Az ízületi gyulladás (arthritis) a test ízületeit érintő, többfajta betegség összefoglaló elnevezése. Ízületi gyulladásnak nevezzük az ízületek gyulladással járó betegségét. A gyulladás a szervezet természetes válasza a szöveteket ért irritációra vagy sérülésre. A gyulladás lehet heveny (akut) vagy idült (krónikus), és egy vagy több ízületet is érinthet.
Az ízületek két vagy több csont összeköttetései, amelyek egyik vége az ízületi fejet, másik vége az ízületi árkot képezi. Az ízületi fejet és árkot porc borítja, köztük ízületi üreg található. Az ízületet zsákszerű kötőszöveti tok zárja el hermetikusan a környezetétől. Az ízületi tok ízületi folyadékot termel, melynek köszönhetően az ízületet alkotó csontvégek élettani esetben súrlódásmentesen mozdulnak el egymáson.
Lásd mé:g Csontvázrendszer és ízületek
Az ízületi gyulladás tünetei
Az ízületi gyulladások tünetei változatosak, de szinte minden esetben észlelhető az ízület fájdalma, érzékenysége, duzzanata, melegsége és a felette levő bőr vöröses elszíneződése, valamint az ízület merevsége vagy beszűkült mozgása.
A kiváltó betegség típusától függően az ízületi gyulladás lehet szimmetrikus (a test mindkét oldalán érintett az azonos ízület) vagy aszimmetrikus (csak az egyik oldali ízület érintett). Mindezek mellett felléphet hőemelkedés, láz, fáradtság, gyengeség, rossz közérzet, fogyás és rosszullét is.
Ha az ízületi gyulladás hátterében valamilyen belgyógyászati vagy immunológiai betegség áll, akkor annak speciális tünetei is jelentkeznek a gyulladásos tünetek mellett.
Mikor forduljon orvoshoz?
Keresse fel a lakóhelye szerint illetékes reumatológiai szakrendelést, ha olyan ízületi fájdalmat tapasztal, amely egyértelműen beazonosítható ok (például baleseti sérülés, sportolás) nélkül kezdődött, néhány napnál tovább tart, és duzzanatot, bőrpírt, melegséget okoz, illetve fájdalommal jár.
Az ízületi gyulladások lehetséges okai
Ízületi gyulladás hátterében számos tényező állhat, amelyek közül leggyakrabban az immunrendszer kóros elváltozásai és a gyulladásos folyamatokban keletkező különféle anyagok, például az immunsejtek közötti információátadást szolgáló fehérjemolekulák, az ún. citokinek játszanak szerepet.
Az autoimmun betegségek körébe tartozó rheumatoid arthritis esetében az immunrendszer megtámadja az ízületeket bélelő ízületi hártyát, ami gyulladással és ízületi károsodással jár. A lupus és a scleroderma okozta ízületi gyulladás szintén autoimmun eredetű. A köszvény (arthritis urica) a húgysav anyagcseréjének zavarára vezethető vissza, az ízületben lerakódó húgysavkristályok vezetnek a gyulladás kialakulásához.
Az ízületi gyulladás gyermekkori változata, az ún. fiatalkori sokízületi gyulladás (juvenilis idiopathiás arthritis) kiváltó okai máig nem tisztázottak. Szintén fiatalkorban jellemző, de felnőttkorban is előfordulhat az ún. reaktív ízületi gyulladás (reaktív arthritis), amely a húgyúti és gyomor-bélrendszeri fertőzések ellen termelt ellenanyagok lerakódása következményeként léphet fel.
A keresztcsonti és a gerincet alkotó ízületek gyulladásos megbetegedését, a Bechterew-kórt (spondylitis ankylopoetica) genetikai elváltozás okozza. Ízületi gyulladást válthatnak ki az ízületbe különböző úton bejutott baktériumok, vírusok vagy gombák okozta fertőzések (szeptikus arthritis).
A gyulladásos bélbetegségekhez (colitis ulcerosa és a Crohn betegség) is társulhat ízületi gyulladás.
A polymyalgia rheumatica inkább nőket érint, a váll, a csípő és a nyak ízületeit érinti.
Az elsősorban az időskorral összefüggésbe hozható degeneratív ízületi gyulladás (osteoarthritis és osteoarthrosis) kopásos eredetre vezethető vissza. Ízületi gyulladás alakulhat ki túlterhelés vagy sérülés, az adott ízület gyakran ismétlődő mozgását okozó tevékenységek és az ízületeket megterhelő elhízás következtében is.
Az ízületi gyulladások szövődményei
A rheumatoid arthritis megfelelő kezelés hiányában elpusztítja az ízületi porcot és csontot, súlyos deformitást, mozgáskorlátozottságot, belszervi szövődményeket idézhet elő. A juvenilis idiopathiás arthritis gátolhatja a gyermekek élettani növekedését és fejlődését. A pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás (arthritis psoriatica), illetve a gerinc elmerevedésével és előrehajlott tartással járó Bechterew-kór súlyos mozgáskorlátozottságot okozhat.
A köszvény az ízületi gyulladáson túlmenően egyéb belszervi szövődményekhez vezethet. Az autoimmun betegségek csoportjába tartozó, több szervet érintő szisztémás lupus erythematosus (lupus) ízületi fájdalmat és merevséget, a scleroderma nevű ritka gyulladásos betegség mozgásbeszűkülést, kéztorzulásokat és mozgáskorlátozottságot idézhet elő. A fertőzéssel összefüggésben keletkező ízületi gyulladásos folyamat szepszist válthat ki.
A kezeletlen, illetve visszatérő idült ízületi gyulladások az ízület visszafordíthatatlan károsodását okozhatják. Súlyos gyulladás esetén az ízület mozgásképtelenné is válhat. A fizikai aktivitás ízületi fájdalom miatt történő mellőzése legyengülést, alvászavart, depressziót vagy szorongást okozhat. Az ízületi gyulladás egyes típusai növelik az egyéb idült betegségek – tüdőbetegségek, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek – kialakulásának kockázatát.
Az ízületi gyulladások diagnosztizálása
Az ízületi gyulladások kórismézésének első lépése a gyulladásos folyamat igazolása. Ennek alapját a gyulladás eredetére utaló kórtörténet, a beteg klinikai tünetei és fizikális vizsgálata, valamint a vér laboratóriumi vizsgálata (bizonyos gyulladásos paraméterek emelkedésének kimutatása) képezi.
A képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang-, CT-, MR-vizsgálatok) az ízületek eltéréseiről (pl. porcok vastagsága, sérülése vagy hiánya, csonttörés vagy elmozdulás, az izmok, ínszalagok sérülése, lágyrész folyamatok) nyújtanak információt.
Mindezt követően kerül sor az ízületi gyulladás típusának megállapítására. Az immunológiai eredetű kórképek felismerését a szervezet saját szövetei ellen képződött különböző ellenanyagok kimutatása segíti. A köszvény kórismézése az ízületi kristályok fénymikroszkóppal történő kimutatásával, illetve a húgysavanyagcsere eltéréseinek laboratóriumi kimutatásával bizonyítható. A fertőzés eredetű ízületi gyulladások megléte az ízületből nyert folyadékminta tenyésztésével igazolható.
A betegség kimenetelének súlyossága az ún. prognosztikai tényezők elemzése révén állapítható meg. Ezek körébe tartozik a betegség klinikai lefolyása (az érintett ízületek száma, azok gyulladásos aktivitásának mértéke, ízületen kívüli érintettség), a vérben jelenlévő antitestek mennyisége, bizonyos genetikai mutatók (markerek) megléte, valamint a betegség korai, radiológiai módszerrel kimutatható súlyosbodása.
Az ízületi gyulladások kezelése
Az ízületi gyulladás kezelési módja függ a gyulladás jellegétől, az érintett ízület típusától és a megjelenő tünetek jellegétől.
Az ízületi betegségek ellátása elsősorban járóbeteg reumatológiai szakrendelésen történik, de szükség lehet más szakterületek (ortopédia, immunológia, belgyógyászat stb.) közreműködésére is.
Az ízületi gyulladások kezelésére tüneti és célzott terápia is rendelkezésre áll.
Tüneti kezelés
Az ízületi gyulladások tüneti kezelése az érintett ízület nyugalomba helyezését (tehermentesítését), szükség esetén rögzítését és az ízület hűtését jelenti. Ugyanakkor fontos az ízület szakszerű átmozgatása, ami gyógytornász szakember közreműködésével végezhető el.
A fájdalmas panaszok fájdalomcsillapító gyógyszerek és nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) adásával mérsékelhetők. A fertőzéses hátterű folyamatok kizárását és a kórisme felállítását követően, szükség esetén a kezelést végző szakorvos erősebb gyulladásgátló hatású gyógyszeres (kortikoszteroid) terápiát indíthat el. A kortikoszteroidok adhatóak injekció formájában is az ízületbe (lásd Ízületi injekciók).
Célzott kezelés
A célzott kezelések körébe tartozik fertőzés eredetű ízületi gyulladás esetén a kitenyésztett kórokozó elpusztítását célzó antibiotikum adása (lásd még Antibiotikumok).
Köszvény esetén a húgysavszint csökkentésével megakadályozható a kristályok kicsapódásával járó ízületi rohamok és ízület feletti köszvényes csomók, valamint a belszervi szövődmények kialakulása.
Autoimmun betegségekben ún. betegségmódosító (disease-modifying antirheumatic drugs, DMARDs) gyógyszeres kezelés alkalmazható, amelynek célja a tartós tünetmentes állapot (klinikai remisszió) elérése és az ízületek további károsodásának megelőzése. A súlyos, rossz kórjóslatú esetek kezelése biológiai terápia alkalmazását teszi szükségessé.
Műtéti kezelés
Nagyon súlyos esetekben sebészi megoldásra lehet szükség. Két gyakoribb eljárás az ízületet alkotó csontvégek végleges összekötésére (fúzió) vagy a károsodott ízület protézisre cserélésére.
Az ízületi gyulladások megelőzése
Az egészséges életmód fenntartása sokat segíthet a visszatérő ízületi gyulladások kezelésében, illetve az állapotromlás megelőzésében. Ez magában foglalja az egészséges táplálkozást és a testsúly egészséges szinten tartását, valamint a rendszeres testmozgást (a túlzottan megerőltető gyakorlatok kerülésével).
A rendszeres testmozgás előnyei:
- segít a testsúly egyensúlyban tartásában;
- erősíti az izmokat (ami javítja az ízületek tartását);
- csökkenti az ízületek merevségét, feszültségét;
- elősegíti a testi-lelki jóllét fenntartását;
- javítja az ízületek vérellátását.
A megfelelő típusú és szintű testmozgást az ízületi gyulladás típusától függően kell megválasztani, a fájdalmas ízületet nem szabad megerőltetni!
