A sugárzás az energiaátadás egyik módja, ami hullámok vagy részecskék formájában jelentkezik. A sugárzások kétféle csoportba sorolhatók: nem ionizáló és ionizáló sugárzást különböztetünk meg. A sugárzás nem látható, és képes áthaladni a tárgyakon, szöveteken.
A nem ionizáló sugárzás kis energiájú, amely nem távolít el elektronokat az elért atomokról. Ebbe a kategóriába tartoznak a rádióhullámok, a mikrohullámok és a látható fény.
Az ionizáló sugárzás olyan sugárzás, amely elegendő energiával rendelkezik, hogy egy atomról leválassza annak elektronját, vagyis amikor a sugárzás behatol az élő sejtbe, ionizált atomot hoz létre, ami instabil, hajlamos a kémiai változásokra. Ezért a túlzott sugárterhelés a genetikai állomány megváltozásához, genetikai mutációkhoz vezethet. Ide tartoznak a röntgensugarak és a radioaktivitás sugárzás is.
Ionizáló sugárzás egész életében éri az embert, részben természetes, részben mesterséges forrásokból. Az energiahatás bizonyos mennyiség felett káros lehet, komoly betegségeket okozhat, viszont kontrollált körülmények között a betegségek diagnózisában és gyógyításában is használható ez a jelenség, például a röntgensugarat alkalmazó képalkotó eljárásoknál.
Az ionizáló sugárzás forrásai
Ionizáló sugárzás többféle forrásból érheti az emberi szervezetet.
- Természetes források:
- a talajban, vízben, levegőben található radioaktív anyagok;
- a világűr – az innen származó sugárzás energiája a tengerszint feletti magasság növekedésével egyenes arányban növekszik.
- Mesterséges források:
- atomerőművek, atomfegyverek;
- orvosi alkalmazás (pl.: röntgen, CT-készülék, sugárterápia).
Az ionizáló sugárzás hatásai
Az ionizáló sugárzás nagy energiájú hatás, ami a sejteket alkotó atomokat, molekulákat instabillá teheti, így azok gyors kémiai változásokon eshetnek át. A kémiai változásokat követhetik biológiai, egészségkárosító változások is.
A sejteknek megvan a képessége a keletkezett hibák kijavítására, így sok esetben ezt el is végzik, így helyreáll a normál működésük. Ha azonban a sugárzás nagy mértékű, akkor a sejt elpusztul. A nagy energiájú sugárzás égési sérüléseket is okozhat.
Vannak olyan esetek, amikor a sejt túléli a sugárzást, de károsodik. Hosszútávú hatás akkor következik be, amikor olyan hiba keletkezik a sejtben, amit az osztódó sejt átörökít a következő sejtgenerációknak is. A károsodott szöveti sejtek viselkedésétől függően így jóindulatú vagy rosszindulatú daganatok alakulhatnak ki.
Sugárterhelés okozta károsodások
A sugárzás okozta károsodás nagyban függ a sugárzás mértékétől (a természetes forrásokból származó sugárzás általában alacsony mértékű, nem veszélyes) és típusától.
Bizonyos sugárterhelés felett akut sugármérgezés lép fel, ami életveszélyes állapot. A sugármérgezés tünetei:
- kivörösödött, gyulladt bőr,
- hajhullás,
- égési sérülések,
- fejfájás,
- hányinger,
- egyéb tünetek: émelygés, hányás, hasmenés, láz.
Kisebb sugárterhelés esetén, vagy ha hosszabb idő alatt, kisebb dózisban történik a behatás, nagyobb a szervezet esélye, hogy a károkat javítsa. Ilyen esetekben is felléphetnek viszont egészségügyi problémák. Az egyénben fokozódik a daganatképződési hajlandóság (ami évek, évtizedek múlva is jelentkezhet), és olyan genetikai változások is megjelenhetnek, amelyek az utódot érintik.
A gyerekek és kamaszok esetén a károsodás hosszú távú hatásainak kockázata nagyobb.
Sugárterhelés hatása az egyes szervekre
Az emberi test különböző szerveinek érzékenysége a sugárzásra eltérő, az érzékenység mértéke attól függ, hogy milyen hosszú ciklusokban osztódó sejtekből áll az adott szerv. Mivel a sugárzás a genetikai állományt is károsíthatja, a gyakran regenerálódó sejtek és az azokból álló szervek a leginkább érzékenyek a sugárterhelésre.
A legérzékenyebbtől a legkevésbé érzékenyig haladva:
- nyirok- és vérképzőszervek,
- reprodukciós- és emésztőszervek,
- bőr,
- izom- és idegszövetek (agy).
Az ionizáló sugárzás orvosi felhasználása
Az ionizáló sugárzást többféle módon használja az orvostudomány, de ezek közös jellemzője mindig az, hogy az általa esetlegesen okozott károsodás mértékét meg kell haladnia a felhasználás által elért előnynek.
Sugárzással járó képalkotó vizsgálatok:
- röntgen,
- mammográfia,
- CT,
- PET-CT.
- Sugárzással járó kezelés:
- sugárterápia.
Gyermekekre és várandósokra vonatkozó szabályok
A magzatok és a gyermekek sokkal érzékenyebbek a sugárzásra, mint a felnőttek. Ezért a sugárterheléssel járó vizsgálatok gyermekek esetében csak indokolt esetben, a szükséges mértékben végzendők el (pl. csonttörés diagnosztizálására).
A magzatot ért sugárzás okozhat magzati halált, fejlődési zavarokat, a fejlődés elmaradását vagy gyerekkorban jelentkező daganatos betegségeket. Éppen ezért a várandós nőket nem szabad ionizáló sugárzás hatásának kitenni.
Fontos megjegyezni, hogy egyes képalkotó vizsgálatok nem járnak ionizáló sugárzással, így teljes biztonságban alkalmazhatóak, ilyen például a hanghullámok mechanikus tulajdonságait kihasználó ultrahang vizsgálat, az MRI, ugyanakkor alkalmazása a terhesség első trimeszterében nem ajánlott.
