egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Kapcsolódó oldalak

A keszonbetegség vagy dekompressziós betegség egy olyan rendellenesség, mely során a vérben és a szövetekben a nagy nyomás hatására feloldódott nitrogén újra légbuborékokat képez, amikor a nyomás lecsökken. A betegség fáradtsággal, izom és ízületi fájdalommal járhat, a stroke tüneteit is utánozhatja. Főként hivatásszerűen búvárként dolgozó embereket és rekreációs búvárokat érint a betegség, ritkábban asztronautákat, nyomás nélküli repülőgépeken dolgozókat.

 

A keszonbetegség főbb tünetei

A keszonbetegség tünetei általában lassan, fokozatosan alakulnak ki attól függően, hogy milyen mérvű volt a nyomáskülönbség és mennyi ideig tartott. A búvárok 50%-nál jelennek meg a tünetek a felszínre éréstől számított 1 órán belül. Az érintettek 90%-ában 6 órán belül jelentkeznek a tünetek. Az első tünetek, melyek keszonbetegségre utalhatnak általában a következők:

 

  • fáradtság,
  • étvágytalanság,
  • fejfájás,
  • rossz közérzet.

 

A keszonbetegség kevésbé súlyos, mozgásszervi formája tipikusan csak fájdalommal jár. Az éles fájdalom általában a karok vagy a lábak, a hát ízületeiben, illetve az izmokban jelentkezik. Néha a fájdalom helyét nehéz pontosan meghatározni. A fájdalom eleinte lehet enyhe vagy itt-ott jelentkező (intermittáló), de később fokozatosan erősödhet és mozgás hatására rosszabbodhat.

 

A kevésbé gyakori tünetek közé tartozik a viszketés, foltok, kiütések megjelenése, a kar, a mellkas vagy a has duzzanata és a rendkívüli fáradtság.

 

A keszonbetegség súlyosabb formája leggyakrabban neurológiai tünetekkel jár, melyek az enyhe zsibbadástól a bénulásig terjedhetnek vagy akár halálos kimenetelű is lehet.

 

A gerincvelő érintettségének tünetei lehetnek a zsibbadás, bizsergés, gyengeségérzés a karokban, lábakban. Az enyhe gyengeség vagy bizsergés órák alatt visszafordíthatatlan bénulássá fejlődhet. Szintén előfordulhat, hogy a beteg nem tud vizelni, vagy a vizelet vagy a széklet ürítését szabályozni (inkontinencia). A has és a hátfájdalom is gyakori.

 

Az agyi érintettségre utaló tünetek közé tartozik a fejfájás, zavartság, beszédproblémák, kettős látás, az eszméletvesztés ritka. A közép és belső fül érintettségére utalhat például a súlyos szédülés, a fülzúgás és a halláskárosodás.

 

A vénákon keresztül a tüdőbe kerülő gázbuborékok köhögést, mellkasi fájdalmat és fokozatosan súlyosbodó légzési nehézséget okozhatnak. Ritkán sokk és halál is bekövetkezhet.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha saját magán vagy ismerősén a keszonbetegség tüneteit észleli, azonnal hívjon mentőt, hogy mihamarabb el tudják juttatni a beteget a legközelebbi magasnyomású kamrába.

 

A keszonbetegség kiváltó okai

A levegő főként oxigénből és nitrogénből áll. Víz alatt a búvárok a nitrogéngázt is tartalmazó sűrített levegőt ugyanolyan nyomáson lélegzik, mint amilyen a környező vízé. A mélyebb nyomáson a nitrogén oldódik és felhalmozódik a búvár szöveteiben. A felszínre emelkedés közben a külső nyomás csökken, a nitrogén ismét gáz halmazállapotú lesz és a búvár kilélegzi, amennyiben az emelkedés biztonságos ütemben történik.

 

Amikor a búvár túl gyorsan jut a felszínre, a nitrogén apró buborékokat képezhet a vérben vagy a test különböző szöveteiben, így keszonbetegséget okozva.

 

Ha egy búvár túl gyorsan emelkedik a felszínre, és közben visszatartja a lélegzetét, a nyomás csökkenése miatt a tüdő túlságosan felfújódhat. Ez a tüdő apró léghólyagocskáiban repedést okozhat, így lehetővé téve, hogy a légbuborékok közvetlenül a véráramba kerüljenek. Ezek a légbuborékok blokkolhatják különböző szervek vagy testrészek vérellátását. Ezt nevezzük gáz embóliának.

 

A keszonbetegség lehetséges szövődményei

  • Tartós idegrendszeri problémák, például bénulás.
  • Avaszkuláris/diszbárikus oszteonekrózis: a kifejezés a csontok elhalását jelenti. Különösen a váll és a csípő csontjai érintettek. Fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal járhat. Azokat érinti inkább, akik hosszú idő óta hivatásszerűen búvárkodnak.

 

A keszonbetegség diagnosztizálása

Az orvosa a tünetek jellege és a búvárkodáshoz kapcsolt megjelenésük alapján diagnosztizálja a betegséget. Az olyan képalkotó vizsgálatok, mint a CT vagy az MR, néha mutathatnak agyi vagy gerincvelői eltéréseket, azonban nem megbízhatóak. A hiperbár oxigénterápiát azonban még a CT vagy MR vizsgálat eredményeinek megérkezése előtt meg kell kezdeni, kivéve azokat az eseteket, amikor a diagnózis bizonytalan vagy a búvár állapota stabil. Az MR kimutathatja a diszbárikus oszteonekrózist (csontelhalás).

 

A keszonbetegség kezelése

Ha egy búvár keszonbetegségre gyanús, már a helyszínen a mentők kiérkezéséig le kell fektetni és mihamarabb oxigént adni neki, ha rendelkezésre áll.

 

A keszonbetegség kezeléséhez hiperbár oxigénterápiát használnak vagyis egy túlnyomásos kamrában a beteg 100%-ban oxigént lélegzik be túlnyomás mellett. A hiperbár oxigénterápia összenyomja a buborékokat, növeli a nitrogén eltávolításának sebességét a testből, csökkenti a buborékok által okozott gyulladást, javítja a szövetek oxigénellátottságát.

 

Fontos, hogy a terápia alatt sokat pihenjen és sok folyadékot fogyasszon. Az alkoholt kerülje, mivel kiszáradást okozhat.

 

A keszonbetegség megelőzése

  • Használjon dekompressziós táblázatot akkor is, ha a búvárkodást segítő számítógép programokat használ. Lassan emelkedjen és a megfelelő időközönként álljon meg.
  • Csak akkor merüljön, ha jól érzi magát.
  • Ne merüljön, ha köhög vagy megfázott.
  • Igyon sok folyadékot a merülés előtt és után.
  • Ismerje jól a búvárfelszerelését és tartsa karban.
  • A merülés után kerülje a megerőltető testmozgást és a mértéktelen alkoholfogyasztást.
  • A merülések között ideális esetben legalább 2 óra teljen el.
  • Merülés után legalább 24 óráig ne üljön repülőgépre és kerülje a 300 méternyi szintkülönbséget.
  • Ugyanaznap több merülés, valamint olyan merülések sorozata, melyek során a mélyben, illetve a felszínen is csak rövid időt tölt a búvár, növelik a keszonbetegség kialakulásának kockázatát.
  • A keszonbetegség terápiája után legalább 1 hónapig ne merüljön, mivel a kiújulás kockázata nagyobb ebben a periódusban.
  • Ha jelentős idegrendszeri tünetek alakultak ki a keszonbetegség kapcsán, legjobb a további merüléseket elkerülni.
KULCSSZAVAK
keszonbetegség  |   dekompressziós betegség  |   búvárbaleset  |   búvárkodás  |   gáz embólia  |   dekompressziós kamra
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít