Csecsemő-, kisded- és gyermekkorban gyakori problémát jelentenek a férfi nemi szervek – a hímvessző és a herék – különféle elváltozásai, azonban ezek nem mindegyike tekinthető kórosnak.
A fiúgyermekek ivarszerveinek veleszületett és szerzett rendellenességeivel és betegségeivel a gyermekurológia foglalkozik.
Hímvessző elváltozásai
A hímvessző és egyes részeinek – a makk és az azt fedő fityma (előbőr), valamint a húgycsőnyílás – bizonyos elváltozásai gyakori kísérői a fiúk csecsemő- és gyermekkorának.
Letapadt fityma
A letapadt fityma (adhesio cellularis preputii) a korai életszakaszban élettani állapot, amely védi a hímvessző makkját a szennyeződéstől és a gyulladástól. A makk körül felszaporodó fehér túrószerű váladék (smegma) szintén élettani jelenség, vagyis nem tekintendő kórosnak.
Az összetapadt képletek szétválasztása (adhaesiolysis) nem javasolt csecsemőkorban, mivel a beavatkozás során a fityma berepedhet, vérezhet és heggel gyógyul, illetve többnyire vissza is tapad. Ugyanakkor két-hároméves kortól már javasolt az óvatos fitymatorna (az előbőr fürdés közbeni óvatos, alkalmanként 1-2 milliméternyi hátra- és visszahúzása), amivel elősegíthető az előbőr elválása a makktól. Fontos tudni, hogy a letapadt fityma nem azonos a veleszületett fitymaszűkülettel.
Fitymaszűkület
A veleszületett fitymaszűkület (phimosis) a fityma csőrszerű megnyúlásával járó állapot, amelynek kifejezett formájában lehetetlen a bőrt hátrafelé húzni, és a szűkület megnehezíti a vizelést. Nehezített vizeletürítés esetén mihamarabbi műtéti beavatkozás szükséges. Ha a szűkület nem befolyásolja a vizeletürítést, a műtét elhalasztható a szobatisztaság eléréséig.
Az egyes kultúrákban vallási és egészségügyi megfontolásból hagyományosan végzett körülmetélés (circumcisio) a fityma sebészi eltávolítását jelenti, amelyet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végeznek. A kb. 15-20 percig tartó műtét során szike vagy sebészi olló segítségével eltávolítják az előbőrt a makkról.
Hátrahúzva maradt fityma
A hátrahúzva maradt fityma (paraphimosis) a makkra ráfeszülve akadályozza annak keringését, melynek következtében duzzanat, vizenyő, fájdalom és vizelési képtelenség alakulhat ki. Ez az állapot általában az enyhe fokú fitymaszűkület otthoni kezelésének szövődményeként alakul ki, amikor a hátrahúzás után elfelejtik visszahúzni az előbőrt.
Fontos! Ez az állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Fityma/makk gyulladása
A fityma bőrének gyulladása (lichen sclerosus et atrophicus) vöröses, majd porcelánszerű fehér foltokban jelentkező, nem fertőző betegség. Enyhébb esetekben elegendő a helyi kezelés szteroidot tartalmazó kenőccsel, súlyosabb esetekben plasztikai műtétre lehet szükség.
A makk felületének fájdalommal, váladékképződéssel, vöröslő duzzanattal, illetve vizelet-visszatartással járó gyulladása (balanitis) a makk és a fityma közötti tér alapos kimosásával kezelhető. A gyulladás okozta fájdalom fájdalomcsillapító gyógyszerek adásával enyhíthető.
Hímvessző sérülése
Sportolás, verekedés, baleset következtében megsérülhet a fiúgyermekek hímvesszője is. A kisebb felszínes sebek, vágások, horzsolások, zúzódások és duzzanatok házilag kezelhetők, azonban nyílt seb, kifejezett duzzanat vagy vizelési nehézség esetén azonnali orvosi ellátás szükséges.
A húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedése
Élettani viszonyok között a húgycsőnyílás a makk végén, annak közepén nyílik. Rendellenes elhelyezkedés (hypospadiasis és epispadiasis) esetén a húgycsőnyílás a makknak nem a végén, hanem a hímvessző egyéb részein, súlyosabb esetben a herezacskón vagy a gáttájékon található. Ezt a fejlődési rendellenességet gyakran kíséri a hímvessző görbülete, ami megnehezítheti a későbbi szexuális életet. Az állapot urológiai műtéti beavatkozással jól kezelhető.
A here fejlődési rendellenességei
Az érett, egészséges csecsemők heréi a herezacskóban helyezkednek el. A 35. terhességi hét előtt született csecsemők többségénél 12 hetes korra fejeződik be a here leszállása.
Rejtettheréjűség
Fejlődési rendellenesség következtében a here nem a herezacskóban található, melynek hátterében a here leszállásának (descensus) elmaradása áll. A here hibás vagy nem befejezett leszállása következtében a here nem tapintható a herezacskóban. A rejtettheréjűség egyoldali vagy kétoldali is lehet.
A rejtettheréjűség az újszülöttek 4-6 százalékát érinti, előfordulásának gyakorisága egyéves kor felett 0,8 százalék. A rejtettheréjűség kezelése hormonkészítmények adásával vagy műtéti ellátással (orchidopexia) történik. A kezelés célja a nemzőképesség károsodásának és a heredaganat kialakulásának megelőzése, a kedvező kozmetikai eredmény biztosítása, valamint a lelki következmények megelőzése.
Az operált gyermekek rendszeres orvosi ellenőrzése 8-9 éves korig javasolt. A rejtett heréjű fiúk egyharmada – főként a kétéves kor felett végzett sebészi kezelés esetén – nem lesz nemzőképes felnőttkorában.
A rejtettheréjűség különböző formái az alábbiak:
- criptochismus: a here nem tapintható, mert a hasüregben helyezkedik el, vagy nem fejlődött ki;
- retentio testis: a here leszállása nem, vagy részlegesen történt meg (az egyéves kor alatt észlelt esetek 20 százalékában következik be spontán hereleszállás);
- ectopia testis: a hereleszállás pályájának megváltozása következtében a here más (például gáttájéki) területre jut;
- ascensus testis: a korábban a herezacskóban található (scrotalis helyzetű) here fokozatosan lágyéktáji (inguinalis) helyzetbe jutva megreked.
A fenti formáktól eltérő állapot a rectactilis here, melynek lényege, hogy a belső combfél ingerlésével kiváltott ún. cremaster-reflex lágyéktáji területre húzza fel a herét. Ilyen esetben az orvosi vizsgálat során a herék könnyen a herezacskóba helyezhetők.
A here gyermekkori megbetegedései
A fiúgyermekek heréit érintő kóros állapotok fejlődési rendellenességek, anatómiai elváltozások vagy fertőzések következtében alakulnak ki.
A here kocsánycsavarodása
A here kocsánycsavarodása leggyakrabban serdülőkorban fordul elő, ritkábban újszülöttkorban is felléphet. Kialakulásának hátterében a herét felfüggesztő képletek lazasága áll, melynek következtében a here megfordul a herezacskóban (heretorzió). Ennek hatására a herekocsány erei leszorítódnak, és a vérkeringés megszűnik a herében.
Tünete a herefájdalom, a nyomásérzékenység, a herezacskó egyik felének duzzanata és bőrének pírja. Alhasi fájdalom, hányinger, hányás is kísérheti. A herecsavarodás ritkább esetben előfordulhat mérsékelt duzzanattal és fájdalom nélkül is. Az állapot sürgős sebészi beavatkozást igényel, melynek során a herét visszafordítják az eredeti helyzetébe.
A herefüggelék kocsánycsavarodása
A here felső pólusához csatlakozó 0,5-1 cm hosszúságú herefüggelék a megtekeredése esetén igen fájdalmassá válik, és a herezacskó bőrén kékes, kicsiny képlet formájában áttűnik. A tünetek a herecsavarodás tüneteihez hasonlóak. Az elváltozás kisebb műtéttel megoldható.
Heveny mellékhere-gyulladás
A főként serdülő fiúkat érintő heveny mellékhere-gyulladást baktériumfertőzés okozza. A betegséget heretájéki fájdalom, nagyfokú duzzanat és láz kíséri. Kezelése antibiotikumok adásával történik, a panaszok borogatással enyhíthetők.
A nem teljesen gyógyult mellékhere-gyulladás hegesedéshez vezethet, melynek következtében az ondóutak elzáródhatnak, ami meddőséghez vezethet, ezért a felépülésig szigorú ágynyugalom szükséges.
Veleszületett vízsérv
A veleszületett vízsérv (hydrocele) keletkezése alapvetően különbözik a felnőttkorban, főként időskorban kialakult vízsérvtől. Gyermekkorban a megnövekedett hasűri nyomás miatt – például sírás vagy székletürítés közben, illetve légúti megbetegedés esetén köhögéskor – szabad hasűri folyadék juthat a herezacskóba.
Ilyenkor a fekvő helyzetben történő vizsgálat során kisebb és puha, az álló helyzetben történő vizsgálatkor nagyobb, tömött elváltozás figyelhető meg a herezacskóban. Az újszülöttkori vízsérv általában spontán felszívódik. Amennyiben a vízsérv egyéves korig nem szívódik fel, vagy hirtelen nagymértékű feszülést okoz, műtéti beavatkozás szükséges.
Mikor forduljon orvoshoz?
Fiúgyermeke herezacskóján vagy hímvesszőjén tapintható vagy látható bármilyen elváltozás esetén forduljon a házi gyermekorvoshoz, aki indokolt esetben gyermekurológiai szakrendelésre irányítja a gyermeket.
A heréket érintő nagyfokú fájdalom esetén, illetve ha a herezacskó vagy hímvessző sérülését mély seb kíséri, vagy ha néhány órán belül jelentős duzzanat keletkezik, továbbá csepegő vagy vékony sugárban történő vizeletürítés esetén azonnal jelentkezzen gyermekével a legközelebbi urológiai szakrendelésen vagy sürgősségi betegellátó osztályon!
Kapcsolódó tartalmak:
