A közel-keleti légúti szindrómát (Middle East Respiratory Syndrome, MERS) a MERS-CoV koronavírus okozza. A betegség súlyos légzési nehézséggel járhat.
A koronavírusok egyaránt képesek megbetegíteni embereket és állatokat is. Egyik fajtájuk, a SARS-CoV alakítja ki a súlyos akut légzőszervi szindrómát (Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS), a másik típusa, a SARS-CoV-2 a COVID-19 (Corova Virus Desease-19) betegséget.
A MERS-CoV a COVID-19-et okozó vírushoz képest kevésbé fertőző, azonban megbetegedés esetén a halálos kimenetel aránya sokkal magasabb.
A MERS-CoV vírust 2012-ben azonosították Szaúd-Arábiában. Eddig 2500 embert betegített meg világszerte, közülük több mint 880-an vesztették életüket a betegség következtében. A fertőzöttek mind utaztak vagy éltek a Közel-Keleten, vagy olyan emberrel kerültek szoros kontaktusba, aki erről a vidékről jött. 2020-ban 45 esetet regisztráltak.
A közel-keleti légúti szindróma főbb tünetei
A MERS tünetei a fertőzést követő 2-14 napon belül jelentkeznek, ez a gyakorlatban legtöbbször 5-6 nap.
A tünetek az alábbiak lehetnek:
- láz,
- köhögés,
- nehézlégzés,
- izomfájdalom,
- hasi fájdalom,
- hasmenés,
- hányinger, hányás.
A fertőzöttek közül 3-ból 1 ember belehal a betegségbe, köztük főként olyan betegek, akik egyéb társbetegséggel is rendelkeznek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a Közel-Keleten tartózkodik vagy tartózkodott, esetleg olyan személlyel került szoros kapcsolatba, aki ezen a vidéken tartózkodott, és az imént felsorolt tüneteket észleli, mihamarabb forduljon orvoshoz.
A közel-keleti légúti szindróma kiváltó okai
A MERS-t a MERS-CoV koronavírus okozza. A vírus terjedése leginkább állatról (főleg tevéről) emberre történik, ezt zoonózisnak nevezzük. A fertőzés pontos mechanizmusa egyelőre még tisztázatlan.
Az emberről emberre való terjedés csak rendkívül szoros kontaktussal mehet végbe. A fertőzött személy köhögés útján a levegőbe üríthet víruspartikulumokat. Ha a beteggel egy légtérben lévő egészséges személy ezt belélegzi, szintén megfertőződhet.
A közel-keleti légúti szindróma lehetséges szövődményei
A MERS lehetséges szövődménye lehet a tüdőgyulladás, súlyos esetben akut respiratorikus distressz szindróma (ARDS) alakulhat ki. A MERS-CoV ezenkívül veseelégtelenséget, szívburokgyulladást, disszeminált intravaszkuláris koagulációt (DIC) is okozhat. Legsúlyosabb esetben halálhoz is vezethet.
A közel-keleti légúti szindróma diagnosztizálása
A MERS diagnosztizálását a garatból, illetve a tüdőből nyert mintából végzik.
A közel-keleti légúti szindróma kezelése
A MERS-nek specifikus terápiája, a betegséget megelőző vakcina egyelőre még nem ismert. Az időben elkezdett szakszerű egészségügyi ellátás azonban javíthatja a betegség kimenetelét. Ezenkívül a tünetek enyhítésére alkalmazható fájdalomcsillapító szer, és figyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre és a pihenésre is. Súlyosabb esetben oxigénterápia vagy gépi lélegeztetés válhat szükségessé.
A közel-keleti légúti szindróma megelőzése
Amennyiben a Közel-Keletre utazik, rendszeresen mosson kezet, főleg étkezés előtt, vagy ha állattal kontaktusba került. Ha nem áll rendelkezésére szappan és víz, használjon alkoholos kézfertőtlenítőt. Fertőtlenítse gyakran azokat a felületeket, amelyeken potenciálisan jelen lehet a vírus.
Tartózkodni kell a nyers tevetej, a nem megfelelően elkészített tevehús fogyasztásától, illetve a teve vizeletével való kontaktustól. Légúti fertőzésre való hajlam esetén kerülni kell a tevékkel való találkozást a Közel-Keleten.
Utazás előtt győződjön meg utazási céljának biztonságosságáról a WHO oldalán.
Ha MERS-re utaló tüneteket észlel magán, izolálja el magát, és kerülje a többi emberrel való kontaktust. Tüsszentés, köhögés esetén ügyeljen, hogy fedje el zsebkendővel az orrát és a száját.
