egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

 A lélektani válság (krízis) olyan heveny, sürgős beavatkozást igénylő állapot, amely magától vagy a megfelelő beavatkozás következtében behatárolt időn belül megoldódik.

 

A görög eredetű krízis szó válságot, fordulópontot, stresszel teli változást, illetve annak lehetőségét jelenti. A krízis olyan állapot, amelyben az egyén kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, és – mivel sem elkerülni, sem elhárítani nem képes azokat – az így létrejött fenyegetettség miatti aggodalom központi lelki problémát jelent számára.

 

Lélektani válság negatív esemény hatására, illetve az életszakaszok közötti átmenet idején is kialakulhat.

 

A krízis alábbi fajtáit különböztetjük meg:

 

  • Véletlenszerű (akcidentális) krízis: hirtelen, sorscsapásszerűen jelentkező esemény (baleset, gyász, súlyos betegség, válás, munkahely elvesztése stb.) hatására az érintett személy elveszti a lelki egyensúlyát.
  • Fejlődési (normatív) krízis: az életszakaszok váltásakor, illetve új életszakasz (serdülőkor, házasodás, gyermek születése, változókor, nyugdíjba vonulás stb.) kezdetekor az egyén újfajta élethelyzetben találja magát, a korábbiaktól eltérő problémákra kell megoldást találnia, fokozottan érzékennyé válik.
  • Krízismátrix: a véletlenszerű és a fejlődési krízis párhuzamos megléte. A valamely két életszakasz közötti átmenet idején megjelenő negatív eseménnyel (lásd feljebb) való megküzdés komoly lelki terhelést jelent az érintett személy számára.

 

A krízis főbb tünetei

A lelki válság tünetei hasonlítanak a pánikbetegség és egyéb lelki zavarok tüneteire. Az érintett személy torokszorítást, „gombócot” érezhet a torkában, fokozottan izzadhat, „szívdobogásérzést” tapasztalhat (palpitáció), hasmenés és/vagy hányás is felléphet, alvászavar gyötörheti.

 

Lehet étvágytalan, vagy éppen fordítva, nyugtalanságát, szorongását túlevéssel próbálja ellensúlyozni. Hangulata ingadozó, gyakran tör rá a sírás, érzelmileg labilis. Érdeklődése a környezete és a világ dolgai iránt csökken. Nehézkessé válik számára a koncentráció, ami akadályozza a munkájában vagy a tanulásban.

 

Gyengének, fásultnak érezheti magát, máskor viszont türelmetlenné, lobbanékonnyá válhat, akár agresszív megnyilvánulásai is lehetnek.

 

Mikor forduljon szakemberhez?

Ha úgy érzi, képtelen kilábalni egy adott élethelyzetből, kérje szakember, pszichológus vagy pszichiáter segítségét. Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt beutaló nélkül felkeresheti.

 

Ha nem mer, vagy nem akar személyesen szakemberhez fordulni, hívja valamelyik telefonos lelkisegély-szolgálatot.

 

Az éjjel-nappal ingyenesen hívható Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon érhető el. Ha öngyilkossági gondolatok fogalmazódnak meg a fejében, sürgősen keresse fel a legközelebbi szakembert, vagy hívja a lelkielsősegély-szolgálatot!

 

A LESZ munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak. A Magyarországon működő egyéb lelkisegély-szolgálatok elérhetőségei külön cikkben találhatók.

 

A krízis szövődményei

A krízis kimenetele nagyban függ attól, hogy az egyén hogyan gondolkodik a negatív eseményekről és önmagáról (lásd még: stressztűrő képesség), illetve milyen tapasztalatokkal rendelkezik a korábban megélt lelki válságo(ka)t illetően. Ha az érintett személy nem tudott maradéktalanul megküzdeni egy korábbi krízissel, fennáll a veszélye, hogy a következő esetet még nehezebben fogja megélni.

 

Kedvezőtlen esetben a krízis többször megismétlődhet, és ennek következtében különféle lelki zavarok – depresszió, pszichózis, szerfüggőség – alakulhatnak ki. A kezeletlen, állandósuló lelki gondok önpusztító magatartáshoz vezethetnek, és jelentősen növelik az öngyilkosság kockázatát.

 

A krízis kezelése

A krízis felismerése és elsődleges ellátása azon a helyszínen kezdődik, ahol a beteg először kér segítséget: pszichiátriai gondozóban, pszichoterápiás szakrendelőben, háziorvosi rendelőben, pszichiátriai osztályon vagy akár nem egészségügyi (például szociális vagy oktatási) intézményben is. Hatékony segítséget nyújthatnak továbbá a segélyhívó telefonszolgálatok, egyházi intézmények, karitatív és más civil szervezetek is.

 

Az öngyilkossági krízisállapot ellátásában az ún. krízisintervenció jelenti a hatékony megoldást, ami lelki elsősegély nyújtását és sürgősségi, életmentő beavatkozást foglal magában (lásd még: Sürgősségi pszichiátria). Emellett az aktuális helyzet megoldásán túlmenően a jövőre is irányul, mivel arra törekszik, hogy az érintett személyt felkészítse a későbbiekben adódó, hasonló helyzetekkel való megküzdésre.

 

Mit tehet krízis esetén?

Teljesen természetes, hogy a változás, különösen a sorsfordító események sok érzelmet (gyász, szomorúság, ingerültség stb.) kiváltanak bennünk. Ne rejtse el az érzelmeit. Próbálja őket tudatosítani, ne ignorálja őket. Ha nagyon elárasztottnak érzi magát, írja le az érzéseit, vagy ossza meg a gondját valamely családtagjával vagy barátjával, akiben megbízik. Forduljon bizalommal a háziorvosához, aki olyan szakemberhez fogja irányítani, aki segíthet problémája megoldásában. A szakemberrel folytatott beszélgetések rá fogják vezetni, hogyan tudja pozitív irányban befolyásolni a hangulatát, és mit tehet azért, hogy jobban érezze magát.

 

Ha úgy érzi, hogy sírnia kell, akkor sírjon. A sírással ugyanis levezethető a feszültség.

 

Mindemellett fontos, hogy maradjon aktív mind a munkájában, mind a mindennapi tevékenységében, ugyanis a napi teendők segítenek elterelni a gondolatait az aggodalmairól. Térjen vissza kedvelt szabadidős foglalatosságához, sajátítson el relaxációs technikákat, jógázzon, meditáljon.

 

Ne zárkózzon be, igyekezzen fenntartani korábbi társas kapcsolatait, hiszen egy őszinte baráti beszélgetés kilendítheti a kilátástalannak vélt helyzetéből.

 

Fordítson gondot az egészséges táplálkozásra, kerülje az alkoholfogyasztást, ne hanyagolja el a személyi higiénét, aludjon eleget, és rendszeresen végezzen testmozgást. A mozgásnak igazoltan kedvező hatása van a lelkiállapotra is (lásd még: Testmozgás és mentális egészség).

 

Vezessen arról naplót, hogy mit szeretne elérni minden egyes nap. Fókuszáljon a pozitív dolgokra, amiket megtehet. Lépjen hátrébb, reflektáljon, és keretezze át a helyzetet. Ahelyett, hogy a jövőn rágódna, azonosítsa, mi áll most az irányítása alatt, és gondolja át, hogyan tud alkalmazkodni az adott helyzethez.

 

Legyen türelmes, adjon önmagának időt. Egy új élethelyzet először mindig kaotikusnak tűnhet, ám idővel rendeződik. Ismert jelenség az ún. poszttraumás növekedés, ami azt jelenti, hogy valamely súlyosan megrázó életesemény megélése és az azzal való megküzdés fejlődést eredményez az egyén személyiségében. A megélt szenvedés olyan, a korábbiaktól eltérő gondolkodásmódra, a berögzült értékrend megváltoztatására sarkallja az érintett személyt, ami nemcsak a válságból való kilábalásban segíti, hanem az előnyére is válik, hogy pozitív irányban legyen képes elmozdítani az életútját.

 

KULCSSZAVAK
krízis  |   válság  |   stressz  |   lelki probléma  |   negatív esemény  |   szorongás  |   depresszió  |   pánik  |   alvászavar  |   hangulatingadozás  |   lelki segély  |   trauma  |   poszttraumás növekedés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít