egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb


Az immunrendszer a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokért felelős. Alapfeladata, hogy különbséget tegyen a saját és az idegen, veszélyes struktúrák között, és a testidegen elemeket – kórokozókat, daganatokat – elpusztítva megvédje a szervezetet. Ebben az igen összetett folyamatban felismerő, információtovábbító és végrehajtó funkciókat lát el. Az immunitás kifejezés a latin „immunitas” (magyarul: mentesség) szóból származik, és a fertőző betegségekkel szembeni veleszületett vagy szerzett védettséget jelenti.

 

Az immunrendszer elemei

Az immunrendszer saját keringéssel rendelkezik, amelyet nyirokerek látnak el, elérve a test minden szervét, kivéve az agyat. A nyirokerek hálózatot alkotnak, amelynek egyes csomópontjain helyezkednek el azok a szervek – a nyirokcsomók, a mandulák, a csontvelő, a lép, a máj, a tüdő, a csecsemőmirigy (tímusz), a féregnyúlvány és a belek –, ahonnan az immunrendszer „riadója” esetén a nyirokrendszer fő sejtjei, az ún. limfociták elindulnak a szervezetet veszélyeztető betolakodó elpusztítására. Legnagyobb szervrendszerünk, a bőr is kiveszi a részét a védekezésből: védőburokként akadályozza meg a külső anyagok bejutását a testbe (barrier funkció). Ezen felül a bőr olyan sejteket is tartalmaz, amelyek részt vesznek az immunreakciókban.

 

Fehérvérsejtek

Az immunrendszer fő sejtjei a fehérvérsejtek. Közéjük tartoznak többek között a nagyméretű mikrobákat, antigéneket és más anyagokat bekebelező, egymással gyakran együttműködő falósejtek (makrofágok) és neutrofilek. Ezeknél kisebb méretű, igen fontos fehérvérsejtek az antitesteket termelő B-limfociták, a saját és a nem saját sejteket megkülönböztető T-limfociták, és az azoknál kicsit nagyobb természetes ölősejtek (natural killer – NK), amelyek készen állnak a célsejtek elpusztítására. A felnőtt szervezetben körülbelül 1012 számú, egy felnőtt ember testsúlyának mintegy 2 százalékát kitevő mennyiségű limfocita van.

 

Antigének

Azokat a sejteket és molekulákat, amelyeket az immunrendszer védekező reakcióját váltják ki antigéneknek nevezzük.

 

Antitestek

A B-limfocita nevű fehérvérsejtek speciális fehérjéket – antitesteket – termelnek, amelyek az immunválaszt kiváltó valamely meghatározott molekulával (antigénnel) kölcsönhatásba lépnek. Az antitest – más néven ellenanyag vagy immunglobulin – egyik része egyedi szerkezetű és egy adott antigénhez kötődik, a másik része pedig meghatározza, hogy az ötféle antitestosztály (IgM, IgG, IgA, IgE és IgD) közül melyikhez tartozik.

 

Komplementrendszer

A „komplement” szó kiegészítőt jelent, az immunrendszer vonatkozásában pedig azt, hogy a vérben és a különböző testnedvekben olyan molekulák vannak jelen, amelyek szükség esetén láncreakcióban mozgósítják egymást. A komplementrendszerbe 18-féle fehérje tartozik, amelyek mindegyike a mellette elhelyezkedőt aktiválja. A komplementfehérjék az immunválasz szabályozásának fontos szereplői.

 

Citokinek

A citokinek az immunrendszer sejtjei és más sejtek által is termelt molekulák, az immunrendszer hírvivői. Részt vesznek a természetes immunitásban és a gyulladásos folyamatokban, szabályozzák a fehérvérsejtek aktivációját és elkülönülését, hatnak az immunsejtek érésére. Néhányat közülük injekció formájában alkalmaznak a gyógyászatban bizonyos betegségek – főként rosszindulatú daganatok – kezelésében.

 

Az immunrendszer működése

Az immunrendszer működése egyrészt veleszületett, másrészt szerzett védekező mechanizmusokon alapul. Az első vonalbeli védekezés a természetes, veleszületett rendszer feladata, amely képes felismerni, hogy valamilyen idegen struktúra került a szervezetbe, és gyors választ indítani ellene. Csak ezt követően, néhány nap elteltével aktiválódik a szerzett (adaptív) immunrendszer, amely mindazon antigének felismerését megtanulja, amelyekkel az ember élete során találkozik. Ezek emlékképét megőrizve képes arra, hogy amikor másodszor találkozik ilyenfajta antigénekkel, gyors, erős és specifikus választ indítson ellene. Az adaptív immunrendszer e képességén alapulnak a védőoltások is. Ez a kétfajta – a veleszületett és szerzett – immunrendszer egymással együttműködve és egymást kiegészítve látja el a szervezet hatékony védelmét a betolakodó kórokozókkal szemben.

 

A védelmi folyamat három fő szakaszból áll: az antigén felismeréséből, az immunrendszer mozgósításából és a kórokozó elleni támadásból, annak elpusztításából.

 

Felismerés

Ahhoz, hogy az immunrendszer válaszolni tudjon az antigénre, először fel kell azt ismernie. Az immunrendszer bizonyos sejtjei – az antigén-feldolgozó sejtek (például falósejtek) – bekebelezik az antigént, majd feldarabolják azt, és egyes darabjait bemutatják a T-limfocitáknak.

 

Mozgósítás

Az antigén felismerését követően kezdődik az immunrendszer mozgósítása. Amikor az antigén-feldolgozó sejtek bekebelezik az antigént, citokineket bocsátanak ki, amelyek további sejteket, többek közt természetes ölősejteket mozgósítanak arra, hogy elpusztítsák az antigént. Ugyanezt teszik a fentebb említett T-limfociták is.

 

Támadás

Mozgósítását követően az immunrendszer elindítja a támadást a felismert kórokozó ellen. Ebben a folyamatban részt vesznek a falósejtek, a neutrofilek és a természetes ölősejtek, amelyek elpusztítják az adott antigénnel rendelkező sejteket. Aktiválódnak továbbá a B-limfociták is, melyek antitesteket kezdenek termelni a meghatározott antigén ellen, így semlegesítve azt.

 

Daganatok elleni védekezés

Az immunrendszer nem csak a fentebb említett kórokozókat, hanem a rákos sejteket is képes elpusztítani, aminek érdekében különféle speciális eszközöket vet be. Ezért lehetséges, hogy az immunrendszer a daganatok 99 százalékát megsemmisíti, még mielőtt azok kifejlődnének. Amikor egy sejt daganatossá válik, az immunrendszer számára addig még ismeretlen antigének jelennek meg a felszínén. Ha a fentebb említett T-limfociták észreveszik a tumorsejt felszínén található ismeretlen antigént, az immunrendszer megindítja a hadviselést ellene. Az immunrendszer aktiválódásával egy igen bonyolult folyamat indul meg, amely azt szolgálja, hogy elpusztítsa az antigéneket, ugyanakkor felügyelje és épségben tartsa a szervezet struktúráit. Ezt a mechanizmust igyekszik támogatni a daganatos betegségek kezelésének napjainkban mindinkább teret hódító iránya, az ún. immuno-onkológia, amelynek célja, hogy immunológiai szempontból érzékennyé tegye a rosszindulatú daganatokat.

KULCSSZAVAK
nyirokrendszer  |   immunitás  |   immunválasz  |   immunhiányos állapot  |   fehérvérsejt  |   limfocita  |   makrofág  |   ölősejt  |   kórokozók  |   antigén  |   antitest  |   citokin  |   komplementrendszer

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít