A kancsalság (strabizmus) a szemtengely ferdülésének eredménye, amely általában gyermekkorban kezdődik. Kancsalság esetén a két szem különböző irányba tekint, nézővonalaik a távolba tekintve nem párhuzamosak, hanem szöget zárnak be. Nem pusztán szépséghibáról van szó, mert ennél a szembetegségnél kettős látás alakul ki. Ha nem kezelik időben, a gyermeknek nem lesz térlátása, a kancsalító szem nem tanul meg látni, végérvényesen tompalátás alakul ki.
Ha a szemek nem állnak párhuzamosan, a két szemből különböző képek érkeznek az agyba, amely nem képes azokat egyesíteni, emiatt kettős látás (diplopia) alakul ki. Ennek elkerülése érdekében az agy elnyomja az elhajló szem által küldött képet, így az érintett szemben fokozatosan megszűnik a látás. Mivel a másik szem önmagában csak kétdimenziós képet tud előállítani, megszűnik a térlátás.
Az érintett szem általában befelé (konvergáló kancsalság) vagy kifelé (divergáló kancsalság) fordul, ritkábban felfelé vagy lefelé (vertikális kancsalság). Az eltérő nézővonalú szemet kancsalító, a másikat fixáló szemnek nevezzük. A nézővonalak által bezárt szög a kancsalsági szög. A jelenség fennállhat folyamatosan, de lehet átmeneti jellegű is.
A kancsalság tünetei, formái
A kancsalságnak egyértelmű látható jele van: a két szem más-más irányba néz.
Beszélhetünk:
- Rejtett kancsalságról, amikor a két szem kizárólag fixálás esetén tekint egy irányba. Nyugalmi helyzetben (pl. a szem eltakarásakor, alváskor, sötétben) nem párhuzamos. A kisfokú eltérés nem kóros, nem szükséges kezelni, ha nagyfokú, akkor mindenképpen ellátást igényel, mert szemfáradást okoz: a beteg pl. olvasáskor hamar elfárad, összefutnak a betűk, akár fejfájása is lehet. Kezelése történhet szemüveggel vagy műtéttel.
- Valódi kancsalságról beszélünk, ha a szemek egyáltalán nem tudnak egy irányba tekinteni. Ebben az esetben a kancsalítás jól látható, nincs térlátás.
A kancsalságnak két fő formáját különböztetjük meg:
- kísérő kancsalság: az egyik szem változatlan kancsalsági szöggel követi a másikat minden tekintési irányban. Kisgyermekkorban keletkezik, 95%-ban kovergens, és oka hypermetropia. A kísérő kancsalság nagyobb jelentőségű, mert ez okozhatja a gyermekek tompalátásának döntő hányadát.
- bénulásos kancsalság: a kancsalsági szög változó.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a gyermek dörzsöli a szemét, hunyorog, becsukja, letakarja az egyik szemét, vagy bántja a fény, ezek a tünetek kancsalságra utalhatnak, és ha láthatóan nem párhuzamos a szemtengely szemből nézve, mindenképpen szemész orvoshoz szükséges fordulni, mert a szembetegség kezelést igényel.
A kancsalság okai
Gyakoribb a kancsalság koraszülöttek esetében, illetve olyan családokban, ahol a rokonságban vannak szemüvegesek.
A kancsalság egyéb okai:
- fénytörési hiba, pl. távollátás,
- szemizombénulás,
- szürkehályog,
- retinoblastoma,
- üvegtesti vérzés,
- agyvérzés,
- központi idegrendszeri vírusfertőzés,
- központi idegrendszeri sérülés,
- daganat,
- fejlődési rendellenesség stb.
A kancsalság szövődményei, következményei
A kancsalság miatt nem alakul ki a térlátás, és a kancsalító szem tompalátóvá válhat megfelelő kezelés nélkül. A tompalátás végleges állapot, a későbbiekben nem – vagy csak minimálisan –korrigálható.
A kancsalság diagnosztizálása
Kancsalság esetén a szemész szakorvos számos vizsgálatot elvégez a kancsalság kimutatására és a kancsalsági szög meghatározására. Lényeges a kórtörténet felvétele, a születés körülményei, a családban előforduló szembetegségek, fénytörési hibák feltérképezése.
Takarási próbát használnak a rejtett és valódi kancsalság elkülönítésére. Az egyszemes takarási próba során a szemész szakorvos megfigyeli, hogy az egyik, majd a másik szem letakarását követően elmozdul-e a szem valamilyen irányba, végez-e beállító mozgást. Csecsemők esetében színes fényforrással diagnosztizál az orvos, és figyeli a takarás hatását. Hároméves kortól a látásélesség vizsgálata színes képekkel, elforgatott E betűkkel, villákkal elvégezhető a szemeken. Szemizombénulás esetén szükség lehet koponya-CT-re, MRI-re, neurológiai vizsgálatra egyéb térszűkítő folyamatok (pl. vérzés, daganat) kizárása érdekében.
A kancsalsági szög mérésére több módszer is létezik: Maddox-féle korong és tangens skála, synoptophor, hasábtakarásos módszer. A kancsalság első észlelésekor mért szög nem tekinthető véglegesnek, a vizsgálatokat többször el kell végezni.
A kancsalság kezelése
A kancsalság felfedezése után az első és legfontosabb feladat a fénytörés meghatározása és a teljesen javító szemüveg rendelése. A tompalátás kezelése a fénytörési hiba korrekciójával (szemüveg), valamint a jól látó szem tartós lezárásával (ún. okklúzió) történik azért, hogy a kancsal és gyengén látó szem visszanyerje látásélességét. A folyamatos zárás hetente 6,5 napig tart mindaddig, amíg a látás teljessé nem válik, illetve tovább nem javul. A zárás abbahagyása után a visszaesés elkerülésére részidős takarás alkalmazása javasolt.
A tompalátás kezelését a betegség kórismézését követően a lehető leghamarabb el kell kezdeni, mert a látásjavulás esélye folyamatosan csökken. A gyermekkori kancsalsági amblyopia 3 éves kor alatt jó hatásfokkal javítható, azonban a látásjavulás prognózisa életévenként kb. 10%-kal csökken.
A térlátás kialakulásában segít a szemtorna. Nagyon fontos, hogy a gyermek a szemüvegét egész nap használja, és a szülő ne engedje levenni akár 1-2 órára sem. A gyógyítás sokszor éveket vesz igénybe, ami talán megterhelőbb a szülőnek, mint a gyermeknek. A kezelés sikeressége nagyban függ a szülő megfelelő felvilágosításától és az orvos–szülő kapcsolattól.
Fontos tudatosítani a szülőkben, hogy a tompalátás alig különbözik a félszeműségtől. A gyermek tompalátó szeme gyógyíthatatlan lesz, és a jövőre nézve kizárhatja magát minden olyan foglalkozásból, amelyben kétszemű (binocularis) látás szükséges. A rejtett kancsalságot – amennyiben tünetmentes – nem szükséges kezelni. Homályos látás, fejfájásos panaszok esetében hasábos (prismas) szemüveget írnak fel.
Kancsalság műtéti kezelése gyermekeknél
Ha a kezelések ellenére a két szem nézővonala nem válik párhuzamossá, a kancsalsági szög megszüntetése érdekében sebészi beavatkozás lehet javasolt. A műtétet célszerű még iskoláskor előtt elvégezni azért, hogy az iskolakezdés idejére a gyermek szemének működése a legkedvezőbb helyzetbe kerüljön. A műtétet a külső szemizmokon végzik a kancsalság irányába ható izom működésének gyengítése, illetve az ellenkező izom erősítése céljából.
Olykor mindkét szem műtétje szükségessé válhat, nagy kancsalsági szög esetén gyakran több ülésben végzik a műtétet. A műtétet általános érzéstelenítésben (altatás) végzik, időtartama kevesebb mint egy óra.
Műtéti kezelés felnőtteknél
A kancsalságellenes műtétek felnőttek esetében kozmetikai beavatkozások, a látásélesség már nem befolyásolható takarással. A műtét helyi érzéstelenítésben történik, időtartama 30-40 perc. Az orvos apró bemetszést ejt a kötőhártyán (konjunktíván), és apró felszívódó öltések segítségével újra rögzíti a szemizmokat, feszesebbé vagy lazábbá teszi őket, mint korábban. A műtét kockázata, hogy gyakran kettős képlátás alakul ki, és pontos párhuzamos szemállás általában nem kialakítható. Műtéti szövődmény lehet fájdalom, vérzés, fertőzés, hegesedés.
Mit tehet kancsalság esetén?
Kancsalság esetén érdemes mihamarabb szemész szakorvoshoz fordulni, mert az időben elkezdett takarás megelőzi az irreverzibilis tompalátás kialakulását. Fontos az ellenőrző vizsgálatokon való részvétel. Ügyeljen arra, hogy gyermeke megbízhatóan viselje szemüvegét, és ne lessen ki alóla a letakart oldalon.
Ha a beteg szemészeti korrekciós műtéten esett át, néhány napig előfordulhat fájdalom, amely fájdalomcsillapító szerekkel csökkenthető. Ha nem enyhül a fájdalom, a beavatkozást elvégző szakorvoshoz javasolt fordulni. A műtét után a gyermek folytathatja mindennapos aktivitását, akár olvashat is, de a sporttevékenységet körülbelül egy hónapig fel kell függeszteni. A műtét után néhány napig nem javasolt a hajmosás, homokozóban játszás.
A varratok felszívódásának ideje körülbelül 6 hét, ez idő alatt a szem viszkethet, a dörzsölést kerülni kell. A beavatkozás után egy hét elteltével javasolt az óvodába vagy iskolába, illetve munkahelyre való visszatérés.
A kancsalság megelőzése
A megelőzés óvodáskor előtt hatékony, azaz a korai szemvizsgálat és szemészeti szűrés rendkívül fontos. A gyermek szeme 3 éves korig fejlődik a legintenzívebben, ezért fontos, hogy a védőnők és gyermekorvosok is szűrjék a kancsalságot, a szülők is észlelhetik, ha figyelik a gyermek szemét játék közben fixáláskor, vagy „kukucs játékot” játszanak vele váltott takarással.
Későbbi életkorban már jóval nehezebb a betegség kezelése, ezért érdemes mihamarabb szemészorvoshoz vinni a gyermeket gyanú esetén.
