egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A limfóma a nyirokrendszerből kiinduló megbetegedés, melyben a fehérvérsejtek közül az ún. limfociták érintettek.

 

A nyirokrendszer az immunrendszer részét képezi, a limfociták fontos szerepet töltenek be a fertőzések elleni küzdelemben.

 

A betegségben abnormális limfociták kóros szaporulata figyelhető meg. Ezek a felszaporodott limfociták funkciójukat nem képesek ellátni.

 

A betegség főként a nyirokrendszert (nyirokereket és nyirokcsomókat) érinti, de más szervekre is kiterjedhet.

 

A limfómák két nagy csoportba sorolhatók:

 

 

A két típus között a kóros sejtek mikroszkópikus képében látható eltérés.

 

A két nagy csoport további altípusokra osztható.

 

Mindkét limfóma típus előfordulhat bármely életkorban, azonban a non-Hodgkin limfóma többnyire 75 éves kor fölött jellemző, míg a Hodgkin-limfóma a 30 éves, illetve a 60 év feletti korosztályban jelentkezhet. Férfiakban gyakrabban jelenik meg a betegség.

 

A limfóma főbb tünetei

A limfómák tünetei A és B tünetekre oszthatók.

 

A legjellegzetesebb, A tünet a fájdalmatlan, megnagyobbodott nyirokcsomó (nyak, hónalj, lágyék régióban).

 

A B tünetek az alábbiak:

 

 

Ezen kívül még számos tünet jelentkezhet, pl. fáradékonyság, gyakori fertőzések, bőrkiütések, viszketés, fulladás.

 

Lásd még: non-Hodgkin limfóma, Hodgkin-limfóma.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fent említett tüneteket észleli, mihamarabb forduljon háziorvosához. Az időben diagnosztizált és kezelt betegség kimenetele jóval kedvezőbb.

 

A limfóma kiváltó okai

A limfóma a limfocitákat ért genetikai mutáció következtében alakul ki, pontos oka ismeretlen, ám számos rizikófaktor szerepet játszhat a betegség kialakulásában, például bizonyos fertőzések (pl. EBV, Helicobacter pylori, HIV, HTLV-1, hepatitis C-vírus, humán herpeszvírus 8), a legyengült immunrendszer, az idős kor, az autoimmun betegségek, a lisztérzékenység, a korábbi kemo- vagy radioterápia, illetve a családon belüli öröklött hajlam.

 

A limfóma szövődményei

A limfóma egyik legfontosabb szövődménye a gyengült immunrendszer, amelynek következtében fokozott a fertőzésekre való hajlam.

 

A kezelések szövődménye lehet a meddőség, valamint a kemo- illetve sugárterápiák következtében szervkárosodások (pl. tüdő, szív), illetve másodlagos daganatok jelentkezhetnek.

 

A limfóma diagnosztizálása

A részletes anamnézisfelvételt és fizikális vizsgálatot (főként nyirokcsomók, lép, máj, bőr vizsgálata) követően teljes vérképvizsgálatra, illetve vese- és májfunkció vizsgálatára kerül sor.

 

Az érintett nyirokcsomóból biopsziát vesznek, ha a szövettani eredmény limfómát igazol, további vizsgálatok szükségesek a stádium meghatározáshoz:

 

 

A stádiumbesorolás a következő lehet:

 

  • 1. stádium: a limfóma 1 nyirokcsomó-régiót érint, a rekesz egyik oldalán;
  • 2. stádium: a limfóma 2 vagy több nyirokcsomó-régiót érint, a rekesz egyik oldalán;
  • 3. stádium: a rekesz mindkét oldalán érintettek nyirokcsomó-régiók;
  • 4. stádium: a limfóma az egész nyirokrendszerre kiterjedt, megjelent a csontvelőben vagy más szervekben.

 

A stádiumok tovább oszthatók A és B csoportra az A, illetve B tünetek jelenléte alapján.

 

A limfóma kezelése

A Hodgkin-limfóma kezelése lehet kemoterápia, sugárterápia vagy mindkettő. Szükség lehet szteroidterápiára. Kiújulás esetén őssejt-transzplantációra kerülhet sor. A kezelések mellékhatásainak monitorozása alatt fontos a rendszeres EKG, légzésfunkció, illetve szívultrahang-vizsgálat.

 

Mivel a kezelés egyik lehetséges szövődménye a meddőség, a kezelés megkezdése előtt spermakonzerválás is szóba jöhet, különösen fiatal életkorban. Ilyenkor a konzervált (laboratóriumi körülmények közt megőrzött) spermiumok a későbbiekben orvosi segítséggel felhasználhatók családtervezéskor (lásd: Asszisztált reprodukció).

 

A betegség korai stádiumban jól kezelhető, a teljes gyógyulás is gyakori.

 

A non-Hodgkin limfóma esetén a kezelés az alábbiaktól függ:

 

  • limfóma típusa, altípusa;
  • limfóma stádiumbeosztása;
  • limfóma által érintett nyirokcsomók, szervek;
  • beteg életkora és általános állapota.

 

Magas „malignitású” betegség esetén a daganat általában agresszíven nő, azonban a terápiára jól reagál, míg alacsony malignitás esetén a daganat általában lassan nő, ám a terápiára kevésbé reagál, ezért sokszor a watch and wait („figyelni és várni”) elvet alkalmazzák: amíg lehet, csak megfigyelik, kontroll alatt tartják a betegséget kezelés nélkül.

 

Lehetséges terápiás módok:

 

 

Gyógyulás esetén is fontos a rendszeres kontroll.

 

KULCSSZAVAK
Hodgkin-limfóma  |   non-Hodgkin limfóma  |   nyirokcsomó  |   limfocita  |   fertőzés  |   éjszakai izzadás  |   láz  |   súlycsökkenés  |   stádium  |   B tünet  |   A tünet
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít