egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A köszvény (arthritis urica) – népies nevén csúz – olyan anyagcsere-betegség, amelyben a szervezet egyik természetes anyagcsere-végterméke, a húgysav felszaporodik a vérben, és kristályok formájában kicsapódik az ízületekben, heveny, majd idült gyulladást okozva.

 

A betegség leggyakrabban 30-60 éves férfiak körében jelentkezik, de nőknél is előfordulhat, főként a változókor időszakában.

 

A köszvény főbb tünetei

A köszvény tünetei általában hirtelen alakulnak ki. A köszvényes roham leggyakrabban éjszaka jelentkezik, amikor a beteg arra ébred, hogy a nagylábujja forró és fájdalmas (podagra). A roham a boka, a térd, a csukló, a könyök és a kéz kisízületeiben, de ritka esetben még a fülben is felléphet. Az első 4-12 órában az ízületi fájdalom olyan súlyos lehet, hogy még az ágynemű vagy ruha érintésének elviselése is nehéz a beteg számára. Az ízület megduzzad, felette a bőr vörös-lilás színezetűvé, meleg tapintatúvá válik. A heveny köszvényes roham általános tünete lehet a láz, hidegrázás, rossz közérzet és heves szívverés. Jellemző, hogy a rohamot húsokban gazdag étkezés, alkoholfogyasztás vagy vízhajtó szedése provokálja. A roham néhány nap vagy hét alatt elmúlik, a tünetek fokozatosan megszűnnek, az ízület általában nem károsodik és a beteg hónapokig, akár évekig panaszmentes lehet.

 

Kezeletlen betegség esetén a rohamok mind gyakoribbá és hosszabbá válnak, és a gyulladás egyre több ízületben jelentkezik. A súlyos, idült köszvényben az állandó, alacsony szintű gyulladás jellemző, a heveny tünetek háttérbe szorulnak. Ebben a fázisban a húgysav (mononátrium-urát) kristályok kicsapódnak a bőr alatti kötőszövetben, és testszerte ártalmatlan bőr alatti csomókká (tophus) alakulnak.  Leggyakrabban a fülkagylón, a könyök és az Achilles-ín környékén jelennek meg a csomók, felettük a bőr ki is fekélyesedhet. Az idült köszvény az ízületek károsodásával, pusztulásával jár. Előrehaladott esetben veseérintettség is kialakulhat, ami a veseműködés károsodásával, vesekövességgel és visszatérő vesemedence-gyulladással jár.

 

A betegséget megelőző állapotot hyperuricaemiának nevezzük. Ilyenkor a vér húgysavszintje megemelkedik, de egyéb tünetek még nem észlelhetők. Az első roham a betegség második szakaszában (heveny köszvény) jelentkezik. A harmadik szakaszban a gyulladás egyre több ízületre terjed, majd a negyedik szakaszban kialakul az idült tophusos köszvény.

 

A köszvény könnyen összetéveszthető az ún. álköszvénnyel, amelynek tünetei elsősorban a viszonylag nagyobb ízületekben (például térd, csukló) észlelhetők, a köszvényhez képest kevésbé súlyos rohamokban jelentkező vagy idült fájdalom és/vagy merevség formájában.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel háziorvosát, vagy a lakóhelye szerint illetékes reumatológiai szakrendelést, ha ízületi fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt tapasztal. Haladéktalanul tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben az ízületi fájdalom rosszabbodik, magas láz, étvágytalanság vagy rossz közérzet lép fel.

 

A köszvény kiváltó/lehetséges okai

A köszvényt a húgysavkristályok vérben való felszaporodása, majd kicsapódása okozza az ízületekben. A lerakódó húgysav aktiválja az immunrendszert, ami gyulladás kialakulásához vezet. A húgysav a purin nevű vegyületek lebontási terméke. A purin a fehérjetartalmú élelmiszerek (például húsok, halak, belsőségek) fogyasztásával kerül a szervezetbe, de purin vegyületek keletkezhetnek a sejtek lebontása során is. A húgysav főként a veséken, kisebb részben a bélrendszeren keresztül ürül ki a szervezetből.

 

A húgysavszint megemelkedhet a vérben, ha a vese nem működik megfelelően, és így nem tudja kiválasztani a húgysavat, vagy ha egyszerre túl sok húgysav keletkezik a lebontási folyamat során. A húgysavszint tartós megemelkedése a vérben (hyperuricaemia) a köszvény előszobája lehet, de önmagában nem azonos a köszvénnyel, és nem minden esetben vezet köszvényhez. Hátterében állhat örökletes anyagcserezavar (elsődleges köszvény), vagy a húgysav fokozott termelődése, illetve csökkent kiürülése (másodlagos köszvény).

 

A köszvény kockázati tényezői közé tartozik az idősebb kor, a férfi nem, az elhízás, nőknél a menopauza, a mozgásszegény életmód és a koleszterin magas szintje a vérben. Fokozhatja a betegségre való hajlamot a mértéktelen alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás (sok vörös hús, belsőség és tenger gyümölcse fogyasztása), valamint a böjtölés (ld. még A böjt fajtái és élettani hatásai). Az arra hajlamos egyénekben rohamot válthat ki helyi hideghatás, sérülés, műtét és oltás. Bizonyos idült betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, vesebetegség, kiterjedt gyomor-bélrendszeri betegségek, limfóma, leukémia, pikkelysömör, szarkoidózis) megléte, egyes gyógyszerek (vizelethajtók, vérnyomáscsökkentő szerek, ciklosporin és acetilszalicilsav) szedése, az ólommérgezés és a kemoterápia szintén növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

 

Az álköszvényt a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristályok lerakódása okozza. Kialakulására hajlamosíthat a mellékpajzsmirigy túlműködése, a vas magas szöveti szintje (haemocromatosis) és a magnézium alacsony szintje a vérben (hypomagnesemia).

 

A köszvény szövődményei

A köszvény során ismétlődő ízületi gyulladások az ízületek károsodásához, az ízületi porc kopásához és leépüléséhez (arthrosis) vezetnek. 

 

A húgysav tartósan emelkedett szintje a vérben fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Emellett a hyperuricaemia és a köszvény fokozza a stroke, az érszűkület (ld. még Perifériás érbetegség), a magas vérnyomás, a veseelégtelenség, valamint a nem alkoholos májbetegség kockázatát is. A lerakódott húgysavkristályok közvetlen módon is károsítják a vesét, és növelik a vesekő kialakulásának kockázatát.

 

A köszvény diagnosztizálása

A köszvény kivizsgálása járóbeteg reumatológiai szakrendelés keretében történik. A kórisme felállítása a beteg kikérdezésén (kórelőzmény felvétele), a fizikális vizsgálaton és a mononátrium-urát kristályok jelenlétének kimutatásán alapszik. Ez utóbbi az ízületből vékony tűvel kinyert folyadékminta mikroszkópos vizsgálatával történik. A magas húgysavszint a vér laboratóriumi vizsgálatával igazolható, az ízületi károsodás mértéke röntgenvizsgálattal követhető. Képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MR) a kristálylerakódás és a tophusképződés is kimutatható, sőt a tophusok mérete is követhető. Az ízületi hártya gyulladása (synovitis) ultrahang- vagy MR-vizsgálattal mutatható ki.

 

A köszvény kezelése

A köszvényes betegek ellátása számos szakma (családorvos, reumatológus, belgyógyász, anyagcsere-szakember, nefrológus) együttműködését igényli. A betegek gondozása során speciálisan képzett szakdolgozók (szakasszisztens, dietetikus, gyógytornász, szociális munkás) közreműködése is szükséges.

 

A köszvény kezelésének alappilléreit a heveny roham oldása, a következő roham megelőzése, a húgysavszint kontrollja, valamint az esetleges társbetegségek kezelése képezik. Ennek során a gyógyszeres, diétás és életmódbeli kezelés egyforma jelentőségű.

 

A roham tüneti kezelése a fájdalom csökkentésére irányul, ami első lépésben nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) adásával történik. A kolhicin nevű szerrel csökkenthető a gyulladásos faktorok termelődése. Súlyosabb esetben a tabletta vagy ízületi injekció formájában adott kortikoszteroid hatékonyan és biztonságosan alkalmazható. A betegség visszatérésének megakadályozása érdekében a kristályképződés gyógyszeres megelőzése, a húgysavszint meghatározott tartományban tartása szükséges. A kiváltó októl függően a húgysavképződést gátló vagy a húgysav ürítést fokozó gyógyszerek használatosak. Fontos tudni, hogy a húgysavnak élettani szerepe van a szervezet működésében: antioxidáns hatású, és bizonyos fokú védelmet nyújt egyes ideggyógyászati kórképek (például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór) ellen. Ezért a köszvény kezelése során a húgysavszint optimalizálása kívánatos.

 

Súlyos ízületi gyulladás esetén sebészi beavatkozásra is szükség lehet (protézis beültetése). A fizioterápia (masszázs, elektromos kezelés, vízi torna) enyhíti a panaszokat.

 

A köszvényben alkalmazott diétával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a magas húgysavszint szempontjából káros lehet a vörös hús, belsőségek, a tenger gyümölcsei, a sör, a tömény szeszes italok és a cukrozott, magas fruktóztartalmú üdítők nagy mennyiségű fogyasztása, ugyanakkor a purinban gazdag zöldségek nem fokozzák a hyperuricaemia és a köszvény rizikóját.

 

Mit tehet köszvény esetén?

A betegség aktív szakaszában pihentesse, polcolja fel, jegelje az érintett ízületet. Csak a kezelőorvosa által javasolt fájdalomcsillapító gyógyszereket szedje, az orvos utasítása szerinti adagban. A csalánból és zsurlóból főzött tea enyhítheti a panaszait. Túlsúly esetén törekedjen a testsúlya normalizálására, amivel kapcsolatban kérje dietetikus szakember tanácsát, mivel a drasztikus fogyókúra fokozza a purin termelődését. Ügyeljen a bőséges (napi 2,5-3 liter) folyadékbevitelre, de tartózkodjon az alkohol és a cukros üdítők fogyasztásától. Vitaminokban és nyomelemekben gazdag, szénhidrátban és zsírban szegény étrendet alakítson ki. Kerülje a magas purintartalmú húsételek (kocsonyahús, vese, velő, kagyló, hering, szardínia, élesztő, szalonna, füstölt húskészítmények, húsleves), valamint a magas gyümölcscukor-tartalmú méz fogyasztását. Iktasson be étrendjébe alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, a húsfélék közül sovány marhát, csirkét és kacsát. Végezzen rendszeresen testmozgást (például ússzon vagy kerékpározzon), lehetőleg gyógytornász szakember irányításával. A testedzés során kerülje a labdajátékokat, mert azok nagymértékben terhelik az ízületeket. Irodai munkavégzés esetén használjon kényelmes széket és megfelelő magasságú asztalt.

 

A köszvény megelőzése

Az idült köszvény kialakulása elsődlegesen a vér emelkedett húgysavszintjének csökkentésével előzhető meg, amiben a gyógyszeres kezelés mellett a diétának is fontos szerepe van. Fontos továbbá az alkoholfogyasztás csökkentése, a gyümölcscukorral édesített üdítők kerülése, szükség esetén a testsúly normalizálása, valamint a végtagok helyi lehűlésének megakadályozása. Egyes gyümölcsök, elsősorban a cseresznye, valamint kisebb mértékben a meggy, eper, málna, áfonya, szeder vörös vagy sötétkék színét az antocianin nevű antioxidáns adja, amely e hatása révén csökkenti a köszvényes gyulladást. A cseresznye rendszeres fogyasztásával csökkenthető a visszatérő köszvényes rohamok gyakorisága.

 

KULCSSZAVAK
arhritis urica  |   ízület  |   gyulladás  |   tophus  |   húgysav  |   podagra  |   hyperuricaemia  |   mononátrium-urát  |   purin  |   gyümölcscukor
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít