egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

Az izomdiszmorfia, vagy más néven testedzésfüggőség a mentális betegségek közé tartozó testképzavar, nem ritkán táplálkozási zavarral kombinálva. „Inverz anorexiának” is szokták nevezni. Elsősorban férfiakra jellemző: az érintettek izomzatukat még akkor is kevésnek, kicsinek látják, ha fizikumuk egyébként jóval átlag fölötti.

 

Az izomdiszmorfia kialakulásában a testépítők számítanak veszélyeztetett csoportnak – körükben nagyjából 4-5 %-ra tehető az előfordulás valószínűsége.

 

A betegség fő jellemzője a túlzásba vitt testedzés. Az érintett férfi (de ritkán akár nőknél is előfordulhat) szenvedélyszerűen építi a testét, mert fizikumát túl gyengének látja. Kényszeresen foglalkozik a teste és az izmai kinézetével, méretével, ezért jellemző a betegre a szigorú edzésterv követése (gyakori, nagy súlyokkal történő edzés), speciális étrend tartása és nem ritkán az anabolikus szteroidok használata is.

 

Az izomdiszmorfia tünetei

Az izomdiszmorfiás beteg – egyéb testképzavarokhoz hasonlóan – kényszeresen foglalkozik saját kinézetével, melynek nyomán hosszú távon akár egészségkárosító magatartásformák is kialakulhatnak.

 

Izomdiszmorfiára adhat gyanút, amennyiben az alábbiakat észleli edzőtársán, ismerősén:

 

  • szigorúan betartott edzésterv és étrend, melynek nyomán az érdeklődés beszűkül – rejtőzködő, magányos életmód;
  • a kényszeres viselkedés gátolja az egyént a munkában, karrierépítésben;
  • fokozatosan háttérbe szorulnak a társas és intim kapcsolatok (lemondott társasági események, elhanyagolt baráti- és párkapcsolatok);
  • túlzásba vitt táplálékkiegészítő (és akár anabolikus szteroid!) használat;
  • önértékelési zavar kialakulása;
  • életminőség romlása.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Bár az izomdiszmorfia jellemzően gyakrabban alakul ki testépítők esetében, azonban nem szabad minden gyakran edző és szigorú diétát követő tesépítőt izomdiszmorfiában szenvedő betegként diagnosztizálni. A testépítés alapvetőenn egészséges tevékenység, amennyiben nem a súlyos testképzavar motiválja az edzésre és a diéta betartására!

 

Az izomdiszmorfia és az egészséges testedzés közötti különbségek az alábbiak:

 

  • a viselkedést és az életmód szigorú betartását csak a testképzavar motiválja;
  • az önértékelés kizárólag a kinézet tökéletességétől függ;
  • a testépítés gátolja az egyént mindennapi feladatainak ellátásában és a társas kapcsolatok ápolásában;
  • a túlzásba vitt edzés miatti fájdalom vagy a bekövetkező fizikai sérülések ellenére sem hagyja abba az edzést;
  • az ismert negatív mellékhatásokkal tisztában van és ennek ellenére anabolikus szteroidokat alkalmaz.

 

Háziorvosa pszichológushoz, súlyos esetben pszichiáter szakorvoshoz irányíthatja a beteget.

 

Az izomdiszmorfia oka

Az izomdiszmorfia kialakulásában – a legtöbb más testképzavarhoz hasonlóan – nem lehet csupán egyetlen okot megnevezni, szerepet játszanak különböző hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezők is.

 

Hajlamosító tényezők között között szerepelnek a szociális és családi okok, mint például a gyermekkori szexuális bántalmazás, a serdülőkori túlsúly, a későn bekövetkező serdülőkor és az ezekkel járó megszégyenítés. A családi tényezők között megemlítendő a túlaggódó anya jelenléte, vagy elhanyagoló apai magatartás miatti önértékelési problémák kialakulása.

 

Kiváltó tényező többnyire az elérendő izmos férfi testideál iránti kulturális nyomás, mely ma követendő példának számít (hasonlóképpen nők esetében a vékony női testideál anorexiára hajlamosít).

 

Fenntartó tényezők a beteg környezetéből érkező ingerek – mint például az edzések helyszíneként szolgáló edzőteremben az elért állapot dícsérete, mely pozitív megerősítésként hat a betegre. Fenntartó tényező ezen kívül az izomdiszmorfia nyomán kialakult társbetegségek – társas izoláció, depresszió, szorongás megjelenése. A kialakuló negatív érzéseken a szigorú életmód betartása képes csak csökkenteni, mivel az egyéb örömforrásokat a beteg akár teljesen elutasítja, leépíti, elhanyagolja.

 

Az izomdiszmorfia szövődményei

Az izomdiszmorfia jellegéből adódóan számos szövődménnyel társulhat: leggyakoribb ezek között a túlzott edzésből fakadó sérülések és a speciális életmódból adódó egyéb társuló mentális betegségek.

 

Az izomdiszmorfia leggyakoribb szövődményei az alábbiak:

 

  • a túlzásba vitt edzés nyomán kialakuló sérülések (ízületi- és izombántalmak);
  • kardiovaszkuláris betegségek fokozott kockázata;
  • túlzott fehérjebevitel miatti veseelégtelenség;
  • anabolikus szteroid függőség.

 

Az izomdiszmorfia kezelése

Az izomdiszmorfia komplex betegség (testképzavar és táplálkozási zavar társulása), ezért kezelése sokszor nehéz és sok időt vesz igénybe. Kezelésében lényeges elem a pszichoterápia és amennyiben szükséges, ez kiegészíthető gyógyszeres terápiával is.

 

Jó hatásfokú a kognitív viselkedésterápia és a motivációs interjú, mélylélektani feltárás. Amennyiben a tünetek olyan súlyosak, hogy a pszichoterápia nem elegendő a kezelésre, antidepresszáns adható – ez azonban pszichiáter szakorvos bevonását igényli a terápiába.

 

KULCSSZAVAK
diszmorfia  |   testképzavar  |   táplálkozási zavar  |   önértékelési zavar  |   sportolás  |   testedzés  |   edzés  |   testépítés  |   izomépítés  |   szteroid  |   kényszer  |   szorongás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít