Láz

A láz a legfeljebb 37 Celsius fokos normál emberi testhőmérséklet 38 Celsius fokra, vagy a fölé való emelkedése. A 37 és 38 Celsius fok közötti tartomány a hőemelkedés.

 

A láz közvetlenül az agyban található agyalapi mirigy (hipotalamusz) működése következtében jön létre, mely a hőtermelés-hőleadás közti egyensúlyt különféle okok következtében megváltoztatja a szervezetben. A hőleadás csökkentése érdekében a hajszálerek összehúzódnak, az izmok tónusa pedig – az emelkedett testhőmérséklet függvényében – folyamatosan gyors változásokon megy keresztül (remegés). Ilyenkor a pulzusszám nő, a folyadék- és sóveszteség jelentőssé válhat, ugyanis a magasabb testhőmérséklet fokozottabb párologtatást eredményez.

 

A különféle betegségek eltérő lázmenettel bírnak, azaz a lázas állapot lehet vissza-visszatérő, súlyos gyulladások mellett állandó és lehet nagyban ingadozó, vagyis szeptikus is, ami súlyos sürgősségi állapotra utalhat.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A COVID-19 fertőzés okozta világjárvány megjelenésével a lázzal járó megbetegedések fokozott figyelmet és elővigyázatosságot igényelnek. Az ajánlott óvintézkedések megtartása mellett kérje háziorvosa segítségét a tünetek kezelésében, és amennyiben az új koronavírus-fertőzés gyanúja igazolódik, a szükséges járványügyi intézkedések megtételében.

 

Fentieken túl, minél hamarabb forduljon orvoshoz, ha a lázas állapothoz az alábbi tünetek társulnak:

 

  • tarkómerevség,
  • érzékelési zavarok,
  • hányás,
  • hasi fájdalom,
  • légzési nehézségek,
  • bőrkiütések,
  • fényérzékenység,
  • görcsök.

 

A láz mérése

A lázmérésre többféle eszköz áll rendelkezésünkre: a hagyományos folyadékos lázmérőtől a digitális készülékeken át, a modern, testfelülethez való érintés nélkül mérő, infravörös lázmérőkig. Az új koronavírus-járvány idején ez utóbbi eszköz kiemelt jelentőséggel bír a megelőzésben és a gyors diagnosztikában egyaránt, egyre gyakrabban találkozhatunk vele közösségi terekbe, oktatási vagy egészségügyi intézményekbe belépve is. Nagy előnye, hogy higiénikus módon ad pontos képet testünk hőmérsékletéről, ami rendkívül fontos információ a koronavírus-fertőzések szempontjából.

 

Hónaljban 37,2, szájban 37,5, végbélben pedig 38 Celsius fok az a határ, amely fölött hőemelkedésről, illetve lázról van szó.

 

Az ismételt mérést mindig ugyanott – fülben, szájban, hónaljban vagy a végbélben – végezzük, annak érdekében, hogy a hőmérséklet változásáról megfelelő képet kaphassunk. Noha minden hőmérő használati előírása más – bővebb információ a mérési időről a használati utasításokból kapható –, fontos szabály, hogy a mérést sose szakítsuk meg, ne vegyük ki a mérési idő letelte előtt az eszközt, hogy megnézzük, mit mutat, mert így hibás értéket kapunk.

 

A lázas állapotot kiváltó okok

Leggyakrabban különféle vírusos vagy bakteriális fertőzések, illetve azok következtében megjelenő gyulladások idéznek elő lázas állapotot. Lázzal járhat többek között az új koronavírus-betegség, az influenza, a nátha, a fül-, arcüreg-, homloküreg-gyulladás, a húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, az elfertőződött sérülések, stb.

 

A lázas állapot kezelése

A lázas állapot gyógymódját a kiváltó okok kezelése jelenti. Ezen túlmenően a lázat recept nélkül is kapható lázcsillapító gyógyszerrel és vizes borogatással lehet csillapítani – a kiváltó okok kezelésével egyidejűleg. Azonban maga a láz egy természetes reakció, ami a fertőzéssel vagy gyulladással való megküzdés részét képezi, így a tüneti kezelés azokban az esetekben ajánlott, amikor nagyon magas (39 Celsius fok feletti) láz mérhető, vagy ha hosszabb ideje tart, illetve ha a beteg közérzetét, általános állapotát a lázas állapot jelentősen rontja.

 

Általánosságban elmondható, hogy a lázcsillapítás magas láz esetén, illetve tartós láz kialakulásának megelőzésére ajánlott, mert ilyenkor a szervezet járulékos károsodását idézheti elő (sokk, kiszáradás, illetve a szervezet túlzott igénybevétele). Szívbetegségek esetén a láz, illetve a következtében tapasztalható pulzusszám-növekedés a lázcsillapítást hamarabb indokolttá teheti, mint szívproblémáktól mentes betegek esetében.

 

Láz esetén különösen fontos a fokozott folyadékbevitel, a beteg elhelyezését illetően a megfelelő, kellemes hőmérsékletű helyiség, kényelmes, laza ruházat, a túlzott „bebugyolálás” általi hőterhelés kerülése, a fokozott pihenés és az ágynyugalom. Szükség esetén vizes („állott vizes”) borogatás a homlokon, csuklón, bokán. Magas, tartós láz esetén hűtőfürdő is alkalmazható, mint a fizikális lázcsillapítás módszere.

 

Láz gyermekkorban

A láz kíséretében fellépő tarkó-, illetve nyakmerevség csecsemők, kisgyermekek esetében sürgős orvosi segítséget igényel, miként a többszöri hányás, a folyadékfogyasztás megtagadása és a láz mellett tapasztalható feltűnő aluszékonyság is. A három hónaposnál kisebb gyerekek esetében minden lázas állapot orvosi beavatkozást igényel.

 

Lásd még: Láz gyermekkorban

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk