egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Érdekes összefüggésre hívta fel nemrégiben a figyelmet Shawnda A. Morrison kanadai élettanász, aki rámutatott, hogy a globális felmelegedés ellen megtett intézkedések sorából egyelőre hiányzik a gyermekek edzettségi szintjének fokozása.

 

De vajon mi köze van a kettőnek egymáshoz? Nagyon is sok.

 

Globális felmelegedés: sötét jövőkép

Igencsak sötét jövőképet fest elénk négy-ötévente frissített jelentésében az ENSZ tanácsadó testülete. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2014-ben kiadott jelentése szerint a felszíni átlagközéphőmérséklet 2 fokos növekedése esetén 10 centiméterrel emelkedne a tengerszint 2100-ra, ami több tízmillió ember lakóhelyét árasztaná el. Már 1,5 fokos emelkedés esetén is az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válására és az élelmiszerbiztonság drasztikus hanyatlására kellene számítani. 2050-re 350 millió ember lenne kitéve a magas hőmérséklet okozta egészségkárosodás (hőstressz) veszélyének.

 

A felmelegedés és annak következményei sok millió ember halálát okozhatják. Az IPCC 2018-ban kiadott újabb jelentése szerint biztosra vehető, hogy a globális átlagos felszínközeli hőmérséklet emelkedésével a XXI. század végére a meleg szélsőségek még gyakoribbá válnak, és nagyon valószínű, hogy a hőhullámok egyre gyakrabban és tartósabban fordulnak elő. Miközben világszerte a globális felmelegedés jeleit észleljük, gyermekeink egészségi állapota rosszabb, mint valaha volt. Annak érdekében, hogy szervezetük képes legyen alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez, és kompenzálni az egyre nagyobb méreteket öltő forróságot, elengedhetetlen, hogy az eddiginél jóval többet mozogjanak – szögezte le Shwanda A. Morrison.

 

A tudós úgy véli, hogy az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) meghatározása szerinti egészség – vagyis a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya – elérése és megőrzése mind nagyobb kihívást jelent korunk embere számára. Feltételezése azon a megfigyelésen alapszik, hogy miközben Földünk egyre inkább felforrósodik, a gyermekek edzettségi szintje fokozatosan romlik, és a túlsúllyal élők egyre nagyobb arányt képviselnek ebben a korosztályban.

 

Szerinte azért módfelett aggasztó ez a jelenség, mert a klímaváltozás mindinkább növeli az újfajta kórokozók felbukkanásának és újabb járványok kitörésének valószínűségét. Minden egyes járvány a COVID-19 pandémia során meghozott intézkedésekhez hasonló kormányzati utasításokat – például az otthon maradás elrendelését – tehet szükségessé. Az elszigeteltség következtében az egészségi állapotuk miatt amúgy is sérülékeny csoportok – így például a túlsúlyos kamasz gyermekek – még kevesebbet tudnak mozogni, és egyre inkább ki lesznek téve a hőstressz veszélyének.

 

A puzzle utolsó darabkája

Fel kell készülnünk arra – figyelmeztet Shawnda A. Morrison –, hogy a COVID-19 járványt számos hasonló esemény követheti. A tudósok már a pandémia első szakaszában meghúzták a vészharangot, és jelezték, hogy a bezártság és az annak velejárójaként fokozódó mozgásszegény életmód negatív hatást gyakorolhat a gyermekek egészségi állapotára.

 

A szerző hivatkozik a Ljubljanai Egyetem Sport Tanszék kutatóinak 2020-ban közzétett tanulmányára, amely – a WHO ajánlásaival összhangban – napi 60 percnyi fizikai aktivitást javasol mind a gyermekek, mind a felnőttek számára az egészség megőrzése és a váz- és izomrendszer erejének megtartása érdekében. Ez az ajánlás különösen megszívlelendő annak tükrében, hogy korunk gyermekeinek edzettségi szintje 30 százalékkal alacsonyabb, mint amilyennel szüleik rendelkeztek gyermekkorukban. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a gyermekek sokkal kevesebbet mozognak, mint gyermekként a felmenőik, és a COVID-19 világjárvány miatt meghozott korlátozó intézkedések tovább rontották a helyzetet.

 

Shawnda A. Morrison tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a globális felmelegedés negatív hatásaihoz a későbbiekben könnyebben tudnak alkalmazkodni azok a gyermekek, akiknek a szülei lehetőséget biztosítanak a szabadban történő játékra és sportolásra. A szerző hangsúlyozza a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges alvásmennyiség – életkortól és egyéb eltérésektől függően napi kb. 8–12 óra – jelentőségét is. „Az edzettségi szint az egészségi állapot egyik legfontosabb fokmérője” – mutat rá a kutató. Mint fogalmaz, a „puzzle utolsó darabkáját” a mozgáskultúra jelenti, amit fizikai, gondolkodásbeli, érzelmi és társadalmi szinten is fejleszteni kell annak érdekében, hogy a gyermekek egész életükben fizikailag aktívak maradjanak, és örömüket leljék a mozgásban.

 

Kapcsolódó cikk: Gyermekek egészségfejlesztése és a klímaváltozás

KULCSSZAVAK
globális felmelegedés  |   átlagos középhőmérséklet  |   környezet  |   hőstressz  |   fizikai aktivitás  |   testmozgás  |   edzettség  |   alkalmazkodás  |   járvány  |   pandémia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít