egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szem leggyakoribb működésbeli eltéréseit a fénytörési hibák jelentik. A rövidlátás, távollátás és asztigmia korrekció nélkül homályos látást, látóélesség-csökkenést és az életminőség romlását okozza.

 

A szemüveg és kontaktlencse viselésén kívül a különböző típusú, ún. refraktív sebészeti eljárások, elsősorban az ún. excimer lézerrel végzett látásjavító műtétek szolgálják a fénytörési hibák megoldását. A lézerfény megfelelő szövethez történő célba juttatása különböző módon történik. A lézeres szemészeti beavatkozásokat helyi cseppérzéstelenítésben, járóbeteg-ellátás keretében végzik. A lézeres látásjavító, dioptriacsökkentő beavatkozások önköltségesek, azokat az egészségbiztosító pénztár nem finanszírozza.

 

Anatómiai alapok

Az emberi szaruhártya törőereje +43 dioptria, míg a szemlencse törőereje átlagosan +20 dioptria. Kézenfekvő megoldás, hogy a szemüvegen viselt dioptriát „rácsiszoljuk” a szem legnagyobb törőerejű struktúrájára, a szaruhártyára.

 

A szaruhártya ugyan nagy törőerejű, de igen vékony szövet, a centrumban 530-560 mikrométer vastagságú. A szaruhártyára csiszolható dioptriaérték véges: rövidlátás esetén –10 dioptria, vastagabb szaruhártyák esetén –12 dioptria. Távollátás esetén +3,5, maximum +4,0 dioptria a refraktív sebészeti módszerrel kezelhető felső dioptriahatár. Tehát a refraktív sebészetnek megvannak a dioptriahatárai, amelyet elsősorban a szaruhártya vastagsága határoz meg. –10 dioptria feletti fénytörési hibák esetében lencsesebészeti módszerek ajánlottak.

 

A lézerkészülékek típusai

Az angol LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation) betűszó (magyarul fényerősítés kényszerített fénykibocsátás útján) a lézer fizikai jelenségét fejezi ki. Az excimer lézerek fotokémiai hatásmechanizmusa nagyban különbözik a hagyományos lézerkészülékek fototermális hatásától. A folyamatot fotokémiai ablációnak, fotodekompozíciónak, illetve fotoablációnak nevezik.

 

A csak bizonyos szöveti mikrokörnyezetre korlátozódó lézer és szövet közötti kölcsönhatás alapját a fotonenergia képezi, amely elegendő a szaruhártya szövetét felépítő szerves vegyületek kovalens kötéseinek felbontására. Bizonyos szintet meghaladó fotonkoncentráció esetén a megcélzott szövet ablatív módon lebomlik (fotoabláció vagy fotodekompozíció).

 

Sugárprofil

A lézerkészülék sugárprofilja szempontjából nagy sugárátmérőjű, ún. pásztázó rés módú (scanningslit) és repülőpont-technikát (flying spot) alkalmazó készülékek különböztethetők meg. A mára széles körben elterjedt repülőpont-technika kisebb sugárátmérőjű és energiájú lézerkészülék, amely minimális sokkhullámhatással sokkal pontosabb, egyenletesebb kezelési felszínt és rövidebb kezelési időt tesz lehetővé.

 

A modern készülékekbe beépített szemkövető rendszer (eyetracker) lehetővé teszi a műtét közbeni kisfokú szemmozgások korrigálását.

 

Személyre szabott kezelés

Az ún. hullámfront-analízis, vagyis a pupillán keresztül mért, a szem belső eltéréseit (aberráció) is jellemző, részletes optikai törőerőtérkép személyre szabott kezelést tesz lehetővé. A hullámfront aberrometrián alapuló személyre szabott excimer lézeres ablációval csökkenthetők a műtét által esetleg okozott, illetve a korábban is meglévő eltérések.

 

A keratorefraktív beavatkozások fajtái

A refraktív sebészeti műtéteket felszínes eljárásokra (PRK, LASEK, epi-LASIK) és bemetszéssel járó, ún. mély refraktív sebészeti műtéttípusokra (LASIK, femto-LASIK) oszthatjuk.

 

Az excimer lézeres refraktív sebészeti eljárások közül a felszíni ablációs technikát – más néven fotorefraktív keratektómia (PRK) – alkalmazták elsőként. Az excimer lézerrel végzett keratorefraktív sebészet a legrégebben és sokáig a legszélesebb körben alkalmazott eljárás volt az alacsony és közepes fokú rövidlátás kezelésére, valamint meghatározott feltételek mellett az öregszeműség (presbyopia) excimer lézeres kezelésére is. Ezt követte a világszerte elfogadott ún. laser in situ keratomileusis (LASIK).

 

Az alacsony és közepes fokú rövidlátás korrigálását teszik lehetővé továbbá a PRK különböző módosulatai, például az ún. laser epithelial keratomileusis (LASEK) és az epi-LASIK, a szaruhártya-implantátumok és egyéb lézeres technikák. A fotorefraktív keratektómia és a LASIK hatékonysága megegyezik. A felszíni ablációs technikák előnye a LASIK-hez képest a vastagabb visszamaradó szaruhártya-vastagság és a lebenyképzésből adódó komplikációk hiánya. Hátrányuk a LASIK-kel összehasonlítva az elhúzódó hámosodás miatti viszonylag nagyobb műtét utáni fájdalom, a lassabb látásrehabilitáció és a fedőhám alatti homályok előfordulásának nagyobb kockázata.

 

Fotorefraktív keratektómia

A PRK (fotorefraktív keratektómia) olyan lézeres eljárás, amely során a szaruhártya cseppel való érzéstelenítése után a hámréteget eltávolítják a szaruhártya ún. Bowman-rétegéig, majd a szaruhártya centrumának 5,0-9,0 mm átmérőjű területén mikroszkopikus szöveteltávolítás történik az excimer lézer alkalmazásával. A rövidlátás kezelése során az optikai zónát magában foglaló centrális kezelési területen mesterségesen megváltoztatják a szaruhártya görbületét. Az érintett területen megnövekszik a szaruhártya területének sugara, ugyanakkor csökken a szaruhártya törőereje. Az optikai rendszer fókuszpontja hátrafelé, azaz a retina síkja felé tolódik el.

 

A beavatkozás után kötés vagy kontaktlencse kerül a szemre. A hámosodás ideje 3 nap, ezalatt könnyezés, idegentest-érzés, fájdalom léphet fel, amelyek nem szteroid gyulladáscsökkentő cseppekkel, magas víztartalmú kontaktlencsékkel jól tolerálhatók.

 

LASEK

A LASEK (laser assisted intraepithelial keratomileusis) során, előzetes kijelölést követően 20%-os etil-alkohollal fellazítják a hám kapcsoló struktúráit, majd felhajtják a hámréteget egy 9 mm-es átmérőjű kör területében. Az alatta lévő rétegben elvégzik a refraktív kezelést, majd visszahajtják a hámréteget az eredeti helyére. A hám rögzülése után magas víztartalmú lágy kontaktlencsét helyeznek a szem felszínére.

 

Az eredeti elképzelés szerint a hámréteg megőrzésével akarták csökkenteni a műtét utáni fájdalmat. Azonban a hám fellazítására használt alkohol olyan jelentős kötőhártya-eredetű panaszokat eredményezett a műtét után, amely miatt a módszer nem terjedt el széles körben.

 

LASIK

A LASIK (laser assisted in situ keratomileusis) műtét olyan keratorefraktív sebészeti beavatkozás, amely során előzetes érzéstelenítést követően 90-160 mikrométer vastagságú szaruhártyalebenyt készítenek a hámréteg, a Bowman-membrán és a felső kötőszöveti váz megkímélése céljából. A lebeny finom nyéllel vagy gallérral rögzül a szaruhártyához. A fénytörési hiba korrekciója nem a lebenyben történik, hanem az alatt, az érintetlen sztrómában (kötőszöveti váz). A refraktív kezelés elvégzése után a lebenyt visszahelyezik az eredeti helyére. A LASIK-műtét történhet mechanikus mikrokeratom vagy femtoszekundumos (infravörös szilárd test) lézerkészülék segítségével.

 

A műtét előnye, hogy viszonylag fájdalommentes, gyors a látásrehabilitáció, valamint a hámréteg és a Bowman-membrán megkímélése minimálisra csökkenti a sebgyógyulást befolyásoló tényezőket. A preoperatív érzéstelenítés kisebb mennyiségű és gyakoriságú lokális érzéstelenítő cseppel történik, mint a hagyományos PRK-kezelések során, hiszen nem cél a hámréteg fellazítása. LASIK-műtéttel a legjobb eredmény alacsony és közepes fokú rövidlátás (–6,0 dioptriáig) kezelések esetében várható. A távollátás kezelési eredményei szerényebbek, és lényegesen gyakoribb a visszaesés előfordulása.

 

Epi-LASIK

Az epi-LASIK olyan alternatív műtéti eljárás, amely során alkohol helyett egy ún. epikeratom segítségével történik az epitélium (hám) elválasztása a Bowman-membrántól. Az epikeratom hasonló módon működik, mint a LASIK-műtétekhez használt mikrokeratom, azonban azzal ellentétben a szeparálófej nem éles, hanem tompa.

 

Mindkét esetben lágy kontaktlencse illesztése szükséges a műtét után, de a beavatkozás további lépései és a műtét utáni kezelési protokoll megegyezik a PRK-val.

 

Fototerápiás keratektómia (PTK)

Az excimer lézerek alkalmazásának másik fő javallatát a terápiás beavatkozások képezik. Az excimer lézer a szaruhártya különböző megbetegedéseinek kezelésében alkalmazható. A módszer előnye a gyorsaság, a környező szöveti részek károsításának hiánya, a felszínes szaruhártyahomályok kezelése után elért átlátszóság (transzparencia).

 

A PTK-kezelések célja a kóros felszíni szaruhártya-megbetegedések megszüntetése, ami a felszín egyenletessé tételével vagy az átlátszóság visszaállításával érhető el. A leglátványosabb és műtét utáni látóélesség szempontjából a legsikeresebb eredmények a visszaeső szaruhártya-sérülések eseteiben érhetők el.

 

Femto-LASIK

A femtolézerek teljesen más hullámhossztartománnyal operálnak, mint az excimer lézerek. Az elektromágneses spektrum másik oldalán, az infravörös tartományon túl helyezkednek el. Az excimer lézerekkel ellentétben ez a lézer nem a szaruhártya felszínén nyelődik el, hanem annak állományában. A pontos hatásmélység jól szabályozható és fókuszálható, ezáltal nagyon finom metszési felszín hozható létre. A LASIK-eljárás során tapasztalható metszésmélységi pontatlanság jelentősen javítható.

 

Az újabb generációs készülékekkel nemcsak LASIK-lebeny képezhető, hanem a mélyebb rétegekben lamelláris vagy perforáló keratoplasztika is elvégezhető. Továbbá a femtolézerekkel a szaruhártya síkján túl mélyebb anatómiai rétegekben (pl. szemlencsén) is végezhető műtét.

 

Lézerműtétek egyéb szembetegségekben

A szem hátsó szegmentumában az alábbi lézeres kezeléseket végzik:

 

  • Pánretinális lézerfoto-koaguláció. Ez a szemészeti lézerkezelés legnagyobb számban és legkiterjedtebben a proliferatív diabéteszes retinopátia eseteiben történik, és igen hatásos a látás megőrzésében. Pánretinális lézerkezelés alkalmazható továbbá a retina vénáinak elzáródása esetén is megfelelő indikációban.
  • TTT-lézer (transzpupilláris thermoterápia). A szem érhártyájának (chorioidea) folyadéktermelő anyajegyei és egyéb szembetegségek, például az ideghártya rosszindulatú daganata (retinoblastoma) esetén alkalmazzák.

 

A szem elülső részén az alábbi lézersebészeti beavatkozások végezhetők:

 

  • Lézeriridotómia. Sekély elülső szemcsarnok, szűk csarnokzug, akut glaukómás roham oldódása után, illetve a glaukómás roham megelőzésére preventíven is alkalmazzák. Mindkét szemen a perifériás szivárványhártyán készítenek egy apró nyílást, amelyen keresztül a csarnokvíz akadálytalanul áramolhat előre, így az elülső csarnok megmélyül.
  • Lézertrabekuloplasztika (SLT). Nyitott zugú zöldhályog (glaukóma) kiegészítő nyomáscsökkentő kezelésére önmagában vagy gyógyszeres kezelés kiegészítésére alkalmazott módszer.
  • Lézeres hátsó capsulotomia. Szürkehályog-műtét után fellépő, látásélességet rontó hátsótok-hegesedés (fibrózis) és/vagy sejtszaporulat (másodlagos szürkehályog) esetében a hátsó tokon készített nyílás tiszta optikai rést biztosít.
  • Nehezen befolyásolható, sokszor fájdalmas másodlagos glaukóma esetében javasolt, csökkenti a csarnokvíz termelődését.

 

KULCSSZAVAK
refraktív sebészet  |   excimer lézer  |   szaruhártya  |   fotorefraktív keratektómia  |   LASEK  |   LASIK  |   epi-LASIK  |   rövidlátás  |   távollátás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít