Magyarországon a tuberkulózis elleni védekezés részeként a lakosság kötelező védőoltásban részesül. A BCG védőoltást általában a szülészeti intézményben kapják a csecsemők, életük első négy hetében, egy alkalommal. Ha az intézményben valamilyen ok miatt elmarad a védőoltás beadása, akkor azt mihamarabb, de legkésőbb a csecsemő 1 éves koráig pótolni kell.
Fontos tudni, hogy az oltás nem magától a (Mycobacterium tuberculosis) kórokozótól, illetve az általa okozott betegségtől véd meg, hanem a fertőzés miatti súlyosabb állapotoktól (pl. miliáris tbc, meningitis tuberculosa).
Mit kell tudni a BCG oltásról?
A BCG vakcina a nevét (bacillus Calmette Guerin) az oltást kifejlesztő két tudósról kapta, Albert Calmette-ről és Camille Guerin-ről. A két kutató legyengített állati tuberkulózis baktériumokat injektált majmokba. Hipotézisük szerint a legyengített baktériumok megfelelő immunválaszt hoznak létre anélkül, hogy megbetegítenék a beoltott szervezetet.
A BCG vakcinát 1920-ban fejlesztették ki, közel 20 éves kutatómunka után. Magyarországon a tuberkulózis visszaszorítására már a második világháború után elindultak a tömeges oltások, azonban csak 1954-ben vált kötelezővé minden szülészeti intézményben.
Az oltás beadása nem ajánlott láz esetén, veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotban, illetve HIV-fertőzött édesanya újszülöttjének.
Oltási reakciók
A védőoltást követően fellépő gyulladásos tüneteket korábban – jobb elnevezés híján –mellékhatásnak hívták. Ma már a szakemberek inkább az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák, vagy oltási reakcióról beszélünk. A védőoltások alkalmazásának is vannak kockázatai – ahogyan például egy kirándulásnak is –, és lehetnek kellemetlen következményei, mint a gyaloglást követő izomláz. Mégsem beszélünk le senkit az izomláz miatt a testmozgásról, ahogy a védőoltásokról sem, mert az oltással járó előnyök jelentősen meghaladják a kockázat mértékét. A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése. Az oltás után jelentkező átmeneti panaszok a szervezet természetes immunválaszának a jelei.
A BCG oltás beadása után általában nem alakul ki láz, levertség, a beadás helyén viszont kb. 2 hét elteltével fél-egy centiméter átmérőjű piros dudor jelenik meg, melynek a közepe beolvad, elfehéredik és kifakad. Kifakadás után kb. 6-8 héttel a seb hegesedéssel gyógyul. Ritka esetekben az oltási reakciók közé hónalji nyirokcsomó-duzzanat is társulhat. Ha a duzzanat növekszik, akkor keresse fel házi gyermekorvosát.
A BCG oltással elkerülhető szövődmények
A tbc-s megbetegedések száma a védőoltásnak és a tüdőszűréseknek köszönhetően csökkent. A baktérium jelen van mindennapjainkban, így rendkívül fontos a betegségre és a megelőzésére, gondozására való figyelemfelhívás.
A közel teljes átoltottságnak köszönhetően Magyarországon 2019-ben 530, 2020-ban mindössze 384 új tbc-s beteget diagnosztizáltak.
