egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A lisztérzékenység, más néven cöliákia, egy autoimmun betegség, melyet a glutén nevű fehérje vált ki.

 

A búzában, rozsban és árpában megtalálható glutén a lisztérzékeny embereknél az immunrendszer olyan gyulladásos reakcióját váltja ki, mely hatására a vékonybél nyálkahártyája károsodik, és ez hosszútávon felszívódási zavarokhoz, hiánybetegségek kialakulásához vezet. A szövődmények elkerülése érdekében fontos a betegség korai felismerése. Gyógymód nem létezik, azonban gluténmentes diétával teljes tünet- és panaszmentesség érhető el.

 

A lisztérzékenység főbb tünetei

A lisztérzékenység tünetei sokféleképpen jelentkezhetnek. Jellemzőek az emésztőrendszert érintő, különböző súlyosságú panaszok, de előfordulhat az is, hogy csupán általános tünetek figyelmeztetnek a betegség fennállására.

 

Az emésztőrendszeri panaszok leggyakrabban az alábbi formákban jelentkeznek:

  • hasmenés,
  • székrekedés,
  • puffadás, szélgörcs,
  • zsíros vagy bűzös széklet,
  • hasi fájdalom, diszkomfortérzet.

 

A vékonybél nyálkahártyájának károsodása miatt, a betegség következtében zavart szenved a tápanyagok felszívódása, ami különböző hiánybetegségek kialakulásához vezethet.

 

Ezek tünetei lehetnek:

  • akaratlan súlyvesztés, mely változatlan étrend mellett jelentkezik,
  • gyengeség, fáradtság,
  • vérszegénység, vashiány,
  • bőrön erősen viszkető kiütés (dermatitis herpetiformis),
  • csontritkulás,
  • izommerevség,
  • mozgáskoordináció zavarai,
  • véralvadási problémák,
  • menstruációs zavarok,
  • meddőség.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A lisztérzékenység hosszú távon komoly betegség lehet, ezért nagyon fontos a megfelelő és korai diagnózis. Ha a cöliákiára jellemző tüneteket tapasztal (pl.: két hetet meghaladó, visszatérő hasmenés vagy hasi diszkomfort érzése, vagy a fenti tünetek bármelyike), minél előbb forduljon orvoshoz.

 

Ha tüneteket tapasztal, ne álljon át azonnal gluténmentes étrendre, mert az a pontos diagnózist akadályozhatja. A betegség gyakran családon belül öröklődik, így ha egyenes ági rokonai közül valakinél lisztérzékenységet diagnosztizáltak, forduljon orvoshoz.

 

A lisztérzékenység kiváltó okai

A cöliákia oka és kialakulásának háttere nem teljesen tisztázott, számos kutatás vizsgálja a kiváltó okokat és létrejöttének folyamatát. Jelenlegi ismereteink alapján genetikai adottságok és környezeti hatások együtteseként jöhet létre. Ha valakinek a családjában gyakran előfordul a betegség, akkor a további családtagok esetében is jó esély van a megjelenésére. Az örökletes háttér mellett további környezeti hatások is fontos szerepet játszhatnak a cöliákia kialakulásában, például korábbi emésztőrendszeri fertőzés vagy a bélbaktériumok egyensúlyának felborulása.

 

Vannak olyan betegségek, amelyek autoimmun jellegükből adódóan utalhatnak arra, hogy a lisztérzékenység kialakulásának is nagyobb az esélye. Ilyen például az egyes típusú cukorbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás, a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegsége Más betegségek is fokozhatják a cöliákia kialakulásának valószínűségét, pl.: epilepszia, Down-szindróma.

 

A lisztérzékenység lehetséges szövődményei

A glutén által kiváltott autoimmun folyamat következtében a vékonybél nyálkahártyája és az azon található kis, kesztyűujjszerű bélbolyhok károsodnak, ami felszívódási zavarokhoz, emésztési problémákhoz vezethet. A betegség kezdetekor eleinte emésztési panaszok, súlyvesztés jelentkezhet, majd idővel, ahogy a nyálkahártya sorvad, megjelenhetnek különböző hiánybetegségek is. A nem megfelelő vitaminellátottság miatt csontritkulás alakulhat ki, a vas és B12-vitamin felszívódási zavara vérszegénységet okozhat, a vitaminok és tápanyagok hiánya pedig a sebgyógyulás zavarához, vérzékenységhez, az izmok leépüléséhez, mozgáskoordinációs zavarokhoz, idegbántalmakhoz vezethet. A betegség hosszú fennállása esetén bizonyos bélrendszeri daganatok előfordulásának esélye megnő, és olykor meddőség is kialakulhat.

 

A szövődmények szinte teljesen elkerülhetőek a betegség korai felismerése és a szigorú, gluténmentes diéta betartása esetén.

 

A lisztérzékenység diagnosztizálása

A diagnózis felállításához fontos a kórtörténet alapos és részletes megismerése, ezért az orvos részletesen ki fogja kérdezni a pácienst. Amennyiben a tünetek és a kórtörténet alapján erős a lisztérzékenység gyanúja, további vizsgálatokkal is alá lehet támasztani a diagnózist. Fontos, hogy a vizsgálatok során nem szabad gluténmentesen étkezni, mert az csökkentheti a pontosságot.

 

  • Vérvizsgálat: a vérvizsgálat során a szervezet által a glutén ellen termelt ellenanyagokat vizsgálják. Bár a laborvizsgálatokkal többnyire pontos diagnózist lehet felállítani, sok esetben szükség lehet a vékonybélből történő szövetmintavételre is.
  • Biopsziás mintavétel: a biopsziás mintavétel egy gyomortükrözéses (gasztroszkópos) vizsgálat keretében történik. A gasztroszkóp egy vékony, csőszerű eszköz, amelyet szájon keresztül vezetnek a gyomorba és a vékonybélbe. Az orvos a vizsgálat során meg tudja nézni az elváltozásokat a vékonybélben, és egy tű segítségével apró szövetdarabokat tud kivenni. Ezeket a kis szövetdarabokat mikroszkóp alatt vizsgálva felállítható a diagnózis.
  • Ha a biopsziás minta és a vérvizsgálat nem ad egyértelmű diagnózist, akkor végezhető genetikai vizsgálat Ebben az esetben azon gének módosulásait vizsgálják, amelyekről ismert, hogy részt vehetnek a cöliákia kialakulásában.

 

A lisztérzékenység kezelése

A lisztérzékenységnek nincs gyógymódja, gluténmentes diétával azonban teljes panasz- és tünetmentesség érhető el. Fontos azonban a szigorúan betartott étrend, melyet a panaszok elmúltával sem szabad abbahagyni. Enyhe vagy közepes fokú panaszok esetén sem szabad glutént fogyasztani, hiszen a vékonybél nyálkahártyája tovább károsodhat, ami további szövődményekhez vezethet.

 

A lisztérzékenység megelőzése

A lisztérzékenységet nem lehet megelőzni, azonban a betegséggel járó szövődményeket a szigorúan tartott gluténmentes étrenddel el lehet kerülni.

 

Lisztérzékenyeség gyermekkorban és várandósság idején

Csecsemőknél, gyermekeknél gyakrabban jelentkeznek a lisztérzékenység által kiváltott emésztőrendszeri tünetek: a krónikus hasmenés, hányinger, hányás, székrekedés, puffadás, szélgörcsök. Ha a betegséget nem ismerik fel korai szakaszban, akkor a tápanyagok felszívódásának zavara miatt hiánybetegségek alakulhatnak ki; gyengeség, fáradtság, hosszan fennálló esetben növekedésbeli elmaradás jelentkezhet, serdülőkorban késhet a nemi érés.

 

Terhesség alatt a fel nem ismert cöliákia vagy a nem megfelelően tartott diéta növeli a komplikációk kialakulásának esélyét, a vitaminok és tápanyagok felszívódási zavara miatt a magzat növekedése zavart szenvedhet.

 


Gyakran ismételt kérdések

 

  • Milyen ételek tartalmazhatnak glutént?

Minden olyan étel, amiben rozs, árpa vagy búza található. Ilyen ételek például a tészták, sütemények, a kenyerek többsége, a müzlik, de a sörök többségének alapanyagául is ezek a gabonafélék szolgálhatnak. Glutént tartalmazhat a whisky és a vodka is. Bizonyos étrend-kiegészítőkben, vitaminokban, esetenként gyógyszerekben, fogkrémekben és ajakbalzsamokban is előfordulhat ez a fehérje. A készételekben és egyéb por alapú félkész ételekben (instant levesek, kakaók, stb.) is gyakran megtalálható.

 

  • Mivel jár a gluténmentes diéta?

A gluténmentes diéta során fontos, hogy minden megvásárolt termék esetében ellenőrizzük az összetevőket, különösen az előre csomagolt élelmiszerek esetében. Bár konyhakultúránkban fontos szerepe van a lisztet tartalmazó fogásoknak, napjainkban egyre több vendéglátó egységben van gluténmentes opció is, és a boltoknak is egyre nagyobb a gluténmentes alternatívakínálata.

 

  • Honnan tudom biztosan, hogy az adott termék gluténmentes?

A gluténmentes ételeket forgalmazó termelőknek fel kell tüntetniük a termék címkéjén, hogy tartalmaz-e lisztet. Sajnos előfordulhat, hogy gluténmentes ételekről később kiderül, hogy mégis tartalmaznak glutént, azonban a NÉBIH folyamatosan ellenőrzi a termékek minőségét.

 

  • Kimutatható-e a lisztérzékenység székletből?

Bár a bélben található baktériumoknak lehet szerepe a cöliákia kialakulásában, erre vonatkozó egyértelmű tudományos állásfoglalás még nincs. Bizonyos azonban, hogy a székletből nem lehet kimutatni a lisztérzékenységet. Számos olyan, a széklettel kapcsolatos tünet lehet, ami segítheti a diagnózist, azonban a betegség pontos meghatározásához a vérvizsgálat, a szövetmintavétel és/vagy a genetikai vizsgálat szükséges.

KULCSSZAVAK
cöliákia  |   lisztérzékenység  |   gluténérzékenység  |   glutén  |   gluténmentes  |   diéta  |   gluténmentes diéta  |   hasi fájdalom  |   meddőség
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít