egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A jóindulatú (benignus) daganatok fő jellemzője, hogy a kontrollálhatatlan növekedés során – a rosszindulatú daganatokkal ellentétben – nem törnek be a környező szövetekbe, és nem pusztítják el azokat.

 

Általában lassan növekednek, sebészi úton eltávolíthatók, nem újulnak ki, sejtjeik nem szóródnak szét a szervezetben, így rendszerint áttétet sem okoznak. Azonban a sejtek mértéktelen burjánzása miatt a jóindulatú daganatok olykor óriási méreteket ölthetnek, ami károsíthatja a szervezet élettani funkcióit.

 

A jóindulatú daganatok a test bármely részén előfordulhatnak: a belső szerveken, a bőrön, a kötőszöveten, a zsírszöveten, a csontokban és akár az agyban is.

 

Kiindulási helyük szerint megkülönböztetünk:

  • hám (papillóma),
  • kötőszövet (fibróma),
  • mirigyszövet (adenóma),
  • zsírszövet (lipóma),
  • izomszövet (mióma),
  • ér (hemangióma),
  • nyirokér (limfangióma),
  • csontszövet (oszteóma),
  • porcszövet (kondróma) és
  • idegrost (neurinóma, neurofibróma) eredetű jóindulatú daganatokat.

 

A jóindulatú daganatok főbb tünetei

A jóindulatú daganatok igen változatos tüneti képet mutathatnak. A legfőbb típusai:

 

  • A bőr jóindulatú daganatai

A bőrön a különböző sejttípusokból álló növedékek már a születéskor jelen lehetnek, vagy később fejlődnek ki. Fajtáik:

 

    • Ateróma – a szőrtüszőből és faggyúmirigyből kiinduló, kellemetlen szagú, kásaszerű anyagot tartalmazó tömlő.
    • Felhámciszta (epidermális ciszta) – sérülés hatására a bőr irharétegébe vagy a bőr alatti rétegbe kerülő, később betokosodó felhámrészletek alkotják. Az akár borsó nagyságú, igen fájdalmas elváltozás leggyakrabban a tenyéren, az ujjak hajlító- és a lábujjak feszítőfelszínén fordul elő.
    • Szemölcs (verruca) – vírusfertőzés okozta elváltozás főként a kéz feszítőoldalán és a talpon, amely magától visszafejlődhet. A sérülésekor kikerülő szövetnedv újabb szemölcsök kialakulásához vezethet, így fennáll az önfertőzés veszélye. A talpon elhelyezkedő, mélyebb rétegekbe hatoló szemölcs igen fájdalmas lehet.
    • Tyúkszem (clavus) – a kalapácsujj következtében nyomásnak kitett területen keletkező bőrkeményedés, amely esetenként rendkívül fájdalmas, máskor a felülfertőződés miatt begyulladhat.
    • Lipóma – többnyire tokkal körülvett, lágy, tojásdad alakú vagy szőlőfürtszerűen elágazó jóindulatú zsírdaganat, amely leggyakrabban a törzsön és a végtagokon alakul ki.
    • Fibróma – kötőszöveti sejtekből és kollagénrostokból álló, tömött csomó formájában, elsősorban végtagokon megjelenő daganat.
    • Érdaganat (angióma) – rendellenes sűrűséggel elhelyezkedő vér- és nyirokerekből áll. Általában a bőrben vagy a bőr alatt található, és vörös vagy bíborszínű elszíneződést okoz.
    • Nyirokérdaganat (limfangióma) – olyan bőrdaganat, amely tágult nyirokerekből áll; sárgásbarna, ritkábban vöröses árnyalatú. Sérülés vagy sebészi megnyitás után színtelen folyadék ürül belőle.
    • Piogén granulóma – skarlátvörös, barna vagy kékesfekete, enyhén kiemelkedő csomó, amelyet a hajszálerek túlburjánzása és a környező szövetek duzzanata okoz. Sérülés hatására vagy többnyire terhesség alatt, ismeretlen okból fejlődik ki.
    • Keloid – sima, fénylő felszínű, kissé rózsaszínű, kiemelkedő hegszövet, a kötőszövet túltengésével járó növedék, amely sérülés vagy sebészeti beavatkozás helyén alakul ki.
    • Glomus tumor (angioneuromióma) – leggyakrabban a végtagok, az ízületek környékén vagy az ujjakon lévő bőr alatti rétegben tapintható kicsi, de érintésre rendkívül érzékeny csomó.
    • Anyajegy (névusz) – veleszületett vagy később kialakuló festékes anyajegy a bőrön és a nyálkahártyán, amelynek a színe és/vagy felszíne eltér a környezetétől.
    • Keratózis – a bőrből enyhén kiemelkedő, szemölcsszerű, barna vagy szürke hámmal fedett elváltozás; elsősorban idős emberek fején, hátán, végtagjain alakul ki.

 

  • Az idegrendszer jóindulatú daganatai

Az idegrendszer daganatainak tüneteit az idegszövet pusztulása és az agynyomás fokozódása okozza. Az agydaganat első jele a visszatérő fejfájás lehet, azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb fejfájás nem agytumor eredetű. További gyakori tünet az egyensúly- és koordinációs zavar, a szédülés, a kettős látás, a hányinger és hányás, az epilepsziás görcsroham, a váltakozó láz, a rendellenesen gyors vagy lassú pulzus és légzésszám.

 

Az agyban és az idegszövetben kialakuló jóindulatú daganatok legfőbb típusai az alábbiak:

 

    • Neuróma – idegsérülés következménye, ezért nem tekinthető valódi daganatnak. A regenerálódó idegnyúlványok, idegsejtek és kötőszöveti sejtek halmaza alkotja. Különleges formája az ún. Morton-féle neuróma, amelynek oka a talpideg lábujjak közötti leágazásának gyulladásos vagy mechanikai eredetű megnagyobbodása.
    • Neurinóma (schwannoma) – lassan növekvő daganat, az érintett gerincvelői gyök funkciózavarát idézi elő, fájdalmat és zsibbadást okozva.
    • Neurofibróma – perifériás idegszövetből kiinduló daganat; gyakran fordul elő a végtagokon, egyenként vagy csoportos formában. A hónaljban, combon, fartájékon fellépő elváltozások egytizede rosszindulatúvá válik.
    • Hemangioblasztóma – a vérerekből alakul ki, már a születéskor is fennállhat.
    • Az agyalapi mirigy (hipofízis) adenómája – az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai kóros mennyiségű hormont termelnek, amely számos betegséget – például óriásnövést (gigantizmus), a koponya, az arc, a végtagok és a mellkas aránytalan megnagyobbodását (akromegália), Cushing-kórt, pajzsmirigy-túlműködést, menstruációs problémákat (amenorrea) – okozhat.
    • Tobozmirigy-daganat (pinealóma) – az ébrenlét–alvás ciklust szabályozó tobozmirigy korai pubertáskorban jelentkező daganata, amely akadályozhatja a gerincvelői folyadék áramlását; az agy és a koponya megnagyobbodását (vízfejűség) és súlyos agyműködési zavarokat okozhat.
    • Meningeóma – az agyhártya jóindulatú, lassan növekvő daganata, amely a látóideget nyomva állandó fejfájást vagy ideggyógyászati rendellenességeket okozhat.

 

  • Egyéb jóindulatúdaganat-típusok

    • Mióma – a simaizom elszaporodása, leggyakrabban a méhfalon, ami erős, hosszan tartó menstruációs vérzést okoz. Ritka esetben erős hasi fájdalmat, húgyhólyag környéki nyomást és fájdalmas közösülést (diszpareunia) okozhat, illetve megnehezítheti a teherbe esést.
    • Adenómák – a nyálkahártyán vagy a mirigyállományon képződő daganatok gyűjtőneve. Különösen gyakori a bélben, az orrban és az orrmelléküregekben, de előfordul a mellékvesekéreg hormontermelő adenómája is. A vastagbélben képződő adenoid polip idővel rosszindulatú daganattá fejlődhet.
    • Ciszták – folyadékkal töltött nyálkahártya és hólyagos mirigy, amely szinte bárhol jelentkezhet a szervezetben, és gyakran idővel felszívódik. Leggyakrabban a petefészekben, a vesén, a szájnyálkahártyán vagy a térd mögött jelentkezik.
    • Jóindulatú csontdaganatok – leggyakoribb formája a csontszövettel vegyes porcdaganat (oszteokondróma), amely a csont felszínén keletkezik.

 

További formái:

    • jóindulatú porcdaganat (kondróma),
    • a csontok végén keletkező, ritka daganat (kondroblasztóma),
    • a csontszövetből kiinduló apró daganat (oszteoid oszteóma) és
    • a csontok végén keletkező, onnan a szomszédos szövetekre terjedő óriássejtes daganat.

 

A jóindulatú csontdaganatok elsődleges tünete a fájdalom.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A jóindulatú daganatok közül a bőr elváltozásai viszonylag könnyen észrevehetők. Bármilyen gyanús bőrelváltozást észlel, keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést!

 

Léteznek azonban olyan jóindulatú daganatok is, amelyek sokáig, akár évekig tünetmentesek maradnak, azonban idővel a biológiai viselkedésük megváltozhat, akár rosszindulatúvá is válhatnak, vagy elhelyezkedésük és megnövekedett méretük miatt zavarhatják a környező szervek működését. Ezért fontos, hogy rendszeresen vegyen részt a népegészségügyi célú, szervezett szűrővizsgálatokon, valamint fogászati ellenőrzésen, mert a korai stádiumban felfedezett daganatok megfelelő orvosi kezeléssel jól gyógyíthatók.

 

A jóindulatú daganatok kiváltó okai

A tumorok döntő hányada nem öröklődő, hanem szerzett, az egyedi élet során létrejövő kóros elváltozás. Általában több gén mutációjának együttműködése alakítja ki a kórfolyamatot, amelyet a külső körülmények jelentősen befolyásolhatnak. Ezek a tényezők az alábbiak lehetnek:

 

  • egészségtelen étrend;
  • dohányzás (több mint 70 igazoltan daganatkeltő vegyületet tartalmaz!);
  • mértéktelen alkoholfogyasztás;
  • elhízás;
  • mozgásszegény életmód;
  • UV-sugárzás, röntgensugárzás, radioaktív sugárzás;
  • vegyszerek és kémiai anyagok (pl. azbeszt, festékek, műtrágya, gyomirtó);
  • környezetszennyezés;
  • fertőzések (pl. az Epstein–Barr-vírus okozta, a nyirokcsomók megnagyobbodásával járó mononukleózis);
  • lelki tényezők (pl. gyász, stressz).

 

A jóindulatú daganatok lehetséges szövődményei

Egyes jóindulatú daganatok – elnevezésük ellenére – kifejezetten veszélyesek lehetnek, mivel bizonyos méretet elérve nemcsak fájdalmat, hanem – a fentebb leírtak szerint – akár visszafordíthatatlan károsodást is okozhatnak a környező szervekben vagy szövetekben.

 

A jóindulatú daganatok diagnosztizálása

A jóindulatú daganatok kivizsgálása a tumor helyétől függően változik. A diagnózis felállítása a kórtörténet, a fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, szükség esetén röntgenvizsgálat és képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) alapján történik.

 

A daganatszerű elváltozások fizikai vizsgálattal nem mindig különíthetők el a rosszindulatú daganatoktól. Ezért az ilyen elváltozásokat rosszindulatúnak tekintik mindaddig, amíg nem sikerült bebizonyítani az ellenkezőjét.

 

A pontos diagnózis felállítása érdekében sor kerülhet mintavételre, biopsziára is. Ilyenkor a mintát szövettani vizsgálatnak vetik alá a rosszindulatúság kizárása céljából. Az idegrendszeri daganatok helyének meghatározásakor a neurológus (ideggyógyász) szakorvos abból indul ki, hogy a test mely része vagy funkciója működik kórosan.

 

A jóindulatú daganatok kezelése

A jóindulatú daganatok kezelése többnyire az elváltozás sebészeti úton történő eltávolítását jelenti. Nem operálható tumor esetében – a daganat típusától, elhelyezkedésétől, méretétől, valamint a beteg általános állapotától, esetleg meglévő társbetegségeitől függően – sugárterápia vagy gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.

 

A jóindulatú daganatok megelőzése

A jóindulatú daganatok nem minden esetben előzhetők meg, de egészséges életmóddal – éppúgy, mint a rosszindulatú daganatok esetében – csökkenthető a kockázatuk. Ennek legfőbb elemei a következők:

 

  • rendszeres testmozgás;
  • kiegyensúlyozott táplálkozás;
  • elhízás esetén a testsúly normalizálása;
  • a stressz kerülése;
  • a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése;
  • a dohányzás mellőzése, illetve leszokás a dohányzásról.
KULCSSZAVAK
jóindulatú daganatok  |   benignus daganatok  |   adenóma  |   angióma  |   angioneuromióma  |   anyajegy  |   ateróma  |   ciszta  |   fibróma  |   granulóma  |   hemangioblasztóma  |   hemangióma  |   keloid  |   keratózis  |   kondroblasztóma  |   kondróma  |   limfangióma  |   lipóma  |   meningeóma  |   mióma  |   neurinóma  |   neurofibróma  |   neuróma  |   óriássejtes daganat  |   oszteokondróma  |   oszteóma  |   papillóma  |   pinealóma  |   schwannoma  |   szemölcs  |   tyúkszem
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít