető el.A rehabilitációs intézetek és rendelések listája itt érhető el.

Magyarország legnagyobb stroke közössége, mely zárt Facebook-csoporttal is rendelkezik, itt érhető el.


 Vonatkozó jogszabály:

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk