egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az idegrendszeri betegségek a központi vagy a perifériás idegrendszer rendellenességei lehetnek. A betegségek egy része már egészen korai időszakban megjelenhet, más részük kifejezetten az idősebb korra jellemző.

 

A központi idegrendszer gyakoribb betegségei: epilepszia, stroke, szklerózis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, Bell-féle bénulás.

 

A perifériás idegrendszer betegségei: neuralgia (idegfájdalom), neuropátia és különféle izombetegségek.

 

Idegrendszeri betegségek gyermekkorban

Cerebrális parézis

A cerebrális parézis (agyi bénulás) egy ernyőfogalom, amely alatt olyan idegrendszeri sérülést követő állapotokat értünk, amelyek fő tünete a mozgáskorlátozottság. A központi idegrendszeri károsodás a fejlődés korai időszakában – az embrionális fejlődés során vagy az első életévben – következik be. Tünetei gyakran már újszülöttkorban felismerhetők, a vezető tünet – mozgásbeli elmaradás – viszont csak a gyermek fejlődésének elmaradásával válik nyilvánvalóvá.

 

Az idegrendszert ért sérülés ellenére az agy plaszticitása (formálhatósága, tanulékonysága) lehetőséget ad arra, hogy komplex fejlesztéssel javítsák a sérült funkciókat (pl. önálló ülés, állás, járás), illetve a kiesett funkciók irányítását más agyterületek vegyék át.

 

A betegség tünetei nem romlanak az idő múlásával, a cerebrális parézisre azonban nincs gyógymód.

 

Gyermekkori epilepszia

Az epilepszia egy gyűjtőnév, amely olyan betegségeket jelöl, amelyek krónikusak, és rohamokban jelentkeznek. Az agyban létrejövő elektromoskisülés-hullámokkal jár, ami tudatzavarral, eszméletvesztéssel, széklet-, vizeletinkontinenciával, izomgörcsökkel járhat.

 

Gyermekkorban az epilepszia gyakoribb, mint a későbbi életkorokban: a gyermekek 1%-át érinti. A betegek mintegy kétharmada teljesen meggyógyul tartós gyógyszerszedés mellett, amit tünetmentesen sem lehet abbahagyni.

 

Az epilepszia néhány ritka formája szellemi leépüléssel járhat, de az esetek többségében a betegség nem károsítja a mentális teljesítményt. Fontos, hogy a betegek kerüljék a rohamprovokáló tényezőket: az alkoholfogyasztást, éjszakázást, a villogó fényeket, valamint a baleseti veszélyforrásokat, pl. autóvezetés vagy mély vízben úszás (a leggyakoribb baleseti halálok a vízbefúlás).

 

Neurofibromatózis

A neurofibromatózist (neuro = ideg, fibroma = duzzanat) génrendellenesség okozza. A betegségnek három formája van: a neurofibromatózis I. (NF1), a neurofibromatózis II. (NF2) és a schwannomatózis.

 

  • Neurofibromatózis I. A gyakoribb előfordulású típusra a testszerte jelentkező, elsősorban a bőrön kialakuló, puha tapintatú, tejeskávé színű, gömbszerű bőreltérések jellemzők, amelyek általában már gyerekkorban megjelennek. Önmagában a bőr jóindulatú neurofibromája nem jelentene komoly problémát, viszont rosszindulatú daganat, úgynevezett neurofibroszarkóma is kialakulhat belőle, sőt más daganatok is megjelenhetnek. 
  • Neurofibromatózis II. Schwannomáknak nevezett daganatokat okoz, amelyek behatolnak az ideghüvelybe. A betegség gyakori tünete a hallásromlás, egyensúlyzavar, látászavar.
  • Schwannomatózis. Hasonló a NF2-höz, de nem jár hallásvesztéssel.

 

Idegrendszeri betegségek felnőttkorban

Bell-féle bénulás

A Bell-féle bénulás a VII. arcideg működési zavara, amely az arc egyik oldalának váratlan izomgyengeségéhez vagy bénuláshoz vezet. Akadályozhatja a nyálelválasztást, az ízérzékelést, könnytermelést is. Bármely életkorban előfordulhat. Gyakran jelenik meg nátha, influenza, fertőzést követően, cukorbetegséghez vagy terhességhez társultan.

 

Részleges bénulás esetén gyógyszeres kezelés mellett fizikoterápia, arctorna szükséges. Egy-két hónapon belül valószínűleg bekövetkezik a gyógyulás, teljes bénulás esetén változó a kimenetele. Ha a bénulás 6 hónapnál is tovább tart, akkor műtétre kerülhet sor.

 

Felnőttkori epilepszia

Ebben a korban rendszerint más agyi betegségek, illetve nem agyi betegségek agyi szövődményeként keletkeznek epilepsziák. A leggyakrabban agydaganatok, agyi keringési betegségek okozzák.

 

Szklerózis multiplex

A szklerózis multiplex egy gyulladásos autoimmun betegség, amely során az agy és a gerincvelő idegrostjainak védőburka, az úgynevezett velős hüvely károsodik. Tünetei igen változatosak lehetnek az idegrostok mennyiségének és a roncsolódás mértékének függvényében. Súlyos betegség esetén a beteg akár járni is képtelen, másoknál stagnálhat a betegség.

 

Gyakori tünet a végtagok zsibbadása, a remegés, koordinációs zavar, a beszéd- és nyelészavar, a bizsergés vagy fájdalom a test különböző részein. Az első tünet leggyakrabban a látóideg-gyulladás. A betegség terápiája sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben.

 

Motoneuron-betegség (MND)

A motoneuron-betegség számos degeneratív betegséget ölel fel, amelyek megtámadják az agy motoros idegsejtjeit, az izmokat irányító idegeket. Az izmokhoz intézett üzenetek megszakadnak, ezért az izmok merevedni és gyengülni kezdenek.

 

A motoros idegsejtek betegségei ritkák, és ritkán fordul elő a 40 évesnél fiatalabb korosztálynál. Kialakulásának kockázata a 60 és 70 év közötti férfiak körében nagyobb.

 

A motoneuron-betegségek leggyakoribb formája az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS). Rendszerint a karok és a lábak gyengeségével vagy a kéz használatának nehézségével kezdődik, gyakori a kiskézizmok sorvadása, a vállizmok spontán rángása, ún. faszcikulációja. Jellemző tünete még a nyelés- és légzészavar, a betegek végül lélegeztetőgépre szorulnak.

 

Idegrendszeri betegségek időskorban

Alzheimer-kór

A demenciák egyik leggyakrabban előforduló típusa, amely során ún. „plakkok” keletkeznek az agyszövet belsejében, melyek megzavarják az idegsejtek működését, az ingerületátvitelt – ez pedig a sejtek pusztulásához vezet. Általában fokozatosan jelentkezik. Az első jele lehet a rövid távú memória romlása, de idővel a mindennapi rutinfeladatok is egyre nehezebbé válnak, folyamatosan romlik a mentális és fizikai teljesítőképesség.

 

A kór kezelésére általában tüneti kezelést alkalmaznak, a betegek túlélési ideje átlagosan hét év.

 

Parkinson-kór

A Parkinson-kór egy gyógyíthatatlan, de kezelhető neurodegeneratív betegség. Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, amely következtében csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Az első tünetek – remegés, izommerevség, egyensúly- és tartászavar, lassú mozgás – már 50-60 éves korban jelentkezhetnek, előrehaladottabb stádiumban a betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.

 

Kezelése történhet gyógyszerekkel vagy műtéti úton, terápiájában fontos szerepe van a rendszeres, speciális gyógytornának is.

KULCSSZAVAK
neurológiai betegségek  |   központi idegrendszer  |   perifériás idegrendszer  |   idegrendszeri károsodás  |   parézis  |   epilepszia  |   neurofibromatózis  |   neurofibroszarkóma  |   NF1  |   NF2  |   schwannoma  |   schwannomatózis  |   mozgáskorlátozottság  |   bénulás  |   demencia  |   amyotrophiás lateralsclerosis  |   ALS
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít