egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az egyén fogantatáskor eldőlő genetikai neme általában összhangban van a fejlődő belső és külső nemi szervekkel, illetve a másodlagos nemi jellegekkel. Interszexualitásról akkor beszélünk, ha ez az összhang hiányzik. Ilyenkor a klinikai kép változatos lehet: a megszületett gyermek külső nemi szervei köztes állapotot mutathatnak, ami alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy hím- vagy nőnemű-e a gyermek.

 

A lánygyermek születhet mikropénisszel vagy herezacskóval, a kívülről nőnek tűnő és nőként azonosuló személyről pedig kiderülhet, hogy férfi belső nemi szervei vannak. Utóbbira általában a pubertáskori fejlődés elmaradása vagy annak szokatlan lefolyása miatti kivizsgáláskor derül fény. Előfordulhat az is, hogy az interszexuális állapotot csak felnőttkorban ismerik fel, olyan kivizsgálások során, amely a meddőség okát kutatja.

 

Az interszexuális állapotok gyakorisága pontosan nem ismert. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a születéskor azonosítható interszexuális állapotok gyakorisága 10-15:10 000 élve születésre tehető.

 

Ha az interszexuális állapot már születéskor látható, általában gyermeksebészek kezelik. Ilyenkor a nemi korrekciót jellemzően abban az irányban végzik el, amelytől a legteljesebb későbbi szexuális működés várható. Vannak olyan interszexuális állapotok is, amelyek gyógyszerekkel vagy hormonterápiával is kezelhetők. Az elmúlt évek szakmai vitái alapján azonban - a nemi fejlődés és érés összetettségére való tekintettel - egyre szélesebb körben ajánlott az orvosi beavatkozással (különösen a visszafordíthatatlan sebészi korrekcióval) mindaddig várni, amíg az érintett személy önálló döntést tud hozni testi és szexuális egészségét illetően.

 

Ezzel összhangban a gyermekkorban elvégzett bármely beavatkozás csak akkor tekinthető orvosilag indokoltnak, ha egészségre veszélyes állapot elhárítására irányul. A kozmetikai beavatkozások ilyen formában nem tekinthetők orvosilag indokoltnak, és az aktuális szakmai állásfoglalások alapján mindaddig kerülendők, amíg azokat az érintett személy kifejezetten nem kéri.

 

Mi határozza meg a nemet?

A férfi és női külső és belső nemi szervek azonos sejtekből fejlődnek ki. A nemi kromoszómáktól és a férfi nemi hormonok jelenlététől függően indul meg a férfi vagy a női nemi szervek egymástól való elkülönülése (nemi differenciálódás).

 

Az embernek 23 pár kromoszómája van, melyből a 23. pár a nemi kromoszómapár – ezek határozzák meg a genetikai nemet. Az anya petesejtje X nemi kromoszómát tartalmaz, az apa hímivarsejtje pedig X vagy Y nemi kromoszómát tartalmazhat. Ha a gyermek az apától X- kromoszómát örökölt, akkor lány lesz (két X-kromoszóma), ha pedig Y-kromoszómát, akkor fiú (egy X- és egy Y-kromoszóma).

 

A nőnemű és a hímnemű magzatok fejlődése körülbelül a hetedik hétig teljesen azonos. Ezután a hímnemű magzatokban az Y-kromoszómán található egyik gén hatására olyan fehérje jön létre, ami elindítja a herék fejlődését, melyek már magzati életkorban elkezdik a férfi nemi hormont termelni. A férfi nemi szervek a magzati here (testis) által termelt férfi nemi hormon hatására alakulnak ki.

 

Ha a magzatnak nincs Y-kromoszómája, akkor nem termelődik férfi nemi hormon, és a magzat fejlődése női irányba folytatódik.

 

Hogyan alakul ki az interszexualitás?

Ha valamelyik fenti lépés zavart szenved, akkor előfordulhat, hogy a genetikai nem eltér a kialakuló külső vagy belső nemi szervektől.

 

  • Genetikailag hímnemű magzatban a férfi nemi hormon csökkent mennyisége vagy teljes hiánya köztes nemi szervekhez vezet, vagy akár teljesen nőnek tűnhet a páciens.
  • Genetikailag nőnemű magzatokban, ha a fejlődés során a magzat a férfi nemi hormon magas szintjének van kitéve, az szintén köztes nemi szervek kialakulásához vezethet.
  • Bizonyos gének mutációi szintén befolyásolhatják a magzat fejlődését.
  • Kromoszóma-rendellenségek, mint egy hiányzó nemi kromoszóma vagy szám feletti kromoszóma szintén okozhat interszexualitást.
  • Néhány esetben nem tudjuk az interszexuális állapot pontos okát.

 

Lásd még:

Női nemi szervek

Férfi nemi szervek

 

Tesztikuláris interszexualitás

Ebbe a csoportba tartoznak azok az interszexuális személyek, akik genetikailag férfiak, tehát XY-kromoszómával rendelkeznek, normál vagy csökevényes hereszövet mutatható ki bennük, a nemi szerveik férfias jellegűek, azonban testileg nőiesek, az enyhe eltéréstől egészen a teljesen nőnek ható külső megjelenésig.

 

Gyakoribb, ismert tesztikuláris interszexuális állapotok

Swyer-szindróma: az Y-kromoszómán található úgynevezett SRY-gén mutációja miatt nem alakul ki hereszövet. Az érintetteknek infantilis női belső és külső nemi szervei alakulnak ki, az egyén nőnek tűnik, és nőként is nevelkedik. A menstruáció hiánya miatt történő kivizsgálás során derülhet fény a férfi genetikai nemre. Hormonpótló kezeléssel a menstruáció kiváltható, és a másodlagos nemi jellegek fejlődésnek indulnak.

 

Embrionális hereregressziós szindróma: a magzati életkorban a here visszafejlődik. Ez minél később történik meg, annál férfiasabb lesz az érintett. Enyhe esetben normál férfi nemi szervek alakulnak ki, de a herék hiányoznak. Mérsékelt esetben köztes, de inkább nőies nemi szervek alakulnak ki. Súlyos esetben a klinikai kép a Swyer-szindrómához hasonlít.

 

Leydig-sejt aplázia: a Leydig-sejtek hiánya miatt nem termelődik férfi nemi hormon (tesztoszteron) a herékben, így nőies külső nemi szervek alakulnak ki, de az érintetteknek nincs méhük.

 

Klinefelter-szindróma: Klinefelter-szindrómás férfiak plusz egy X-kromoszómával rendelkeznek (47XXY). Általában magasak. A herék alulfejlettek lehetnek, a hímivarsejtképzés csökkent, szőrzetük gyér, mellük megnagyobbodott (gynecomastia).

 

Tesztoszteronhatás zavarai

A tesztoszteronszintézis veleszületett zavarai csökkent férfi nemi hormonszinthez vezethetnek a magzatban. Így a gyermek nőies vagy kevert nemi szervekkel születik. Erre gyakorlatban leírt, ismert példák az alábbi állapotok.

 

5-alfa reduktáz defektus: egy génmutáció miatt nem alakul ki a férfi nemi hormon biológiailag aktív alakja, így nőies külső nemi szervek jönnek létre, de a pubertás során jelentős mértékű férfiasodás várható.

 

Morris-szindróma: a férfi nemi hormon receptora hiányzik, így a szövetek érzéketlenek a tesztoszteronnal szemben. Az érintettek általában magas, csinos nők, normális emlőkkel. A szemérem- és a hónaljszőrzet hiányzik vagy elhanyagolható mennyiségű. Méhük nincs, nem menstruálnak. A hüvely vakon végződik. A herék a hasban vagy a lágyékcsatornában találhatóak meg, daganat alakulhat ki belőlük.

 

Részleges androgénérzéketlenség: a férfi hormon receptora nem hiányzik teljesen, így a külső nemi szervek nem teljesen nőiesek, hanem kevertek. Enyhe formában (Reifenstein-szindróma) csak mikropénisz, rejtett heréjűség, késői pubertás alakul ki.

 

Ovariális interszexualitás

Ebbe a csoportba tartoznak azok az interszexuális személyek, akik genetikailag nőneműek, tehát XX-kromoszómával rendelkeznek, külső nemi szerveik viszont különböző mértékben férfiasak, az enyhe eltéréstől egészen a teljesen férfiasnak ható külső nem szervekig.

 

A belső női nemi szervek, mint a méh, petefészek (ovarium), petevezeték, hüvely felső része normálisak. A csikló megnagyobbodhat vagy akár egészen péniszszerű is lehet (mikropénisz), a nagyajkak összeforrhatnak és herezacskóra hasonlíthatnak.

 

Az állapot leggyakrabban az adrenogenitális szindróma (másd néven: Congenitalis adrenalis hyperplasia) miatt alakul ki, melyet a magzati mellékvese enzimdefektusa és a mellékvese túltengése jellemez. Ennek során olyan hormonok kerülnek túlsúlyba a magzatban, melyeknek férfi nemi hormonra hasonlító hatásaik vannak.

 

Az állapot kialakulhat a méhlepény hormonszintézisének zavara miatt, mivel ilyenkor a magzatba nagy mennyiségű férfi nemi hormon jut át. Kialakulhat akkor is, ha az anya túl sok férfi nemi hormont termel mellékvesekéreg-daganat vagy petefészek-daganat miatt. Az anya által szedett hormonkészítmények (pl. danazol, noretidonron, etiszteron) szintén vezethetnek a gyermek interszexualitásához.

 

Ovotesztikuláris interszexualitás

Ebben az esetben beszélünk valódi kevertneműségről (régen: hermafroditizmus). Az állapot pontos kiváltó oka nem ismert. Az érintett egyén genetikailag lehet nő (XX), ritkábban férfi (XY). Mind a here, mind a petefészekre jellemző szövet kimutatható ezekben az emberekben. A külső nemi szervek kettősek, az érintettek meddők. A hereszövetet általában műtétileg el kell távolítani, mivel daganatosan átalakulhat.

 

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Szexuális egészség

Önrendelkezéshez való jog

Serdülőkor lányoknál

Serdülőkor fiúknál

KULCSSZAVAK
születési nem  |   biológiai nem  |   nemi korrekció  |   adrenogentiális szindróma  |   Klinefelter-szindróma  |   mikropénisz  |   Swyer-szindróma  |   Leydig-sejtek  |   5-alfa reduktáz defektus  |   Morris-szindróma  |   hermafroditizmus
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít