A korai serdülés (pubertas praecox) gyermekeket érintő betegség. Jellemzője, hogy a pubertás során végbemenő nemi érés és a testmagasság-növekedés korábbi életkorban jelentkezik.
A betegség hátterében legtöbbször ismeretlen eltérések állnak. Lányok esetén 8, fiúk esetén 9 éves kor előtt bekövetkező testi változás esetén beszélünk pubertas praecoxról. Kezelése során gyógyszerek segítségével próbálják késleltetni a további fejlődést, érést.
Mind a fiúk, mind a lányok esetén megkülönböztetünk valódi, centrális és inkomplett, perifériás korai serdülést, ezenfelül a lányok esetén beszélhetünk még izolált, átmeneti pubertas praecoxról is.
Serdülés
A serdülés során a testmagasság nő, a test alakja, mérete megváltozik, beindul a szőrnövekedés, valamint a szervezet reprodukciós képességre tesz szert érése során.
A korai serdülés főbb tünetei
Az alábbi tünetek utalhatnak korai serdülésre, amennyiben a lányok esetén 8, a fiúk esetén 9 éves kor előtt jelentkeznek:
- lányoknál: az emlő méretének megnagyobbodása (thelarche praecox), első menstruáció (menarche),
- fiúknál: a here és pénisz méretének növekedése, arcszőrzet megjelenése, hang mélyülése,
- szőrzet megjelenése szeméremtájon (pubarche praecox) és hónaljon,
- akne,
- felnőttes testszag.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az imént felsoroltak közül bármelyiket észleli gyermekénél, forduljon házi gyermekorvosukhoz.
A korai serdülés kiváltó okai
A normális pubertás során az agy GnRH- (növekedésihormon-termelést stimuláló hormon) termelése indítja el a serdülés folyamatát. Ez – elérve a hipofízist (az agyalapi mirigyet) – további hormonok termelődését indukálja, ami lányok esetén a petefészek ösztrogén-, fiúk esetén a here tesztoszterontermelését eredményezi. Az ösztrogén a női reproduktív szervek fejlődéséért és éréséért felel, míg a tesztoszteron a férfi reproduktív szervekért.
A korai serdülés kiváltó oka lehet centrális és perifériás eredetű.
A centrális pubertas praecoxot a hypotalamikus központ korai aktiválódása eredményezi, azonban képalkotó vizsgálatokkal legtöbbször elváltozás nem mutatható ki. Lányok esetén 8 éves korban jelentkezik a thelarche, és 9,5 éves kor előtt jelentkezik a menarche. A pubarche a mellékvese működése által szabályozott, így az nem feltétlenül jelentkezik ebben a formában.
A serdülés tehát túl korán indul, azonban a menete és a folyamat lépései szabályosan mennek végbe.
A legtöbb esetben a kivizsgálás során nem tapasztalnak semmiben eltérést, a gyermek egészséges.
Ritkább esetben az alábbi kórképek állhatnak a tünetek hátterében:
- a központi idegrendszert (agyat, gerincvelőt) érintő daganat,
- veleszületett agyi rendellenesség, pl. vízfejűség, hamartoma,
- az agyat, illetve a gerincvelőt ért besugárzás,
- az agyat, illetve a gerincvelőt ért sérülés,
- McCune–Albright-szindróma, amely egy genetikai eredetű betegség,
- kongenitális adrenális hiperplázia: a mellékvese hormontermelését befolyásoló genetikai betegség,
- hipotireózis: a pajzsmirigy által termelt hormonok csökkent mennyisége.
A perifériás pubertas praecox kialakulásában lányok esetén az ösztrogénnek, míg fiúkban a tesztoszteronnak van jelentősége.
Egyes esetekben a GnRH normál szintje mellett csak az ösztrogén- és tesztoszteronszint-változás figyelhető meg, amely a petefészek, a here, a mellékvese vagy a hipofízis zavarának tudható be.
Mind a fiúk, mind a lányok esetén az alábbi esetek alakíthatnak ki perifériás korai serdülést:
- mellékvese- vagy hipofízisdaganat, amely ösztrogén- vagy tesztoszteronképződést indukál,
- McCune–Albright-szindróma,
- ösztrogént vagy tesztoszteront tartalmazó kenőcsök vagy krémek használata,
- lányok esetén petefészekciszta, illetve daganat okozhat még korai serdülést,
- fiúk esetén tesztoszteront termelő Leydig-sejt- vagy csírasejteredetű tumorok, illetve familiáris gonadotropinfüggetlen pubertas praecox állhat még a tünetek hátterében.
Csecsemők esetén beszélhetünk még izolált, átmeneti korai thelarche pubertas praecoxról, ami annyit jelent, hogy fél- és kétéves kor között a lányokban egy fokozottabb ösztrogéntermelés eredményeként az emlő mirigyállománya megduzzadhat. További teendőt nem igényel, ha más tünet nem társul hozzá, és a csontkor is normális.
A korai serdülés rizikófaktorai
Az alábbi tényezők megléte megnövelheti az esélyét a korai serdülés kifejlődésére:
- női nem,
- afroamerikai származás,
- túlsúly,
- szexhormontartalmú krémek használata,
- egyéb, hormonháztartást befolyásoló társbetegség, pl. McCune–Albright-szindróma,
- a központi idegrendszert ért sugárzás.
A korai serdülés lehetséges szövődményei
A korai serdülés lehetséges szövődménye a kis magasság, mivel kezdetben a testmagasságuk kortársaikhoz képest nagyobb, azonban növekedésük hamarabb leáll. A korai serdülés további szövődménye lehet a testi változások okozta szociális és pszichés stressz, amely önbizalomhiányt, súlyos esetben akár depressziót is előidézhet.
A korai serdülés diagnosztizálása
A korai serdülés diagnosztizálásához az orvos felveszi a gyermek és a család részletes anamnézisét, amely során képet kap arról is, hogy előfordult-e már a családban hasonló betegség. Ezt követően fizikális vizsgálatra (testmagasságmérés, nemi szervek vizsgálata, bőrjelenségek, idegrendszeri eltérések vizsgálata), majd vérvételre kerül sor, melynek segítségével a hormonszintekről kap az orvos tájékoztatást.
A diagnózis alkotáshoz a gyermek kezéről és csuklójáról készített röntgenfelvétel is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen információt nyújt a gyermek csontja érettségi szintjének megfelelő koráról.
A centrális és perifériás eredet elkülönítésére GnRH-tesztet végeznek: a vizsgálat elején vért vesznek a gyermektől, majd GnRH-t adnak neki, és ezt követően többszöri vérvétel segítségével monitorozni tudják a hormonszintek (FSH, LH) alakulását.
Centrális eredet esetén a GnRH a hormonszintek növekedését eredményezi, míg perifériás esetben a hormonszintek nem változnak. Amennyiben a centrális eredet bizonyossá vált, MR-vizsgálatra és pajzsmirigyvizsgálatra is szükség lehet. Perifériás eredet esetén a petefészkek ultrahangos vizsgálata javasolt lányokban.
A korai serdülés kezelése
A kezelés elsődleges szempontja, hogy a gyermek normál felnőtt magasságot elérjen. A kezelés nagymértékben függ a betegséget kiváltó tényezőtől.
A centrális pubertas praecox – annak ellenére, hogy a pontos ok általában tisztázatlan – megfelelő gyógyszeres kezelés mellett eredményesen kezelhető. Ebben az esetben GnRH-analóg alkalmazása javasolt, melyet a gyermek leuprolid-acetát és triptorelin hatóanyag esetén havonta egyszer kap injekció formájában. A gyermeknek ezt a normál pubertáskor eléréséig szükséges kapnia, hiszen a legtöbb esetben a gyógyszer elhagyásától számított 16 hónap elteltével a pubertás folyamata folytatódik.
A másik megoldás histrelintartalmú implantátum beültetése, amely elkerüli a havi injekció okozta kellemetlenségeket, azonban behelyezése egy minimálisan invazív beavatkozást igényel. Az implantátum egy évig lehet a gyermek felkarjának bőre alatt, és amennyiben szükséges, évente cserélhető.
Egyéb esetben, ha a kiváltó ok egyértelmű, például, ha egy hormontermelő daganat áll a tünetek hátterében, akkor a daganat eltávolítását követően a korai pubertás nagy valószínűséggel leáll.
Fontos továbbá a szülői támogatás, hiszen a gyermek számára nagy kihívást jelent a korai pubertás megélése mind pszichésen, mind fizikálisan. Amennyiben azt érzi, hogy nem boldogulnak ezzel a feladattal, bátran forduljon szakemberhez (pszichológus, pszichiáter).
A korai serdülés megelőzése
A korai serdülés kialakulásában szerepet játszó tényezők egy részét nem tudjuk befolyásolni. Amit tehetünk: törekedjünk arra, hogy gyermekünk testsúlya egészséges határok között legyen, illetve kerüljük az ösztrogén- vagy tesztoszterontartalmú krémek használatát.
