egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia egyik típusa. Célja, hogy segítsen felismerni és megváltoztatni azokat a berögzült gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek negatívan hatnak a mindennapokra.

 

A kognitív viselkedésterápiát pszichiáter szakorvos vagy pszichológus végezheti.

 

Az érzések, érzelmek és gondolatok erősen befolyásolják a különféle helyzetekre adott reakcióinkat, mivel nem a helyzetre magára, hanem annak ránk gyakorolt hatására reagálunk. Korábbi élmények, tapasztalatok torzítják a helyzetre adott reakciókat, azonban ezek általában nem tudatosak – szinte észrevétlenül, a tudat határán zajlanak.

 

Ha ezek az – általában teljesen hétköznapi – helyzetekre adott válaszok a személy körül lévők számára érthetetlenek, akkor szorongást, konfliktusokat okozhatnak, és negatívan befolyásolhatják az emberi kapcsolatokat és a mindennapokat. Amikor valaki megtanulja felismerni a hibásan rögzült és követett mintákat, az már jó alap ahhoz, hogy elkezdje tudatosan befolyásolni a gondolati és érzelmi világát egy pozitív, építő irányba.

 

 

A kognitív viselkedésterápia működése

A kognitív viselkedésterápia működésének lényege, hogy minden problémát öt alapvető területre bont:

  • helyzetek,
  • gondolatok,
  • érzelmek,
  • fizikai érzések,
  • tettek.  

 

A terápia azon alapszik, hogy a fent említett területek erősen összefüggnek egymással – vagyis amilyen érzést vagy gondolatot egy helyzet kivált az egyénből, annak megfelelő lesz a rá adott reakciója is. Ha a helyzet kiváltotta rögzült gondolat negatív, a reakció – akár indokolatlanul – is automatikusan negatív lesz.

 

A kognitív viselkedésterápia segítségével ezek a rögzült hibás reakciók megváltoztathatók és helyettesíthetők ösztönző, pozitív gondolatokkal.

 

Példa egy hétköznapi helyzetben hibásan rögzült gondolatmintázatra: „A barátaim nem ettek a palacsintából, amit sütöttem nekik. Biztosan szörnyű szakács vagyok.”

 

A gondolat negatív, és negatív érzelmek követik, amit aztán egy esetleges negatív tett követhet, amely a környezetben lévők számára indokolatlan, nem értelmezhető – például az illető elzárkózik a beszélgetéstől.

 

Az előbbi gondolatot a kognitív viselkedésterápia az alábbira cseréli: „Annyit érzékeltem, hogy nem ették meg a palacsintát. Lehet, hogy nem is éhesek. Igazából meg is kérdezhetném tőlük.”

 

A gondolat semleges, és nem követi esetleges negatív reakció vagy konfliktus.

  

Miben tud segíteni a kognitív viselkedésterápia? 

A kognitív viselkedésterápia széles körben alkalmazható, beleértve az alábbi mentális zavarokat:

  • depresszió,
  • evési zavarok,
  • poszttraumás stressz zavar (PTSD),
  • szorongásos zavarok (pl. pánikbetegség, fóbiák),
  • kényszerbetegség (OCD),
  • szkizofrénia,
  • bipoláris zavar,
  • szerhasználat,
  • gyermekkori magatartászavarok.

 

A kognitív viselkedésterápia azonban nem csak mentális zavarok esetén segíthet.

 

Általános, mindennapi problémákban is segítséget nyújthat, például:

  • párkapcsolati problémák,
  • kommunikációs problémák,
  • válás, szakítás,
  • súlyos betegség diagnózisa,
  • bánat vagy veszteség,
  • krónikus fájdalom,
  • alacsony önértékelés,
  • alvászavarok;
  • általános stresszes életmód.

  

A kognitív viselkedésterápia menete 

A kognitív viselkedésterápiát csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező pszichológus vagy pszichiáter szakorvos végezheti.

 

A terápia menete során a következő lépesek történnek:

  • az automatikus gondolatok felismerése,
  • a logikai hibák felismerése és kontrollja,
  • a kóros attitűdök módosítása.

 

A kognitív viselkedésterápia elkezdésének gondolata már önmagában is kiválthat szorongást. Gyakoriak a félelmek a megbélyegzéstől vagy a problémák idegennel való megosztásától. Ezek az érzések azonban teljesen normálisak!

 

A kognitív viselkedésterápia első alkalmán az alábbiakra lehet számítani:

  • A terapeuta a tünetekről, megélt érzésekről, érzelmekről kérdez. Az érzelmi problémák gyakran testi tünetekben is megnyilvánulnak (pl. fejfájás, izomfájdalmak, emésztési problémák). Ne féljen ezeket megemlíteni!
  • A terapeuta kérdezhet a speciális körülményekről, amelyek jelen vannak a fő probléma mellett (pl. gyerekkori traumák, családtag betegsége vagy elvesztése). Ne féljen bármiről beszámolni, amit fontosnak – vagy akár kevésbé fontosnak – gondol. A terápia arra van, hogy minden nehézséggel segítsen megtalálni a megküzdési módot.
  • A terápiával kapcsolatos tudnivalók megbeszélése: esetleges költségek, várható ülések száma, annak tematikája stb.
  • Annak tisztázása, hogy mire számít, mit szeretne elérni a terápiával.

 

Amennyiben szükséges, az alábbiakról is érdemes beszélni a terapeutával:

  • Bizonyos esetekben van mód gyógyszeres terápiára is a kognitív viselkedésterápia mellett, erről azonban mindenképpen egyeztetés szükséges a terapeutával.
  • Amennyiben önkárosító vagy öngyilkos gondolatai vannak, honnan kérhet segítséget.

 

Ha úgy érzi, hogy a terapeutával nem találja a közös hangot, nem tud megnyílni vagy együtt dolgozni vele, az teljesen normális. Nem minden terapeuta megfelelő minden szituációhoz és személyhez, ilyenkor kérjen segítséget háziorvosától ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő szakembert.

 

A kognitív viselkedésterápia jellemzői

Fontos kiemelni az alábbi kedvező hatásokat és szempontokat, amelyek befolyásolhatják a terápia hatékonyságát:

 

  • Sikeres lehet olyan esetekben, amikor a gyógyszerek önmagukban nem elegendők.
  • Egyéb pszichoterápiákhoz viszonyítva rövidebb idő alatt hozhat pozitív változásokat.
  • Különböző formákban is alkalmazható (csoportos terápia, önsegítő könyvek, applikációk).
  • Olyan viselkedésmintázatokat tanít, amelyek a terápia befejeztével is alkalmazhatók.
  • A terápiára járó személy részéről együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a terápia a legtöbbet tudja adni.
  • Fontos a terápiás ülések között is időt tölteni az ott tanultakkal, hogy a hétköznapokban is alkalmazható legyen.
  • Nem minden mentális zavar esetén alkalmazható (pl. súlyos tanulási nehézséggel küzdőknek).
  • Az érzelmekkel és félelmekkel való szembesülés gyakran nagyon kényelmetlen lehet a terápia során.
KULCSSZAVAK
viselkedésterápia  |   kognitív viselkedésterápia  |   pszichoterápia  |   terapeuta  |   pszichiáter  |   szorongás  |   depresszió  |   stresszhelyzet  |   érzelmi reagálás  |   érzelmi problémák  |   hibás gondolatmenet  |   hibás reakció  |   önértékelés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít