egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A látás zavara többféle okból kialakulhat. Okozhatja fénytörési rendellenesség, többféle szembetegség, idegrendszeri megbetegedés, illetve szem- és fejsérülés is.

 

A látászavar tünetei

A látászavar tünetei a kiváltó októl függően változhatnak.

 

Az alábbi tünetek fordulhatnak elő:

 

  • Homályos látás: nem megfelelő látásélesség, a fókuszálás nehezítettsége.
  • Kettős látás (diplópia): a látott képek egymás mellett vagy egymást átfedve is megjelenhetnek; lehet átmeneti vagy állandó.
  • A látótérkiesés: a látótér csökkenésével járó állapot, amely az alábbi észlelések zavarával járhat:
    • centrális látótér kiesés: éleslátás, arcfelismerés, színárnyalatok megkülönböztetésének zavara;
    • perifériás látótér kiesés: mozgásérzékelés zavara;
  • Szabálytalan úszó foltok, villanások észlelése: az üvegtest zselés anyagának átalakulása következtében alakulhat ki.
  • Látás teljes elvesztése.

 

A látászavar kiváltó okai

Fénytörési rendellenességek

Az egészséges szemben a szaruhártya és a lencse megtöri a bejövő fénysugarakat, és az ideghártyára fókuszálja azokat. Míg a szaruhártya alakja rögzített, a lencse ahhoz igazodva változtatja az alakját, hogy a különböző távolságban lévő tárgyakat fókuszálni tudja. Amennyiben a fénytörés rendellenes módon történik, a közeli vagy a távoli tárgyakat homályosan látjuk. Ezt hívjuk távollátásnak vagy rövidlátásnak.

 

Szembetegségek

Látászavart okozhat a szürkehályog (cataracta), a zöldhályog (glaukóma), az ideghártya leválása és a látóideg-gyulladás (neuritisz optika).

 

A szürkehályog elnyeli a szemlencsére jutó fény egy részét, és eltorzítja az ideghártyára (retina) fókuszálandó fényt. A szemnyomás fokozódásával járó zöldhályog a látótér szélén látáskiesést, illetve a látótérben vakfoltokat hoz létre.

 

Az ideghártya leválása az alapját képező szövetektől fájdalommentes, de a beteg szabálytalan úszó foltokat vagy villanásokat lát, homályos látást tapasztal. A látásvesztés a látótér egy részén kezdődik, majd folyamatosan terjed.

 

A látóideg gyulladása homályos és kettős látással, fejfájással illetve a látás teljes elvesztésével járhat. Tünete lehet a Devik-szindróma nevű, gerincvelő-gyulladással is járó autoimmun megbetegedésnek, valamint a szklerózis multiplexnek is.

 

Idegrendszeri megbetegedések

A részleges látásvesztés és a kettős látás az agyi vérellátás zavarának egyik fő tünete is lehet. Az agy rövid ideig tartó elégtelen vérellátása az átmeneti iszkémiás roham (tranziens iszkémiás attak, TIA), amelynek során a vérellátás gyorsan helyreáll, és az agyszövet nem pusztul el. Ezzel szemben szélütés (stroke) esetén az agy egy részének vérellátása megszűnik, aminek következtében az érintett agyi terület elpusztul.

 

A kettős látás az agydaganatok különböző formáinak korai tünete is lehet, amelyet a legtöbb esetben fejfájás kísér.

 

A jóindulatú koponyaűri nyomásfokozódásban (pszeudotumor cerebri) szenvedő betegek kis százaléka egyik vagy mindkét szemére részlegesen, vagy teljesen elveszítheti a látását a betegség késői szakaszában.

 

Diabéteszes retinopátia

A nem megfelelően kezelt cukorbetegség hosszú távú szövődménye lehet az akár teljes látásvesztéshez is vezető diabéteszes retinopátia.

 

Szem- és fejsérülések

Az arckoponya – felépítésénél fogva – megvédi a szemet a kisebb sérülésektől, azonban bizonyos esetekben a szemet ért súlyosabb károsodás a látás zavarához, akár látásvesztéshez is vezethet. A tompán behatoló sérülések a szemüreg belsejébe nyomják a szemet, zúzódás jöhet létre, vér szivároghat a szem belsejébe, megrepedhet a szivárványhártya (írisz), elmozdulhat a szemlencse. Leválhat az ideghártya, ami a fentebb leírt tüneteket okozhatja.

 

A szembe jutott idegentestek fényérzékenységet, bevörösödést és a látás elhomályosodását okozhatják.

 

Az erős hő vagy kémiai anyag okozta égési sérülések következtében károsodhat a szivárványhártya, hegesedhet a szaruhártya, ami akár vaksághoz is vezethet.

 

Egyéb látászavarok

  • Színtévesztés: Olyan genetikai betegségek, melynek következtében az érintett személy bizonyos színeket eltérően lát, mint a többi ember. Leggyakoribb eltérés a vörös/zöld színtévesztés, amikor a vörös és a zöld szín megkülönböztetése okoz problémát. A betegség a hétköznapokban nem okoz nehézséget, azonban bizonyos szakmák végzése nem megengedett ezzel az eltéréssel élőknek.
  • Színvakság: Ritka, szintén genetikai betegség. A betegek szürkésnek látják a színeket és legtöbbször a látásélességük is romlott
  • Térlátás zavar: A két szem által alkotott képet az agy nem képes összeilleszteni, így nem alakul ki a megfelelő mélységérzékelés és nehezített a távolságok észlelése.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben problémákat észlel a látásával kapcsolatban, keressen fel szemészeti szakorvosi rendelést látásvizsgálat céljából.

 

Hirtelen kialakuló látászavar, egy vagy kétoldali látásromlás, kettőslátás vagy súlyos szemsérülés esetén minden esetben haladéktalanul jelentkezzen szemészeti szakrendelésen.

 

A látászavar diagnosztizálása

A látászavar okainak tisztázása érdekében a szemész szakorvos a beteg kikérdezésével tájékozódik arról, hogy egy- vagy kétoldali látászavarról van-e szó, mennyi idő alatt fejlődött ki a látászavar, és milyen egyéb tünetek kísérik azt. A kivizsgálás során megvizsgálja a látásélességet, a látóteret, a szemmozgásokat és a pupillareakciókat. Szemtükrözéssel (oftalmoszkópia) tekinti meg a szemfenéki vörös visszfényt, az üvegtestet, a látóideget, a szem ideghártyáját (retina) és a sárgafoltot (makula).

 

A látászavar kezelése

A látászavar kezelésének módja attól függ, hogy azt milyen tényező (fénytörési rendellenesség, betegség vagy sérülés) idézte elő. A tartós fénytörési rendellenességek túlnyomó többségében a látás szemüveg vagy kontaktlencse viselésével javítható. Ilyen állapotok esetén a látás állapotának időszakos, 1-2 évente történő kontrollvizsgálatára van szükség.

 

A szem betegség vagy sérülés miatt szükségessé váló kezelése lehet helyi (szemcsepp, szembe vagy szem mellé adott injekció), gyógyszeres (szájon át szedhető vagy injekcióban, illetve infúzióban adott), valamint a sebészeti (gyakran lézeres) beavatkozás.

 

Mit tehet látászavar esetén?

Fontos, hogy a látászavarban szenvedő beteg betartsa a kezelőorvos utasításait: pontosan szedje az orvos által felírt gyógyszereket, rendszeresen használja a szemcseppjét, mindig jelenjen meg az ellenőrző vizsgálatokon. Rendkívül fontos a látászavart kiváltó alapbetegség kezelése és rendszeres kontrollja is.

 

Látászavarok gyermek- és időskorban

A gyermekek rendszeres szemészeti szűrővizsgálaton való részvétele rendkívül fontos, mivel a kezeletlen látászavarok különféle szemészeti megbetegedésekhez vezethetnek.

 

Az ún. időskori makula degeneráció az 50 év feletti korosztály megbetegedése, amelyben fokozatosan romlik az olvasóképesség, majd évtizedek elteltével az érintett a teljes látását is elveszítheti. A dohányzás meghatványozza a betegség kialakulásának kockázatát, ezért időskorban – illetve bármely életkorban – feltétlenül javasolt a dohányzásról való leszokás.

KULCSSZAVAK
fénytörési rendellenesség  |   szürkehályog  |   zöldhályog  |   retinaleválás  |   neuritisz optika  |   tranziens iszkémiás attak  |   sztrók  |   agydaganat  |   diabéteszes retinopátia  |   diplópia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít