Az idegrendszer idegsejtek (neuronok) hálózatából áll. Feladata a környezetből érkező információk feldolgozása, majd döntések meghozatala és kivitelezése (pl. reflex, mozgás, beszéd). Az idegrendszer egy szervrendszer, amely irányítja a szervezet egészét és a különböző testrészeket.
Az idegrendszer két részre osztható: központi idegrendszerre és perifériás (környéki) idegrendszerre. A két rendszer között az idegsejtek létesítenek kapcsolatot.
Központi idegrendszer
A központi idegrendszer feladata az ingerek, információk feldolgozása és ez alapján döntések meghozatala. Az információ felvétele az érző-, leadása pedig a mozgatóterületek feladata.
A központi idegrendszer anatómiailag és feladatait illetően két nagy részre osztható, amelyeket kívülről beburkolja, védi és izolálja három agyhártya:
- agyvelő
- előagy: nagyagy és köztiagy,
- középagy,
- utóagy: híd, nyúltvelő, kisagy.
- gerincvelő
- fehérállomány: az idegi pályák, valamint az idegsejtek nyúlványai,
- szürkeállomány: az idegsejtek összessége.
Agyvelő
A tudat, az intelligencia, az érzékelés, a figyelem, a memória, a megismerés és az érzelmek központja is az agyban van. Az agyvelő a kognitív funkciókért felelős szerv. Emellett szerepe van a vegetatív idegrendszer működésének szabályozásában, a mozgásminták kivitelezésében, az észlelésben és a test egyensúlyának szabályozásában is. Az agy belsejében szürkeállomány (idegsejtek), fehérállomány (rostok) és folyadékkal töltött agykamrák találhatók.
Gerincvelő
A gerincvelő közvetlen folytatása az agynak. A központi idegrendszer részét képezi. Feladata az érzőingerületek (pl. hő, tapintás, fájdalom) továbbítása a szervek és testrészek felől az agyba, illetve az ingerekre adott válasz közvetítése az agyból a perifériák felé. Ezenkívül autonóm (önálló) tevékenységekre is képes (reflexív).
Perifériás idegrendszer
A perifériás (környéki) idegrendszer dúcokból és idegekből áll. A dúcok az idegsejtek sejttestjeinek, az idegek pedig az idegsejt nyúlványainak a csoportosulása. A környéki idegrendszer szerepe az idegrendszer (agy, gerincvelő) és a szervek közötti kapcsolat biztosítása.
A környéki idegrendszer két része a szomatikus és vegetatív (autonóm) idegrendszer:
- vegetatív idegrendszer: szimpatikus és paraszimpatikus idegek alkotják,
- szomatikus idegrendszer: agyidegek és gerincvelőidegek alkotják.
A szimpatikus idegrendszer mozgósítja a szervezet erőtartalékait. Szimpatikus hatásra (adrenalin) kitágulnak az agy és az izmok erei, összeszűkülnek a bőr és a tápcsatorna erei, nő a pulzus, emelkedik a vérben a pajzsmirigyhormonok szintje, kitágulnak a pupillák, megindul a verejtékezés stb. Ilyen folyamat játszódik le, amikor a szervezetet veszély éri, amikor az ember menekülni kényszerül, vagy egyéb okból tettre késznek kell lennie (lásd még: Stresszreakció).
A paraszimpatikus idegrendszer működése a szimpatikus ellentéte: fokozza az energiaraktározást, előnyben részesíti a tápcsatorna működtetését. Ehhez a vért az izmokból és a szívből a belekbe és a bőrbe irányítja. Fokozza a hasnyálmirigy nedvtermelését is. Ezenkívül szűkíti a pupillákat, fokozza a veseműködést, mérsékli a szívműködést, a tüdő működését, valamint a pajzsmirigy aktivitását. Az agyidegek számos érzékelő és mozgató funkciót látnak el.
Anatómiailag 12 agyideget különböztetünk meg:
I. Szaglóideg: a szaglóideg a szaglás közvetítésében vesz részt.
II. Látóideg: tisztán érzőideg, a látás közvetítésében vesz részt.
III. Közös szemmozgató ideg: a szemmozgató izmok beidegzésére szolgál.
IV. Sodorideg: a szemizmok beidegzésére szolgál.
V. Háromosztatú ideg: számos izomnak a mozgatóidege (rágóizmok).
VI. Távolítóideg: ízlelőrostjai a nyelvből, míg érzőrostjai az arcizmokból indulnak.
VII. Arcideg: a mimikai izmok mozgatóidege és a nyelv egy részének ízérző idege, valamint a nyálmirigyek működését is szabályozza.
VIII. Egyensúlyi és hallóideg: a hallás és az egyensúlyozás idege.
IX. Nyelv-garat ideg: általános érzéseket és ízérzeteket közvetítő ideg.
X. Bolygóideg: a hasüreg és a mellüreg szerveit beidegző ideg.
XI. Járulékos ideg: a fejbiccentő izmokat beidegző ideg.
XII. Nyelv alatti ideg: a nyelvet és a nyelv alatti izmokat beidegző ideg.
Az emberi testben 31 pár gerincvelői ideg is található. Minden csigolyánál két ideg lép ki a gerincoszlopból. A gerincvelői idegek mindegyike kevert ideg, ami azt jelenti, hogy érző és mozgató idegrostokat is tartalmaznak.
Idegrendszeri betegségek
A központi és a perifériás idegrendszer működési zavara számos betegség formájában megjelenhet.
Az egyes idegrendszeri betegségek általánosan az alábbi csoportokba sorolhatók:
- Az érzékelés zavarai. Valamely érzékszerv vagy érzékelőrostok nem működnek, és ezzel összefüggő tünetek alakulnak ki. Számos oka lehet (például gyulladás, sérülés).
- Az irányítás zavarai. A különböző agyi területek sérülése más-más tüneteket okoz (például a homloklebeny traumás sérülése személyiségváltozáshoz vezethet, az alvás–ébrenlét ciklust irányító központok zavara aluszékonyságot okozhat).
- Ingerületátviteli zavarok. A szinapszisok (az idegsejtek találkozási pontjai) hibái miatt alakulnak ki a jellegzetes tünetek (pl. Parkinson-kór, epilepszia).
- Az ingerület feldolgozásának zavarai. Létrejöhetnek gyulladás, sérülés, daganat következtében, amely rongálhatja az idegsejtek közötti kapcsolatokat. A kialakuló tünetek a sérülés helyétől függenek (pl. stroke szövődményeként).
Az alábbi tünetek az idegrendszer valamely részének működési zavarára is utalhatnak:
- zsibbadás,
- fejfájás,
- bénulás,
- látászavar,
- szédülés,
- egyensúly-, valamint mozgáskoordinációs zavar,
- fájdalom szindrómák,
- görcsök,
- a gondolkodás egyes zavarai,
- eszméletvesztések,
- emlékezési zavarok.
Ha a fenti tünetek valamelyikét vagy egyéb szokatlan, ismeretlen eredetű, idegrendszeri működéssel összefüggésbe hozható tünetet tapasztal, keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén gondoskodik a szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról.
