A koleszterin az emberi test számára elengedhetetlen, zsírszerű vegyület, amit a szervezet termel, de bizonyos élelmiszerekben is megtalálható. Szükség van rá például a sejtfal felépítéséhez és egyes hormonok előállításához is.
A testben jelen lévő koleszterin nagyjából háromnegyedét a máj állítja elő, a fennmaradó rész az elfogyasztott táplálékkal kerül a vérbe. A koleszterin tartósan nagy mennyisége károsítja az ereket és növelheti a szívbetegségek, valamint a stroke kockázatát.
A „jó” és a „rossz” koleszterin
A koleszterin a vérben többnyire szállítómolekulákba, úgynevezett lipoproteinekbe csomagolva kering. A koleszterint szállító lipoproteineknek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL).
A HDL-koleszterin – „jó" koleszterin: a HDL a koleszterin visszaszállítását végzi a májba, ahol annak ártalmatlanítása történik, így a koleszterin kiürül a vénákból. Az LDL-koleszterin - „rossz” koleszterin: az LDL-koleszterin a májtól halad a perifériák felé, így felszaporodása magas koleszterinszintet okoz az artériákban.
A magas koleszterinszint kiváltó okai
Magas koleszterinszintről akkor beszélünk, ha a vérben túl sok LDL-koleszterin kering (az alsó határ 3 mmol/l), és lerakódva plakkokat képez az erek falában (érelmeszesedés). A lerakódás rontja az érfal rugalmasságát és beszűkiti az ereket, ezzel akadályozva a vér áramlását. Idővel elzárhatja az artériákat, ami vérellátási zavarokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhat.
Magas koleszterinszintet eredményez:
- zsíros ételek rendszeres fogyasztása;
- kevés testmozgás;
- túlsúly;
- dohányzás;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- genetikai hajlam: egyes esetekben családi halmozódás figyelhető meg;
- 2-es típusú cukorbetegség;
- magas vérnyomás;
- epehólyag elzáródása;
- egyes gyógyszerek: vízhajtók, immunszupresszánsok, szteroidhormonok.
A koleszterinszint mérése
A magas koleszterinszint nem okoz tüneteket, arra általában csak vérvizsgálat nyomán derül fény. Az összkoleszterin- vagy a szérumkoleszterin-vizsgálat során a HDL és az LDL vérben jelenlévő mennyiségét, illetve egymáshoz viszonyított arányát mérik. Ha a vizsgálat megfelelő koleszterinértéket mutat, úgy azt elegendő néhány évente megismételni. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint az alacsony koleszterinszint – a magassal ellentétben – nem hordoz egészségügyi kockázatot.
A koleszterinszint csökkentése
A vér magas koleszterinszintje megfelelő táplálkozással, életmódváltoztatással, illetve gyógyszeres úton is csökkenthető.
Kerülendők a magas telített zsírtartalmú ételek, így például:
- zsíros húsok;
- sütemények, kekszek;
- vaj, magas zsírtartalmú tejtermékek;
- kókusz- vagy pálmaolaj-tartalmú élelmiszerek.
Ajánlott viszont:
- a magas rosttartalmú ételek fogyasztása;
- növényi szterolok – fitoszterolok (búzacsíraolaj, szezámolaj, kukoricacsíra-olaj, olívaolaj) – fogyasztása (ezek ellensúlyozzák a vér magas koleszterinszintjét azáltal, hogy részlegesen blokkolják a koleszterin bélből történő felszívódását);
- a fizikai aktivitás növelése;
- a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása;
- B3-vitamin (niacin) fogyasztása, ami kiemelten jó hatással van a koleszterinszintre.
Amennyiben az életmódbeli változtatások nem vezetnek a koleszterinszint csökkenéséhez, az orvos gyógyszert írhat fel. Ezek főbb fajtái: a sztatinok, a fibrátok, a koleszterinfelszívódást gátlók és az ioncserélők.
A koleszterinszint normalizálódása nem indokolja az életmódváltás vagy a gyógyszerszedés felfüggesztését. A normál koleszterinszintet lehetőleg élethosszig fenn kell tartani a szív-érrendszeri szövődmények és betegségek megelőzése érdekében.
