egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A jód elengedhetetlenül fontos az emberi szervezet számára. Különösen a megfelelő fejlődésben, növekedésben és az agy fejlődésében tölt be kiemelten fontos szerepet.

 

A kiegyensúlyozott táplálkozás része a megfelelő jódbevitel, azonban túlzott mértékű fogyasztása káros is lehet. A jód természetes körülmények között a tengervízben, illetve a talajban található meg.

 

A jód hatásai

A jód a pajzsmirigy tiroxin hormonjának termeléséhez szükséges. A tiroxin számos sejt anyagcseréjére hatással van, a csontok és az idegek megfelelő fejlődésében is szerepet tölt be, valamint befolyásolja a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcsereutakat is.

 

A jód fontos szerepet tölt be a magzati életkorban, illetve kisgyermekkorban is: az agy és az idegrendszer érésében nélkülözhetetlen, valamint az érzékszervek működését, a figyelmet és a koordinációt is támogatja.

 

Jódszükséglet

A jódszükséglet az életkorral változik. Az alábbi táblázat összefoglalja az életkor szerinti ajánlott napi jódbevitel mennyiségét.

 

Életkor

Ajánlott napi jódmennyiség

(mikrogrammban)

0–6 hónapos

90

7–12 hónapos

110

1–8 éves

90

9–13 éves

120

14–18 éves

150

felnőtt

150

kismama

220

szoptatás alatt

270

 

Fontos a megfelelő mennyiség bevitele, hiszen a kevés és a túlzott mennyiség is káros hatással lehet az egészségre.

 

A megfelelő jódbevitel biztosítása

A szervezet számára szükséges jódmennyiséget magas jódtartalmú ételek fogyasztásával biztosíthatjuk. Az alábbi táblázatban néhány élelmiszer jódtartalma olvasható.

 

Étel

Jódtartalom

(mikrogrammban)

6 db osztriga (90 g)

144

1 kis konzerv lazac (105 g)

63

1 kis konzerv tonhal (95 g)

10

cheddar sajt (16 g)

4

2 db tojás (88 g)

19

1 nagy pohár kakaó (300 ml)

60

1 pohár ízesített joghurt (200 g)

32

1 nagy pohár tej (250 g)

57

1 db alma

0,6

 

Hazánkban a jódbevitel biztosítása céljából kapható jódozott só (ez a csomagoláson mindig fel van tüntetve).

 

Várandósság és a jód

Várandósság esetén kiemelten fontos odafigyelni a megfelelő jódbevitelre, hogy a kismama elegendő jódmennyiséghez jusson. A csökkent jódszint gyakoribb vetélést eredményez, valamint a születendő gyermek növekedésbeli visszamaradottságát, intellektuális képességeinek csökkenését eredményezheti.

 

A National Health and Medical Research Council ajánlása szerint a várandós nőknek és a szoptató édesanyáknak 150-200 μg (mikrogramm) jódot szükséges bevinniük. A kismamáknak jódpótlás céljából a szájon át szedhető jódtabletta javasolt. Ne tengeri moszatok fogyasztásával próbálják pótolni a hiányt, mivel a bennük lévő jód mennyisége változó, így nehezen dozírozható, illetve nehézfémeket (például higanyt) is tartalmazhat.

 

Jódhiány

A jódhiány kóros fáradtságot, hidegintoleranciát, koncentrációzavart és hajhullást eredményez. Ezenkívül jódhiány esetén a pajzsmirigy növekedése golyvát okozhat.

 

A jódhiány további tünetei lehetnek:

 

  • izomgyengeség,
  • súlygyarapodás,
  • tanulási és memóriazavarok,
  • székrekedés,
  • gyenge, alacsony pulzus,
  • száraz bőr,
  • puffadt arc,
  • rendszertelen menstruáció.

 

Gyermekekben súlyos, hosszan tartó jódhiány fejlődésbeli visszamaradáshoz, agyi károsodáshoz, alacsony IQ-hoz és az intellektus hanyatlásához, kreténizmushoz vezethet.

 

Nőkben a jódhiány az alábbi következményekkel járhat:

 

  • fertilitási problémák,
  • vetélés, koraszülés.

 

A jódhiány okai

Vannak olyan térségek, ahol a termőföld és a víz nem tartalmaz kellő mennyiségű jódot, erre kiváló megoldást jelent jódozott só fogyasztása. Akad olyan eset is, amikor a bevitt táplálék nem tartalmaz elegendő mennyiségű jódot (pl. diéta miatt).

 

Fokozott rizikójuk van jódhiány kialakulására:

 

  • várandósoknak,
  • szoptató édesanyáknak,
  • magzatoknak,
  • újszülötteknek.

 

A jódhiány diagnosztizálása

A fizikális vizsgálaton túl vérvétel szükséges – főként a TSH-szintet nézik, illetve a T3, T4 hormon szintjét – a diagnózisalkotáshoz. Ha ezekben az értékekben eltérés mutatkozik, akkor a vizsgálat kiegészíthető pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal, amely segítségével képet kapunk a pajzsmirigy szerkezetéről. Ebben az esetben javasolt endokrinológussal konzultálni. A jód szintjének meghatározása laboratóriumi körülmények között is lehetséges, rutinszerű meghatározása nem része a mindennapi orvosi gyakorlatnak.

 

A jódhiány kezelése

A jódhiány kezelése során fontos jódban gazdag ételek fogyasztása, jódozott só használata, valamint jódpótló készítmények szedése.

 

A jódhiány megelőzése

A jódhiány megelőzése hasonló a kezelésénél leírtakkal: törekedjünk jódban gazdag ételeket fogyasztani, valamint a használt só jódozott legyen. A kismamák és a szoptató édesanyák a jódhiány megelőzésére szedjenek jódpótló készítményt a kezelőorvosukkal folytatott konzultációt követően.

 

A jódtúladagolás veszélye

Fontos, hogy a jódpótlást megelőzően mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, mivel egyes pajzsmirigybetegségek esetén (pl. pajzsmirigy-adenóma) a hirtelen nagy mennyiségű jódpótlás káros hatással is lehet az egészségre: pajzsmirigy túl- és alulműködést egyaránt okozhat, ami súlyos anyagcsere-problémákhoz vezethet, és akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

KULCSSZAVAK
jódbevitel  |   jódszükséglet  |   jódozott só  |   tiroxin  |   pajzsmirigy  |   golyva  |   kismama  |   magzat  |   kreténizmus  |   fejlődés  |   törpenövés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít