A légzőrendszer több szervből álló összetett rendszer, amely biztosítja, hogy a belégzés során a szervezetbe oxigén jusson, és hogy kilégzés során a szén-dioxid eltávolítódjon a szervezetből. E létfontosságú szervrendszer megbetegedése csökkentheti a vérben az oxigén szintjét és ezzel egyidejűleg nőhet a szén-dioxid szintje (lásd még: Vér és erek).
A légzőrendszer funkciói
A légzőrendszer szerveinek elsődleges feladata a lélegzés, vagyis a levegő oxigéntartalmának felvétele, annak eljuttatása a vérbe, majd a szervezetben keletkezett szén-dioxid eltávolítása. Ez a feladat az élethez nélkülözhetetlen, leállása esetén a beteg azonnali életveszélybe kerül.
Egy ember nyugalmi helyzetben átlagosan percenként 14-16 alkalommal vesz levegőt (ezt nevezzük percenkénti légzésszámnak). Egy légvétel alkalmával nagyjából 0,5 liter gázt mozgat meg a tüdő, vagyis percenként 4-6 liter gáz cserélődik ki. Izgalmi helyzetben, fizikai aktivitás hatására ez a mennyiség megnő, mert a légzési térfogat és a légzésszám is emelkedik.
A légzőrendszer szerveinek egyéb funkciói:
- biztosítják a hangképzés, beszéd és a szaglás képességét;
- testhőmérsékletre melegítik és párásítják a belélegzett levegőt;
- megvédik a légutakat a káros és irritáló anyagoktól.
A légzőrendszer részei
A légzőrendszer több szervből álló rendszer, ami szoros kapcsolatban működik a szívvel és a keringéssel (lásd még: Szív- és érrendszer), az egyik zavara a másikat is befolyásolja.
A légzőrendszer felső és alsó légutakból áll.
Felső légutak
- Orr és száj: ezeken át jut be a levegő a szervezetbe. Az orr az elsődleges belépési kapu, az itt bejutó levegő felmelegszik, párásabbá válik, és az orrot belülről borító csillószőrös nyálkahártya meg is szűri a belélegzett levegőt.
- Arcüregek: az orrmelléküreg és homloküreg a koponya csontjai között található üregek, amelyek összeköttetésben állnak az orr- és szájüreggel. Ezeket is nyálkahártya béleli. Az áthaladó levegő felmelegítésében van szerepük, e mellett könnyítenek a koponya súlyán és ezek adják meg a hang tónusát is.
- Garat: amelyen keresztül a szájon és orron át vett levegő lejjebb, a légcsőbe kerül. A garat egyben az emésztőrendszer része is.
Alsó légutak
- Gégefedő: a garat alsó pontján válik szét az emésztő- és a légzőrendszer. A gégefedő akadályozza meg, hogy a lenyelt étel vagy ital az alsó légutakba kerüljön. Ehhez nyeléskor bezáródik, és az út csak a nyelőcső felé marad nyitva, a gége ilyenkor teljesen zárva van.
- Gége: a gégefedő után a garat folytatása a légcső felé. A gégében találhatók a hangképzéshez nélkülözhetetlen hangszalagok.
- Légcső: a légcső köti össze a gégét a tüdővel. A légcső nagyjából 10-12 cm hosszú, porcos, hátsó falán kötőszövetes cső, amely a tüdő két feléhez indulva két irányba ágazik szét, ezek a főhörgők.
- Hörgők, hörgőcskék: a két főhörgő a jobb és bal oldali tüdőhöz vezet, hörgőkben, majd hörgőcskékben folytatódnak.
- Tüdők: ez a páros szerv a mellkasban található. A jobb oldali tüdő három, a bal oldali két lebenyből áll. A tüdő előtt kétfelé ágazó főhörgők a fákhoz hasonlóan ágaznak tovább hörgőkre és hörgőcskékre. A hörgőcskék végén szőlőfürtszerűen elhelyezkedő léghólyagok találhatók, amelyekben a tulajdonképpeni gázcsere történik, vagyis a felületüket sűrűn behálózó hajszálerekbe átjut a bevitt oxigén, és egyúttal széndioxid a vénás vérből a léghólyagokba kerül. A léghólyagocskák falát behálózó kis ereket a tüdő vénája gyűjti össze és köti össze a szívvel. A pulmonális vénán keresztül jut el a szívbe az oxigénben gazdag vér, amelyet az a nagy vérkörön át juttat el a szervezet más részeibe, és a szervezetből összegyűjtött, széndioxidban gazdag vér a pulmonális artérián át érkezik a tüdőbe, ahol az elvégzi a gázcserét (lásd még: Szív- és érrendszer).
Egyéb szervek, amelyek részt vesznek a légzőrendszer működésében:
- Mellhártya: körülveszi a tüdő lebenyeit, és elválasztja a mellkas belső falától. Segítségével a légzés során a tüdő elmozdulhat a mellkasfalon.
- Rekeszizom: a tüdő alatt elhelyezkedő izomszövet, amely elválasztja a hasüregtől a tüdőt. Összehúzódása és elernyedése a belégzést és kilégzést segíti.
- Bordák: a bordák által alkotott bordakosár körülveszi, és védi a tüdőt és a szívet. Támogató szerepük van a légzőmozgásokban is.
A légzőrendszert érintő gyakoribb betegségek
A légzőrendszer bonyolult, több szervből álló rendszer, amelyet számos betegség és állapot érinthet. Ezek között vannak külső tényezők (irritatív anyagok, kórokozók stb.) által kiváltott és a korral, más betegséggel járó problémák is.
- Allergiák: egyes embereknél bizonyos belélegzett anyagok, például a pollenek vagy az állatszőr allergiás reakciót válthatnak ki.
- Asztma: egy krónikus gyulladásos tüdőbetegség, ami nehezíti a légzést.
- Fertőzések: a légutak szinte bármelyik részét megfertőzhetik egyes vírusok vagy baktériumok (ritka esetben gombák). Ilyen állapotok például a tbc, tüdőgyulladás, a hörgőgyulladás, de az influenza, a megfázás vagy a COVID-19
- Egyéb állapotok: a maradandó szervkárosodással járó légúti betegségek, mint a tüdőrák, illetve a COPD akadályozzák a gázcserét, ezért többek között rontják a szervezet oxigénellátását.
- Sérülések: a tüdőt vagy a légzőszervrendszer más részeit ért traumák légzési problémákat okozhatnak.
- Idős kor: a korral a tüdőkapacitás romlik, krónikus légúti betegség esetén (pl. COPD) idővel a légzőfelület is drasztikusan csökken (tüdőtágulat).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha szokatlan, tartós vagy visszatérő légúti panaszai vannak, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén gondoskodni fog a kivizsgálásra történő beutalásról. Ha súlyos légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat észlel, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A légzőrendszer betegségeinek diagnosztizálása
A légzőrendszer akut betegségeinek felismerésében és kezelésében általában a háziorvosi ellátás keretein belül kerül sor. Az akut felsőlégúti megbetegedések egy jelentős része otthoni tüneti kezelés és pihenés mellett szövődménymentesen gyógyul (lásd még: Szezonális légúti megbetegedések).
A légzőrendszer krónikus betegségeinek kivizsgálását általában tüdőgyógyász szakorvos végzi. A kórelőzmény felvétele, a tünetek kikérdezése és a fizikális vizsgálat mellett az orvos vizsgálja a légzésszámot, a vér oxigénszintjét, és légzésfunkciós vizsgálatokat kérhet. Általában sor kerül vérgázvizsgálatra és képalkotó vizsgálatokra is (röntgen, CT, MR).
A légzőrendszer egészségének megőrzése
A COPD és a tüdőrák megelőzésének egyik legfontosabb feltétele a dohányzás kerülése, illetve a dohányzásról való leszokás. A légzőszervek egészségének megőrzése az egészségmegőrzés egyik alapvető feladata. Ennek érdekében lehetőség szerint kerülje a belélegezhető allergén és irritatív anyagokat, illetve a légszennyezésnek kitett helyeket – különös tekintettel a passzív dohányzásra.
Igyekezzen továbbá kerülni a légutakat érintő fertőzéseket. Ennek érdekében mosson gyakran kezet, figyeljen a személyes higiéniára, fertőzésnek kitett helyzetekben viseljen maszkot, és vegye fel az elérhető védőoltásokat (lásd még: influenza elleni védőoltás, COVID-19 elleni védőoltások).
A légzőrendszer edzettsége érdekében is fontosak az alábbi életmódbeli tényezők:
- Mozogjon rendszeresen!
- Étkezzen egészségesen és igyon elég folyadékot!
Ha ismert krónikus légzőszervi betegségben szenved, kövesse orvosa utasításait és rendszeresen vegyen részt a kontrollvizsgálatokon!
